A búvósávok kulcsszerepet játszhatnak az ízeltlábúak és a biológiai sokféleség megóvásában. Ezek a víz alatti élőhelyek nem csupán menedéket nyújtanak a különféle fajok számára, hanem hozzájárulnak az ökoszisztémák egészségének fenntartásához is. Az élőhe

Másképp a traktorokra szerelt gépi kaszák elől esélyük sem lesz menekülésre.

Az Ökológiai Kutatóközpont szakértői a gépi kaszálás hatását tanulmányozták az ízeltlábú-populációkra. Legfrissebb kutatási eredményeik rámutattak, hogy a kaszálók területén meghagyott búvósávok jelentős szerepet játszanak a gyep biológiai sokféleségének megőrzésében, különösen az ízeltlábú állatok változatosságának fenntartásában.

Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai állandóan azon dolgoznak, hogy feltárják, miként lehet harmonizálni a természetvédelem és az ökológia elveit a mezőgazdasági célkitűzésekkel. Ezt az információt a kutatóközpont egy MTI-hez eljuttatott közleményében osztotta meg.

A legfrissebb kutatások szerint a kaszálókon meghagyott búvósávok jelentős szerepet játszanak a gyep biológiai sokféleségének megőrzésében, különösen az ízeltlábú populációk diverzitása szempontjából. Ezek a területek, ahol a fű növekedhet és fejlődhet, kedvező környezetet biztosítanak a különféle élőlények számára, így hozzájárulnak az ökoszisztéma egészségének fenntartásához.

Száz évvel ezelőtt még több mint másfél millió hektár gyepkezelésű terület volt Magyarországon, ez mostanra 800 ezer hektár alá süllyedt. Bár előfordul, hogy új gyepek jönnek létre az országban, de ezek természetvédelmi értéke jóval alacsonyabb, mint a természetközeli gyepeké

- kiemelik a közleményben.

A gyepeink egészséges ökológiai állapotának megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy hosszú távon következetesen, a természetes környezet igényeit figyelembe véve bánjunk velük. Ezt például kiterjedt kaszálással és legeltetéssel érhetjük el. E megállapítások a Lendület Táj és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport kutatásain alapulnak, amelyek a fenntartható gyephasználat fontosságát hangsúlyozzák.

A traktorokra csatlakoztatott gépi kaszák elől az ízeltlábúaknak nem marad esélyük a menekülésre - fotó: pixabay.com

A gyepi életközösség csak nagyon nehezen, évtizedek alatt képes helyreállni, ha nem megfelelő módon kezeljük a területet. Ezért nagyon fontos, hogy kiszámítható és hosszú távon is azonos módon bánjunk a gyeppel - idézik a közleményben Gallé Róbertet, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos főmunkatársát, a csoport legújabb eredményeit ismertető, Természetvédelmi Közleményekben megjelent tanulmány vezető szerzőjét.

Gallé Róbert szavai szerint, ha egy gyep már jelentősen leromlott, a természetes állapotának helyreállítása komoly kihívás elé állít minket, még ha aktívan is beavatkozunk. Ugyanakkor, a megfelelő gondozás révén képesek vagyunk megőrizni a gyep biodiverzitását.

Cikkünk folytatódik az ajánló után. Fedezd fel a gazdaság számára tervezett rendkívül tartós kapukat – érdekel egy különleges darab? Hirdetés.

Ezek a 2025-ben bemutatkozó új napraforgók! - Heti Körkérdés Hirdetés

Így tárold a folyékony műtrágyát, hogy egy csepp se vesszen kárba! Hirdetés

Limus®: optimalizált karbamidfelhasználás, hatékony kiadáscsökkentés! Hirdetés

Ez a kukoricahibrid még a szeptemberi viharos időjárásban is megállta a helyét!

Fedezd fel a megújult Grégoire Besson ekék világát: a hatékonyabb szántás és a fokozott teljesítmény új dimenziókat nyit a mezőgazdaságban! Ne hagyd ki ezt a lehetőséget, hogy a legjobbat hozd ki a földedből!

