Az orbáni repülőrajthoz képest most inkább a gazdasági kockázatok árnyai kezdenek kirajzolódni a magyar piacon.
A Kopint-Tárki idei előrejelzése szerint Magyarországon 2,4 százalékos GDP-növekedés várható. Ez a szám nemcsak hogy nem mutat jelentős javulást, de a legutóbbi, 2024. őszi prognózisokhoz képest is egy minimális, 0,1 százalékpontos csökkenést jelent.
Nincs jele annak az év eleji repülőrajtnak, amelyet Orbán Viktor vetített előre a 2025-ről szóló nyilatkozataiban előrevetített - olvasható ki a Kopint-Tárki friss konjunktúrajelentéséből.
A kutatóintézet csütörtöki előrejelzése szerint a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 2,4 százalékra tehető. Ez a szám nemcsak hogy nem számít előrelépésnek, de a legutóbbi, 2024. őszi prognózishoz képest 0,1 százalékpontos csökkenést is jelent. A jelentés azonban optimista képet fest, hiszen a feszültségek oldódásával a lakossági fogyasztás várhatóan 3,7 százalékkal bővül, míg a beruházások 2 százalékos, az export pedig 2,8 százalékos növekedést mutathat. A termelési oldalon az ipari termelés 2,5 százalékos növekedése várható, szemben a tavaly tapasztalt 3,5 százalékos csökkenéssel. Az építőipar, a szolgáltatások és a mezőgazdaság teljesítményében is hasonló javulásra lehet számítani. Mindazonáltal ez a visszafogott, 2,4 százalékos éves növekedés csak a második félévben kezdhet igazán éreztetni hatását, ami arra utal, hogy az idei év végéig a gazdaság csak fokozatosan térhet magához.
Orbán Viktor fantasztikus évre készül, kár, hogy már most bajban van a 2025-ös költségvetés
Tavaly egyébként a gazdasági növekedés minden várakozásnál gyengébb lett, a Kopint-Tárki kutatói szerint 2024-ben mindössze fél százalékkal nőtt a GDP.
Ez a szám jelentősen elmarad attól a 4 százaléktól, amelyet az Orbán-kormány 2024-re tervezett, és még a szakértők által előrejelzett 2,5 százalékos növekedéstől is, amely 2024 elején még reálisnak látszott.
- mondta Palócz Éva, a cég vezérigazgatója a csütörtöki sajtótájékoztatón. Szerinte a gazdasági növekedést egyedül a fogyasztás húzta, ez a lakosság esetében 3,6 százalékkal nőtt. Mindez azért említésre méltó, mert így nem helytálló Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által hangoztatott vélemény, amely szerint azért lett kisebb a gazdasági növekedés, mert a lakosság csak jövedelmének kisebb részét fordította fogyasztásra. Valójában a beruházások és a külkereskedelem csökkenése húzta le a növekedést,
az előbbiben szerepet játszott az uniós támogatások hiánya, a költségvetési megszorítások és a vállalati beruházások csökkenése egyaránt
- hangoztatta Palócz Éva.
2024 Magyarország számára a hiányosságok éveként vonulhat be a történelembe, hiszen öt éve folyamatosan küzdünk a költségvetési törvény előírásainak betartásával.
Az infláció tavaly 3,7 százalékra mérséklődött, azonban az év végére az árindex már 4,6 százalékot mutatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. A Kopint-Tárki elemzői pedig arra figyelmeztetnek, hogy a januári jövedéki adóemelések és az árak emelkedése következtében az infláció mértéke akár 5 százalék fölé is emelkedhet. Összességében a szakértők előrejelzése szerint a fogyasztói árak 2025-re átlagosan 4,3 százalékkal nőnek, ami érezhető gyorsulást jelent a pénzromlás ütemében, és jelentősen meghaladja a kormány által előirányzott 3,2 százalékos szintet. A magas inflációs mutatók és a forint gyengülése miatt Palócz Éva szerint az év első felében nem várható a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat csökkentése. Az év második felében, ha az árfolyam stabil marad, lehetőség nyílhat a kamatcsökkentésre, különösen mivel az Orbán-kormány nyomást gyakorolhat az új jegybanki vezetésre ezen a téren. Palócz Éva véleménye szerint...
minimális az esély a forint erősödésére, az euró ára az idén várhatóan 410-420 forintos sávban ingadozik majd.
Az idei költségvetés legfőbb kockázati tényezője az infláció alulbecslése, valamint a várható gazdasági növekedés túlságosan optimista előrejelzése. Az idei évben nem kell olyan irreális pénzügyi tervezési hibákkal számolni, mint amilyenek a tavalyi büdzsét terhelték. A 2025-ös költségvetés novemberi benyújtása szempontjából ez kedvező körülményeket teremtett. Ugyanakkor a kutatók kétségeiket fejezik ki a kormány által kitűzött hiánycél megalapozottságával kapcsolatban.
Az Orbán-kormány által végzett nyugdíjemelés számítása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen az infláció váratlanul gyors ütemben növekedett. A kormány figyelmének középpontjába nem a nyugdíjasok, az egészségügy vagy az oktatás került, hanem inkább saját érdekeik védelmére kellett volna fókuszálniuk.
