A nyári hónapok sokak számára örömöt hoznak, viszont az allergiásoknak igazi kihívást jelentenek. A virágzó természet és a meleg időjárás mellett sajnos a pollenek is megérkeznek, amelyek súlyosbítják az allergiás tüneteket. Az orrdugulás, tüsszögés és vi
Megérkezett a kánikula, amely 2,5 millió magyar mindennapjait teszi próbára.
Napjainkban egyre több ember szenved az allergia különböző tüneteitől világszerte és hazánkban. A fiatalok, sőt a gyermekek is egyre nagyobb számban küzdenek allergiás tünetekkel. A legjellemzőbben irritációt kiváltó anyagok: a pollen, az állatszőr, az élelmiszerek, a gyógyszerek, a penészgomba, az adalékanyagok, és a vegyszerek.
Hazánkban közel 2,5 millió ember él együtt allergiával, és szenved annak tüneteitől. A betegek a fele a virágporra, azaz a pollenre allergiás. Nekik legnagyobb mértékben a parlagfű okoz gondot. A parlagfű Amerikából került Európába a XIX. században, mostanra az egész országban jellemző, sőt a parlagfűszennyezettség hazánkban a legmagasabb a kontinensen. Ennek egyik fő oka, hogy a szántóföldeken, az ugaron maradt területeken, és az építkezéseken nem irtják a tulajdonosok, pedig arra szabályozás kötelezi őket. Sőt büntetés jár, ha valakinek a telkén parlagfű nő, és azt nem vágja le időben.
Az allergia lényegében az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek mások számára ártalmatlanok. Ilyenkor a szervezet hibás immunválaszt ad, és túlságosan heves védekezésbe kezd - magyarázta Balogh Mária immunológus a Népszavának.
Júniusban jellemzően a pázsitfűfélék okoznak problémát, valamint a csalánfélék. A pázsitfűfélék közé tartoznak a gyepeket alkotó növények, valamint a legtöbb gabonaféle és az utóbbi években egyre több dísznövény is megjelent. A pázsitfűfélékre jellemzően sokan allergiásak, ezért fontos, hogy az ingatlantulajdonosok rendben tartsák a kertjüket. A csalánfélék is ebben az időszakban okoznak problémát, legjellemzőbb képviselőjük a nagy csalán (Urtica dioica), de ide sorolandó a közönséges falgyom (Parietaria officinalis) is. Utóbbit kevesen ismerik, pedig sokaknak okoz tünetet.
Az immunológus hangsúlyozta, hogy a pollenallergia tünetei általában az érintett növény virágzásának időszakában lépnek fel, és általában megszűnnek, amint a virágzás véget ér. A leggyakoribb panaszok közé tartoznak a szénanáthára jellemző problémák, mint például a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, valamint a viszketés az orrban, torokban és a szájpadláson, ami megnehezíti az orrlégzést. Ezen kívül gyakori a szem irritációját jelző allergiás kötőhártyagyulladás, amely szemhéjduzzanattal, viszketéssel, könnyezéssel, fényérzékenységgel és vörös szemmel járhat. Allergiás hörgőasztma esetén a hörgők fokozott érzékenysége miatt fellépő nehézlégzés, mellkasi sípolás, köhögés és fulladás is előfordulhat.
Elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a kezeletlen vagy diagnosztizálatlan allergiák hosszú távon asztmát idézhetnek elő. Azok számára, akik már asztmával küzdenek, az allergiaszezon különösen megterhelő lehet, mivel ilyenkor a betegség tünetei fokozódhatnak.
- hívta fel a figyelmet.
Sokan tapasztalhatják a keresztallergia jelenségét, amely azt jelenti, hogy a pollenallergiás egyének bizonyos ételek fogyasztása után is allergiás reakciókat mutathatnak. E reakciók közé tartozhat a szájnyálkahártya vagy a torok viszketése, és súlyosabb esetekben ezek duzzanata is előfordulhat. Ha duzzanat lép fel, fontos, hogy azonnal értesítsük a mentőszolgálatot!
Az allergia tünetei könnyen összetéveszthetők más egészségügyi problémák, például autoimmun betegségek vagy intoleranciák jeleivel. Azonban egy lényeges különbség van: allergia esetén a szervezet a testidegen anyagokkal szemben aktiválja védekezési mechanizmusait. Az immunológusok szerint az allergiás megbetegedések hátterében álló pontos okok még nem teljesen tisztázottak, de számos tényező bizonyítottan hozzájárulhat az immunrendszer fokozott érzékenységéhez az allergének iránt. Ilyenek lehetnek a genetikai hajlam, a csecsemőkorban tapasztalt súlyos légúti fertőzések, a túlzott antibiotikum-használat, a túlzott higiénés szokások, a dohányzás vagy a dohányfüst, valamint a kedvezőtlen, szennyezett környezeti hatások, mint a szmog és a káros anyagok. Továbbá a mozgáshiány, az egészségtelen táplálkozás és a megnövekedett stressz is hozzájárulhat a problémák fokozódásához. Az immunológus hangsúlyozta, hogy a szénanátha tüneteinek enyhítésére hatékony módszerek közé tartozik az allergének kerülése, gyógyszeres terápia és immunterápia alkalmazása.
Az allergiás reakciók pontos okainak meghatározása alapos orvosi vizsgálatot igényel. E vizsgálatok révén lehetőség nyílik arra, hogy azonosítsuk azokat az allergén anyagokat, amelyek kiváltják a kellemetlen tüneteket. Az allergének kiiktatása érdekében rendkívül hasznos a pollenjelentések figyelemmel kísérése, amelyek információt adnak arról, hogy hol, mikor és milyen intenzitással várható a virágpor megjelenése. Ilyen esetekben érdemes kerülni a szabadban való tartózkodást, vagy ha elkerülhetetlen, orvosi vagy szövetmaszk viselését javasolt, hogy mérsékeljük a heves tünetek kialakulásának kockázatát.
Balogh Mária felhívta a figyelmet arra, hogy a gyógyszerek szedését célszerű az allergén növények virágzása előtt 2-3 héttel megkezdeni. Enyhe és közepesen súlyos szénanátha esetén ajánlott a tünetek helyi kezelése, valamint antihisztamin-tartalmú gyógyszerek alkalmazása. Míg a szteroidok és antihisztaminok csupán a tüneteket enyhítik, addig az allergén-immunterápia mélyebb hatással bír, hiszen az allergia alapmechanizmusát célozza meg, és valódi gyógyulást hozhat.
A falgyom könnyen összetéveszthető a csalánnal.
A közönséges falgyom megjelenése nagyon hasonlít a csalánéra, ám levelei sima szélűek, és hiányoznak róla a jellegzetes csalánszőrek. Eredeti élőhelye a sziklás területek voltak, de az utóbbi években egyre inkább elterjedt a városi kertekben és házfalak tövében is. Júniusban a levegőben alacsony koncentrációban fellelhetők különböző növények, mint például a fenyőfélék, útifű, lórom, hárs, kenderfélék, disznóparéj- és libatopfélék, valamint az alternaria spórái.