Fedezd fel a fenntartható földművelés új dimenzióit takarónövények és zöldtrágyázásra alkalmas növényfajok segítségével! Tudd meg, hogyan támogathatjuk a talaj egészségét és termékenységét, miközben csökkentjük a környezeti hatásokat. Csatlakozz hozzánk, és lépj be a zöld jövő világába!

Magyarországon kifejlesztett permetező drón érdemelte ki az Év Agrárinnovációja Díjat! Ez a forradalmian új technológia új szintre emeli a mezőgazdasági permetezési gyakorlatokat, hozzájárulva a hatékonyabb és fenntarthatóbb gazdálkodáshoz.

A Kárpát-medence az erdőssztyepp-régió nyugati peremén helyezkedik el, ami lehetővé teszi, hogy Magyarországon, a nyugat-európai viszonyokkal összevetve, még mindig jelentős kiterjedésű természetes gyep található. Míg a nyugati régiókban a gyepkutatások általában néhány hektáros területekre korlátozódnak, a magyar ökológusok számára sokkal tágabb területek állnak rendelkezésre, hogy mélyrehatóan tanulmányozhassák azokat az ökológiai mechanizmusokat, amelyek alakítják ezeket az életközösségeket.

A kutatók számára kiemelkedő fontosságú kérdés, hogy a gyepi fauna szempontjából mely beavatkozások minősülnek "természetkímélő" kezeléseknek. A gyepeken fellelhető élőlények közül a növények és a gerinces állatok viszonylag jól dokumentáltak, azonban még mindig szegényes az információnk arról, hogy az emberi beavatkozások milyen mértékben befolyásolják az ízeltlábú közösségeket.

- A közleményben ez olvasható.

Mint kiemelik, a gyepek mezőgazdasági hasznosítása alapvetően az állattartásról szól, vagy közvetlenül állatokat legeltetnek rajtuk, vagy kaszálóként hasznosítják a területet. Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai korábban már sok vizsgálatot végeztek a legeltetés ökológiai hatásairól, ez alkalommal főként a gépi kaszálás és az ízeltlábú-populációk összefüggéseit kutatták. Arra keresték a választ, hogy milyen változtatásokkal lehet jobban megvédeni az ízeltlábúakat a kaszálás veszélyeivel szemben.

Gallé Róbert kiemelte: a traktorokra szerelt gépi kaszák elől az ízeltlábúak számára nincs menekvés. A levágott szénát pedig, amelyben a túlélő ízeltlábúak menedéket keresnek rendekbe sodorják, majd bálázzák, közben pedig újból rengeteg állat elpusztul, illetve elszállítják a területről.

Mint írják, a károkozás ellen a megoldás egyszerű: nem kaszált területeket, például búvósávokat kell kialakítani.

A Natura 2000-es övezetekben jogszabályok írják elő, hogy a kaszált területek egy meghatározott részét érintetlenül kell hagyni. Ezek a védett sávok menedéket nyújtanak a kaszálást túlélt ízeltlábúak számára, akik itt húzódhatnak meg. A megmaradt növényzet árnyékot biztosít, így megakadályozza, hogy a légmozgás folyamatosan kiszárítsa a talajt. Ennek köszönhetően ezekben a búvóhelyeken a gerinctelenek könnyebben átvészelik a nyári forróságot.

Gallé Róbert elmondta: kimutatták, hogy a búvósávokban magasabb a páratartalom, mint a kaszált területeken és kiegyenlítettebb marad a hőmérséklet. E sávokban megmarad az élőhely struktúrája: túlélnek az ízeltlábúak által fogyasztott, illetve búvóhelyül használt növények - tette hozzá.

Ha a gazdálkodók a kaszálónak egy adott szegmenséről nem takaríthatják be a szalmát, ez valóban bevételkiesést okoz számukra. Ugyanakkor ezt a helyzetet befektetésként kell szemlélniük, hiszen a terület ökológiai állapotának és biodiverzitásának javulása hosszú távon előnyöket hozhat. Továbbá, ha a kaszáló flórája és faunája gazdag, akkor esély van arra, hogy olyan védett fajok, mint a túzok, megtelepedjenek a területen. Ez pedig többlettámogatásokhoz vezethet, ami a gazdálkodók számára kedvező lehetőséget teremt.