Brüsszel lehetőséget adna Ukrajna számára, hogy belépjen, majd ezt követően a magyar gazdaságot is lezárhatjuk.
Ukrajna uniós csatlakozása beláthatatlan következményekkel járhat a magyar mezőgazdaságra nézve. Ukrajna jelenlegi mezőgazdasági struktúrája, szabályozatlansága és dömpingszerű exportja súlyos veszélyeket rejt a magyar állam számára. A Voks 2025-nek most még nagyobb tétje van.
"Ukrajna belépése az Európai Unióba komoly fenyegetést jelenthet a magyar agrárszektor számára" - nyilatkozta Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Csongrád-Csanád vármegyei elnöke a szerdai sajtótájékoztatón. Az ukrán háború következtében zajló uniós csatlakozás nem csupán gazdasági kérdés, hanem a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása az utóbbi évtizedekben. Ez a látszólagos gazdasági lépés súlyos következményekkel járhat az élelmiszerbiztonságra, a hazai gazdák megélhetésére, és az egész uniós agrárstruktúrára nézve.
Ukrajna uniós csatlakozása: vége lehet a magyar mezőgazdaságnak
Míg hazánkban egy átlagos gazdaság 29 hektáron működik, Ukrajnában ez az arány 485 hektár. A méretbeli különbség mögött óriási versenyhátrány húzódik meg. Mindemellett az ukrán mezőgazdaság szabályozatlan, azaz elavult vegyszerek, tiltott GMO-k, átláthatatlan tulajdonosi háttér jellemzi az ottani termelést. Miközben a magyar gazdák minden uniós előírást betartanak, addig Ukrajna, az EU-n kívüliként, olyan laza szabályozással működik, amely nem csak etikátlan, de veszélyes is lehet. Mindez ma is érezteti hatását: a háború előtt évi 90 ezer tonna ukrán baromfihús érkezett az EU-ba, ez mára 280 ezer tonnára nőtt. Ez nem piac, ez dömping - hangsúlyozta Szél István. Hozzátette, ahelyett, hogy a magyar gazdák bővíthetnék a kapacitásaikat, az ukrán áruk árnyékában egyre nehezebben éknek meg.
A legnagyobb aggodalom, hogy Ukrajna uniós csatlakozása után teljes mértékben rátenné a kezét az európai agrártámogatásokra. Az előzetes becslések alapján akár a közös agrárpolitika (KAP) költségvetésének negyedét is elvihetné. Az ukrán mezőgazdasági nagyvállalatok rendkívül rugalmasan tudják átcsoportosítani erőforrásaikat, és bármely szegmensbe beléphetnek, legyen szó gabonáról, zöldségekről, húskészítményekről vagy tejtermékekről. Európa gyakorlatilag egy agrárgyarmattá alakulhat, amelyet néhány külföldi tulajdonú, offshore hátterű ukrán vállalat irányítana.
Az ukrán mezőgazdasági modell a költséghatékonyságra, a mennyiségi termelésre és a profit maximalizálására összpontosít. Ezzel szemben a magyar mezőgazdaság a minőség, a hagyományos értékek és a biztonság fundamentumaira épít. A csatlakozásunk után azonban Brüsszel nem csupán a támogatásokat vonná meg, hanem azt is előírná, mit fogyasztunk – akár olyan ellenőrizhetetlen és gyenge minőségű termékek is az asztalunkra kerülhetnének, amelyek nem felelnek meg a hazai elvárásoknak – hangzott el a sajtótájékoztatón.
