A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján szeptember hónapban nem tapasztalható áremelkedés.

Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban - közölte szerda reggel a KSH. Eszerint az fogyasztói árindex harmadik hónapja változatlan, ami arra utal, hogy megállt az infláció emelkedése. Ennek egyik oka lehet az elmúlt hetekben folyamatosan erősödő forint, ami az importárakon keresztül mérsékelte a belföldi árakat. (Ebbe a forinterősödő trendbe rondított bele Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn, aki egy konferencián olyan kijelentés tett, hogy a jegybanknak ideje lenne kamatot csökkenteni. A piacok rögtön idegessé váltak és egy nap alatt 1,2 százalékot gyengül a forint.)

A KSH által mért 4,3 százalék ugyan stagnálást jelent, de uniós összehasonlításban még mindig magas.

Szeptemberben az eurózóna inflációja 2,2 százalékra csökkent, ami csupán a magyar inflációs ütem felének felel meg. A magyar infláció még mindig az EU-s országok első harmadában helyezkedik el. A kormány által bevezetett intézkedések szerint a jegybank és a független szakértők becslése alapján az infláció akár 1,5 százalékponttal is mérséklődhet. Ezek a lépések jelenleg visszafogják az áremelkedéseket, ám ha a különböző árstopok és az "önkéntes" áremelési korlátozások lejárnak, akkor egy hirtelen inflációs ugrást tapasztalhatunk.

A KSH mérése szerint egy hónap alatt nem változtak az árak, vagyis az egyhavi infláció nulla százalék volt.

Az élelmiszerárak terén egy hónap leforgása alatt 0,2 százalékos csökkenés tapasztalható, ami a nagyobb üzletláncok polcain is jól észlelhető, különösen a felerősödött akciók révén. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint az idényáras élelmiszerek, mint például a gyümölcsök és zöldségek, 4 százalékkal olcsóbbodtak, ezzel jelentős hatást gyakorolva az élelmiszer-árindexre. A száraztészta ára 2,0 százalékkal, a péksüteményeké 1,3 százalékkal, míg a tej és a vaj, vajkrém esetében 0,7-0,7 százalékos csökkenés figyelhető meg. Ezzel szemben az iskolai étkezések költsége 2,1 százalékkal, az óvodai és bölcsődei étkezéseké 1,4 százalékkal, a tojásé 1,3, míg a gyümölcs- és zöldséglé ára 1,1 százalékkal nőtt. A szezonváltás következtében a ruházati termékek ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 1,5 százalékkal. A háztartási energia ára viszont 0,1 százalékkal csökkent. A szolgáltatások átlagos ára 0,4 százalékkal mérséklődött, különösen az üdülési szolgáltatások esetében, ahol a szezonális hatások miatt 6,3 százalékos csökkenés figyelhető meg. A járműüzemanyagok, valamint a gyógyszerek és gyógyáruk ára 0,4-0,4 százalékkal emelkedett.

A forint értéke csökken Nagy Márton MNB-vel kapcsolatos függetlenségi aggályokat felvető nyilatkozata következtében.

A fenti változások következtében a 12 hónapos inflációs index szeptemberben 4,3 százalékra stabilizálódott, ami megegyezik az augusztusi és júliusi értékkel is. Az élelmiszerek átlagos fogyasztói ára egy év alatt "csupán" 4,7 százalékkal nőtt, ami jelentős csökkenést jelent az augusztusi 5,9 százalékhoz képest. A különböző termékek ára között eltérő mértékű emelkedések figyelhetők meg: a csokoládé és kakaó ára 19,2, a tojásé 18,2, míg a kávéi 17,6 százalékos növekedést mutatott. Az édesipari lisztesáruk ára 13,1, míg a gyümölcs- és zöldséglé 11,9 százalékkal drágult. A büféáruk esetében 9,5, az idényáras élelmiszerek, mint például a burgonya, friss zöldségek és gyümölcsök esetén pedig 9,2 százalékos emelkedés tapasztalható, ahol a friss hazai és déligyümölcsök ára különösen magas, 19,6 százalékos növekedést mutatva. Az étolaj és a házon kívüli étkezés költségei egyaránt 8,4 százalékkal nőttek. A termékcsoporton belül a margarin ára a legdrasztikusabb mértékben, 29,0 százalékkal emelkedett, míg a liszt 12,0, a tejtermékek 8,4, a cukor 8,2, a párizsi és kolbász 7,7, a tej 7,4, és a sertéshús 4,5 százalékkal lett olcsóbb.

A háztartási energiáért 10,6 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 23,4, az elektromos energia 2,3 százalékkal drágult.

Valójában a vezetékes gáz ára egyetlen fillérrel sem emelkedett, a 23%-os növekedést pedig a KSH hibás módszertana idézi elő, ami nem tud megfelelően kezelni a kéttarifás árrendszert.

A szolgáltatások 5,9 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatások 12,9, a járműjavítás és -karbantartás, valamint a testápolási szolgáltatások 9,5, a lakásjavítás és -karbantartás 9,4, a lakbér 9,3, a sport, múzeumi belépők 8,8, az egészségügyi szolgáltatások 8,6 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,5 százalékkal emelkedett, az új személygépkocsik 1,8 százalékkal kerültek többe. A jármű üzemanyagok ára 0,3 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 4,4 százalékkal drágultak - közölte a KSH.

Az ipari termelés drámai csökkenésen megy keresztül, miközben az NGM a Tiszára és Brüsszelre mutogatja az okokat.