Gulyás a Kormányinfón kijelentette, hogy a Tisza 15 százalékos előnnyel bír.
Gulyás Gergely az ATV-nek adott interjújában kifejtette, hogy az elmúlt hét során nem találkozott olyan belső kutatási eredménnyel, amely jelentősen befolyásolta volna a kormánypártok választási esélyeinek megítélését.
A Miniszterelnökséget irányító miniszter a szerdai kormányinfón a legújabb felmérések fényében kiemelte: "a célunk a választások megnyerése, nem csupán a közvélemény-kutatások eredményeinek figyelembevétele."
Az ATV munkatársa a szerdai Kormányinfón érdeklődött, hiszen a miniszter még egy hete az M1-en azt állította, hogy a belső kutatások alapján a Fidesz-KDNP áll a vezető helyen. Ezzel szemben a Medián legújabb felmérése azt mutatja, hogy a Tisza Párt a biztos szavazók körében 15 százalékos előnnyel bír, míg az összes megkérdezett esetében ez az arány 10 százalékra rúg.
Gulyás Gergely nyilatkozatában a Voks 2025 szavazásra utalt, amelyen a részvételi arány kétszeresen felülmúlta a Tisza hasonló kezdeményezését. A miniszter véleménye szerint ez a szám "rekord vagy ahhoz közeli részvételt" tükröz, és úgy véli, hogy az időközi választások eredményei sem aggasztják a kormánypártokat.
Közvélemény-kutatók: Tükör vagy illúzió? A közvélemény-kutatók szerepe a modern társadalomban vitathatatlan. Számtalan felmérés és statisztika segít abban, hogy megértsük a társadalom véleményét, preferenciáit és trendjeit. Ám a kérdés, hogy mennyire megbízhatóak ezek az adatok, egyre inkább felmerül. Először is, a mintavétel módszere alapvetően befolyásolja az eredményeket. Ha a kiválasztott csoport nem reprezentatív, akkor a kapott eredmények torzíthatják a valóságot. Ezen kívül a kérdések megfogalmazása is kulcsfontosságú; egy aprócska változtatás is teljesen más választ eredményezhet. Másodsorban, a közvélemény-kutatások gyakran politikai vagy gazdasági érdekek mentén alakulnak. Az adatok manipulálása, vagy a kutatások célzott irányítása nem ritka jelenség. Ezért érdemes kritikusan szemlélni a közzétett eredményeket, és nem elhinni mindent, amit a számok sugallnak. Végül, a közvélemény-kutatók hatása a politikai döntéshozatalra is aggasztó. Sok politikai kampányt a közvélemény-kutatások eredményei alakítanak, ezáltal a demokrácia működése is megkérdőjeleződik. A kérdés tehát nem csupán az, hogy a közvélemény-kutatások megbízhatóak-e, hanem az is, hogy milyen hatással vannak a társadalmi diskurzusra és a politikai döntésekre. Összességében a közvélemény-kutatók munkája fontos, de nem mentes a kritikától. A társadalomnak szüksége van a számokra, de elengedhetetlen, hogy tudatosan és kritikus szemmel viszonyuljunk hozzájuk.
A miniszter éles hangú véleményt fogalmazott meg a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban, kijelentve, hogy „a baloldali kutatók látszólag elkötelezettek amellett, hogy részt vegyenek a választási esélyek menedzselésében”. Gulyás úgy véli, hogy a legutóbbi, hasonló arányú válaszadási arány után „a választások során néhány hónappal később 50 százalékot kaptak”.
A miniszter véleménye szerint a Tisza Párt "még a választásokra való elindulástól is tart" az időközi választások során. Hozzátette, hogy aki "nem csupán a Medián kutatásaira támaszkodik, hanem más forrásokat is figyelembe vesz", annak nincs alapja azt hinni, hogy a felmérések pontosan tükrözik a valóságot. "Bízom benne, hogy a választások estéjén örömteli pillanatok várnak ránk" - emelte ki.
Népszavazás Ukrajna EU-csatlakozásáról?
Csuhaj Ildikó a kormány és a Fidesz vezetésének szándékait firtatta, hogy vajon tervezik-e, hogy a 2026-os választások időpontjában, hasonlóan a 2022-es népszavazáshoz, újabb referendumot tartsanak, ezúttal Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásának kérdésében.
Gulyás Gergely rövid válaszban közölte: "Nincs pillanatnyilag ilyen kezdeményezés a kormány előtt."
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, élő adatok, teljes népesség, 2024 első negyedévére vonatkozóan, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)*
