Az egykulcsos adórendszer eddig sikeresen működött, ám a Tisza most a régi, bonyolult módszerek újbóli életre keltésére törekszik.
Magyarországon jelentős adóreform lépett életbe 2011 január 1-jén - emlékeztetett Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője. A szakértő a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a korábbi progresszív, többkulcsos személyi jövedelemadót egy egységes, 16 százalékos adókulcs váltotta fel.
A második Orbán-kormány célja ezzel az volt, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá tegye az adórendszert, valamint olyan ösztönzőket teremtsen, amelyek a munkavállalás és a vállalkozás felé mozdítják a gazdasági szereplőket - hangsúlyozta az elemző. Az intézkedéstől azt is várták, hogy mérséklődik a jövedelmek eltitkolása és sikerül visszaszorítani a feketegazdaságot.
Az egykulcsos adó bevezetésének egyik leglátványosabb eredménye a munkaerőpiac élénkülése volt. Az alacsonyabb adókulcs a nettó bérek növekedéséhez vezetett, ami különösen a közepes és magas jövedelmű rétegek esetében ösztönözte a munkavállalást. Ezzel párhuzamosan csökkent a külföldi munkavállalás csábítása a magasabban képzett munkaerő számára, és több szakember döntött úgy, hogy Magyarországon épít karriert.
A bérek nettó értékének emelkedése nem csupán a fogyasztási kedvet, hanem a megtakarítási hajlandóságot is felerősítette. A lakosság megnövekedett jövedelme hozzájárult a belső kereslet dinamizálódásához, amely a gazdasági növekedés egyik alapvető hajtóerejévé vált. Ezen reformok révén a magyar munkaerő versenyképessége a régióban is nőtt, mivel az egyszerű és átlátható adórendszer vonzóbbá tette a környezetet mind a magasan képzett szakemberek, mind pedig a befektetők számára.
A növekvő fogyasztás és a munkaerő-állomány mennyiségi és minőségi bővülése nem csak a GDP-mutatóra hatott kedvezően, hanem egyben további keresletet generált a termékek és a szolgáltatások iránt. Ezek a folyamatok pozitív visszacsatolás formájában tovább emelték a foglalkoztatást, a béreket és a magyar gazdaság teljesítményét.
A csökkentett terhek jelentősen mérsékelték a jövedelmek eltitkolására irányuló motivációkat, különösen a magas jövedelműek esetében. A rendszer egyszerűsége, átláthatósága és kiszámíthatósága egy olyan gazdasági környezetet teremtett, amely kedvez a hosszú távú beruházásoknak és a tisztább jövedelemszerzésnek.
