Rendkívül súlyos következményekkel járhat, ha a veszekedés hevében a szakítást emlegetitek.

Amikor az egyik fél kijelenti, hogy elhagyja a másikat, ha a helyzet nem változik, vagy hogy talán jobb lenne, ha külön utakon folytatnák, az gyakran sokkal súlyosabb következményekkel jár, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk. Nem arról beszélünk, amikor valóban elérkezik az idő a kapcsolat lezárására, hanem inkább arról, amikor ez a kijelentés komolytalanul, fenyegetően hangzik el. De miért is olyan káros ez a magatartás? Milyen érzéseket vált ki a másik félből, és hogyan hat rád, amikor a szakítás szó előkerül? Továbbá, milyen módon lehetne ezt a dinamikát egészségesebb kerékvágásba terelni? Nézzük meg közelebbről!

Minden kapcsolat szilárd alapja a bizalom és a biztonságérzet. Még ha néha feszültség keletkezik is, kulcsfontosságú, hogy a másik fél érezze: melletted valóban biztonságban van. Amikor viszont a veszekedések során folyamatosan a szakítás vagy válás lehetősége kerül terítékre, az olyan, mintha a talajt húznád ki alóla, megkérdőjelezve a közös jövőtöket.

Ez a fajta bizonytalanság nem csupán szorongást generál, hanem komolyan megingathatja a kötelékeket is. A partnerben az az érzés alakulhat ki, hogy bármikor elveszítheti a másikat, ami megbénítja az érzelmi stabilitást. Ez pedig alapvető fontosságú ahhoz, hogy a kapcsolat hosszú távon megmaradhasson.

A szakítással való fenyegetőzés nem csupán a partnerednek okoz fájdalmat; te magad is egyre inkább elveszíted a kapcsolat biztonságát. Amikor a "vége" szó gyakran elhangzik, előbb-utóbb te is elkezded komolyan venni, hogy a kapcsolatotok végéhez közeledtek. Ez a fajta kommunikációs minta elindítja az érzelmi távolodás spirálját. Egyre kevésbé osztjátok meg egymással az érzéseiteket, a bizalom csökken, a gyanakvás pedig fokozódik. Végül már egy apróbb nézeteltérés is elegendő ahhoz, hogy komoly sebeket ejtsen a kapcsolatotokon.

Sokan nem is gondolják tudatosan át, mit tesznek ilyenkor. A szakítással való fenyegetőzés gyakran egy tehetetlenségi reakció. Úgy érezzük, nem hallanak meg, nem vesznek komolyan, ezért kell nagyot szólni, hogy a másik felfigyeljen. Csakhogy ez a taktika öngól: a másik fél nemhogy nem figyel jobban, hanem inkább elzárkózik, bezárkózik vagy védekezni kezd.

Más esetekben ez lehet manipulációs eszköz is: "Ha nem változtatsz, elhagylak." Ezzel a kijelentéssel erőfölény kerül a kezedbe, de hosszú távon ez aláássa a kölcsönös tiszteletet, és gyakran mélyen megalázza a másik felet.

Amikor a szakítással való játékosság rendszeressé válik, különféle dolgok történhetnek:

A jó hír, hogy ez a minta tanulással és tudatossággal változtatható. Íme néhány lépés, ami segíthet:

Még ha csak dühből mondod is, a másikban megmarad, sőt, lehet, hogy életre szóló sebet hagy.

Ahelyett, hogy fenyegetésekkel élnél, inkább fejezd ki, mennyire bánt, hogy a másik fél nem veszi figyelembe az érzéseidet és problémáidat. Mondd el neki, hogy számodra ez fájdalmas, és hogy szeretnéd, ha komolyabban foglalkozna a helyzettel.

A párterápia, a kommunikációs tréningek, vagy akár egy-egy önismereti könyv is rengeteget segíthet abban, hogy ne a szélsőségekben keresd a megoldást.

Ha gyakran fenyegetőzöl szakítással, érdemes elgondolkodni, hogy valóban nem vagy boldog a kapcsolatban, vagy csak rosszul kezeled a feszültséget?

Egy kapcsolat sosem akkor erős, ha tökéletes, hanem akkor, ha a felek még a legnagyobb viharban is tudják, hogy nem fordítanak hátat egymásnak, csak mert nehéz. A szakítással való dobálózás nem megoldás, hanem méreg. Lehet, hogy pillanatnyi előnyt hoz, de hosszú távon mindkettőtöket meggyengít.