Fedezd fel a történelem lenyűgöző titkait: 8 különleges ősi temetkezési szokás, amelyek között szerepel a "vámpírok" lefejezése és a lélegzetelállító túlvilági gazdagság keresése. Ezek a rituálék nemcsak a halál utáni életbe vetett hitet tükrözik, hanem a
Az emberi temetkezések a legmegrázóbb és legérdekesebb régészeti nyomok közé tartoznak, amelyek az ókor titokzatos világából ránk maradtak. Az egykori kultúrák különféle, lenyűgöző szertartások keretében búcsúztatták el elhunytjaikat. Néhányan több ezer fős agyaghadsereg kíséretében indultak az örökkévalóságba, míg a fáraók hatalmas piramisokban találtak végső nyughelyet. Másokat fényűző ezüst szarkofágokba helyeztek, míg akadtak olyanok is, akiket vámpíroknak vélték, és ezért lefejezéssel zárták le életüket. Ebben a cikkben nyolc lenyűgöző ősi temetkezési gyakorlatot mutatunk be, amelyek feltárják a múlt rejtélyeit.
2013-ban a lengyel Gliwice városában építkezés során egy különös temetőre bukkantak, amely tele volt lefejezett holttestekkel. Az áldozatok fejét levágták, és a térdük közé helyezték, ami felkeltette a média érdeklődését, s az esetet "vámpírlefejezésként" emlegették. Jacek Pierzak, a feltárás vezető régésze elmondta, hogy a csontvázak a 15. vagy a 16. századból származnak. A temetkezési szokásokat illetően kifejtette, hogy e különös eljárás célja az volt, hogy megakadályozza a holtak feltámadását, és így megvédje a közösséget a lehetséges gonosz cselekedetektől.
Figyelem! A következő videó olyan erőteljes képsorokat mutat be, amelyek mélyen megérinthetnek!
Tutanhamon fiatalon, tinédzser évei közepén veszítette életét, és a Királyok Völgyében egy lenyűgöző sírban helyezték végső nyugalomra. Halotti maszkja és koporsója, amelyek főként aranyból készültek, a régészeti világ egyik legismertebb kincsévé váltak, és máig csodálattal töltik el a látogatókat. A fiatal fáraó arany trónja, a belső szervek megőrzésére szolgáló kanópusz edények, valamint a meteoritvasból készült tőr is a sír különleges leletei közé tartoznak. Tutanhamon múmiáját sértetlen állapotban találták meg, ami rengeteg kutatót ösztönzött arra, hogy felfedezze, mi okozhatta korai halálát. Jelenleg a legvalószínűbb elméletek között szerepel, hogy egy szekérről való leesés játszhatott szerepet, de a malária is lehetséges tényezőként merül fel a halálának okait vizsgáló tanulmányokban.
Kr.e. 221-ben a Qin-dinasztia, Qin Shi Huang császár vezetésével, elsőként egyesítette Kínát. Az első császár számára egy piramis alatti, bonyolult sírt építettek. A régészek eddig nem tárták fel azt a helyet, ahol a császár holtteste található, néhány közeli területet viszont igen, például a kínai agyaghadsereget is, amely több ezer életnagyságú, fegyverekkel felfegyverzett katona, ló és szekér szobrából áll. De találtak terrakottából készült tisztviselőket és akrobatákat is.
Kheopsz, az ókori Egyiptom legendás fáraója, Gízában emeltette a híres nagy piramist, amely a világ hét csodájának egyetlen ma is álló képviselője. Ez a monumentális építmény körülbelül 146 méter magasra nyúlik, és sokáig a legmagasabb piramis volt, amit valaha is megalkottak. Bár Kheopszot eredetileg a piramis belsejébe szánták végső nyughelyül, mára csupán egy gránit szarkofág töredéke maradt fent. Ennek a szarkofágnak a maradványai a piramis belsejében található, ma "királykamrának" nevezett zónában rejtőznek, amely csak a piramis megmászása után érhető el.
I. Paszebahaenniut fáraó az ókori Egyiptom 21. dinasztiája idején uralkodott, körülbelül 3100 évvel ezelőtt. 1940-ben az ősi Tanis városában tárták fel a sírját. Aranyból készült temetési maszkkal temették el. Szarkofágjának legbelső koporsója ezüstből készült, így egyes modern szerzők "ezüst fáraónak" nevezték. A sírban nemesfémekből és drágakövekből készült nyakláncokat és karkötőket is találtak. E hihetetlen leletek ellenére a sír nem kapott olyan népszerűséget, mint Tutanhamon fáraó, részben azért, mert felfedezésekor még zajlott a második világháború.
Szent Péter sírja a vatikáni Szent Péter-bazilika oltárának mélyén rejtőzik, nem messze attól a területtől, ahol a hagyomány szerint a szentet keresztre feszítették az időszámításunk előtt első századában. A régészeti kutatások során található csontok egyes vélemények szerint Szent Péterhez köthetők, ami tovább növeli a hely jelentőségét. A legkorábbi templom, amely itt állt, valószínűleg I. Konstantin római császár uralkodása alatt készült el, aki a kereszténységre való áttérésével történelmi fordulópontot hozott, és legalizálta ezt a vallási irányzatot.
A római Angyalvár egy mauzóleum, amelyet Hadrianus római császár (uralkodás Kr. u. 117-138 között) épített, amelyben a császár, a felesége és számos utóda elhamvasztott maradványait tartalmazó urnák voltak. A hengeres épület alig 50 méter magas, és később erőddé alakították át, amelyet néha a pápa is használt. Katonai laktanyának és börtönnek is használták, ma pedig múzeumnak ad otthont.
2014 tavaszán a bulgáriai Perperikon régészeti lelőhelyén egy különös felfedezésre bukkantak a kutatók: egy sírra, amelyben egy férfi maradványait találták, akinek szívét egy vasrúd átszúrta. Nyikolaj Ovcsarov, a helyszínt felügyelő régész, a brit The Telegraphnak nyilatkozva elmondta, hogy a temetés a 13. század elejére datálható. Az eljárás célja valószínűleg az volt, hogy megakadályozzák az elhunyt vámpírrá alakulását. Ez a felfedezés nem egyedülálló, hiszen Bulgária más területein is hasonló, vámpírriasztó temetkezési gyakorlatokat találtak, amelyek a helyi hiedelmek és superstíciók mély gyökereire utalnak.