Az állattenyésztésre kivetett dán szén-dioxid-adó: egy lehetséges európai példa? Dánia úttörő szerepet játszik az állattenyésztés környezeti hatásainak csökkentésében, mivel bevezette a szén-dioxid-adót a mezőgazdasági szektorban. Ez a lépés nemcsak a kl
Az Európai Unió 2050-re karbonsemlegessé kíván válni. Ám arról nincs konszenzus, hogyan lehet ezt elérni, különösen a mezőgazdasági szektor esetében. Az Euronews riportere, Valerie Gauriat Dániában járt, amely 2030-tól szén-dioxid-adót vetne ki az állattenyésztésre. Elsőként a világon.
A mezőgazdasági ágazat az üvegházhatású gázok kibocsátásának 11,4%-áért felelős Európában, melynek fő oka az állattenyésztés.
Ezek leginkább a szarvasmarhák és juhok takarmányának lebontásából, illetve a szarvasmarha- és sertéstrágya tárolásából erednek.
Ehhez még hozzájárulnak a műtrágyák alkalmazásából, valamint a gazdák által szétszórt és a szarvasmarhák ürítéséből származó trágyák következtében keletkező kibocsátások is.
Franciaország, Németország és Lengyelország az Európai Unió legnagyobb mezőgazdasági ÜHG-kibocsátói. De Dánia jelentős tejtermék- és sertéshúsexportőrként nem sokkal marad el. Az országban az állattenyésztés az üvegházhatású gázok második legnagyobb forrása az energia után.
A dán parlament által még nem véglegesen elfogadott szén-dioxid-adó tervezete az állattenyésztés területén komoly vitákat generál. Az elképzelés körüli diskurzus feszültségeket keltett a szakmai és politikai körökben egyaránt.
Peter Kiær gazdálkodó, a fenntartható mezőgazdaságért felelős dániai egyesület elnöke exportra tenyészt sertéseket.
Úgy véli, az új adó kontraproduktív lesz, és ahhoz vezet, hogy a gazdák más országokba helyezik át a termelést.
"A dán gazdák igyekeznek a legzöldebbek lenni, és a legjobb technológiát alkalmazni, hogy a lehető legalacsonyabb szinten tartsák a szennyezést. Az adó megnehezíti a zöld technológiákba való befektetést" - mondja.
"Ha Dánia lesz az egyetlen szén-dioxid-adót kivető ország, nem leszek versenyképes a többi országgal szemben, és fel kell hagynom a sertéstenyésztéssel." Peter Kiær szerint az adó csak akkor lehet hatékony, ha azt kiterjesztik "Európa összes országára".
Jette Bredahl Jacobsen, az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület alelnöke hangsúlyozza, hogy sürgető szükség van arra, hogy Európában hatékonyabb lépéseket tegyenek a mezőgazdasági üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése érdekében.
Fontos, hogy új árképzési rendszert vezessünk be a mezőgazdaság területén, és aktívan támogassuk a kibocsátás csökkentését. Emellett szükség van a közös agrárpolitika áttekintésére is. Jelenleg a támogatások jelentős része a környezetet jobban terhelő termelési módszereket részesíti előnyben, ahelyett, hogy a fenntarthatóbb és alacsonyabb karbonlábnyommal rendelkező gazdaságokat ösztönözné.
A gazdák nyomására azonban az Európai Bizottság idén lemondott arról, hogy konkrét mezőgazdasági intézkedéseket építsen be a 2040-es klímavédelmi célkitűzései közé.
