Az olcsó dinnye édes íze csábító, de a termelők között szomorú a légkör.

A kiskereskedelmi láncok árai jelentős hatással vannak a dinnyetermelés profitabilitására.

A termelők július 1-jén még nagyon optimistán tekintettek a szezonra. Azt sem bánták, hogy a hűvös május miatt két hetet csúszott az érés. Azt mondták, így legalább van ideje felszívni a piacnak a spanyol, görög, olasz importot, és lesz helye a magyar dinnyének. A termelői szervezetek képviselői arról is elégedetten beszéltek, hogy az utóbbi évtizedekben bekövetkezett jelentős piacvesztés után az elmúlt 4-5 évben sikerült újra biztos és növekedő pályára állítani az ágazatot. Megérte a sok beruházás, öntözésfejlesztés, fajtaváltás, a hazai dinnyetermelés újra a "boldog békeidőket" idézi.

Július 7-én a Budapesti Nagybani Piacon a belföldön termesztett, csíkos héjú, hosszúkás, magvas görögdinnye kilogrammonként 400 forintért került értékesítésre. Ez az összeg 23 százalékkal magasabb volt, mint a tavalyi év hasonló időszakában jegyzett ár. A sárga húsú sárgadinnye árai ezzel szemben 650 forint körüli szinten mozogtak. Két héttel később a zöld húsú sárgadinnye kilogrammját már csupán 350 forintért kínálták, ami 19 százalékkal maradt el a tavalyi áraktól. A magvas, csíkos héjú görögdinnye pedig 225 forintért volt elérhető, ami 2 százalékos csökkenést jelentett az előző évhez képest.

A hónap végére a kiskereskedelmi láncokban drámai mértékben csökkent a dinnye ára. A Lidl boltjaiban 26%-os kedvezménnyel 219 forintra esett vissza a görögdinnye kilónkénti ára 27-én, míg a Tesco még merészebben, 50%-os árleszállítással 199 forintért hirdette meg a gyümölcsöt. Azonban az igazi árverseny győztese aznap az Aldi lett, ahol 43%-os árengedménnyel mindössze 169 forintra csökkent a görögdinnye ára.

Ezekkel az árakkal a roadside árusok, sőt, néha még a saját termékeiket kínáló őstermelők is nehezen tudják tartani a lépést. A dinnye egyik hazai "őshazájában", Heves vármegye Horton településén, kollégánk néhány napja 350 forintért vásárolta meg a görögdinnyét, ami egyébként meglepően finom volt. Ugyanakkor az árak között jelentős eltérések voltak: egy másik árusnál 500 forintért is kínálták, míg egy közeli faluban már 299 forintért hirdették a dinnye kilóját.

Horváth Béla, a csányoszrói dinnyetermelő véleménye szerint a beszállítók mostanra elérték azt a lélektani határt, ahol a fenntarthatóság kérdése már komoly kihívások elé állítja őket. A 160-170 forintos fogyasztói ár alatt gyakorlatilag eltűnik a haszon, és csupán a kemény munkát hagyja maga után a dinnyetermelés, amelyhez jelenleg hektáronként 3 millió forint befektetése szükséges.

- A népszerű szezonális gyümölcsöket, mint a dinnye vagy az eper, szívesen használják behúzó termékként az áruházláncok, vagyis olyan olcsón adják, amilyen olcsón csak tudják, hogy ezzel csalogassák be az üzletekbe a vevőket - magyarázta az ormánsági termelő.- Természetes, hogy ha megtehetik, mert sok a termés, élnek ezzel a lehetőséggel - teszi hozzá.

- A termés pedig bőséges, hiszen az elmúlt években mintegy harmadával, 1000 hektárral bővült a görögdinnye termőterülete, és nincs akkora terméskiesés sem, mint korábban, mert professzionálisabb lett a termesztés, mindenhol öntöznek, kevesebb a betegség, mindenki megértette, hogy erre van szükség, ha a dinnyéből pénzt akarnak csinálni. Csakhogy a június nagyon meleg volt, rengeteg dinnye termett, közben júliusra megjött a vegyesebb időjárás, amikor viszont nem fogy úgy a dinnye. Az áruházak akcióznak, és az export is leállt múlt héttől - folytatta Horváth Béla.

A környéken egyre inkább hiányoznak a németországi szállítmányok, holott korábban napi négy-öt kamion is elindult. Jelenleg viszont úgy tűnik, hogy a dinnye iránti kereslet Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban is csökkent. Ennek következtében sok termelő kénytelen azzal szembesülni, hogy a szezon közepén olyan áron próbálják értékesíteni a termésüket, ami alig fedezi a költségeiket – osztotta meg tapasztalatait egy ormánsági gazda.

Szerinte a dinnyék ára az áruházakban akár 200-250 forint között is mozoghatna, mivel ez az árszint elegendő lenne ahhoz, hogy a következő évben megkezdődhessen a termelés. Emellett megjegyzi, hogy ennél alacsonyabb áron sem vásárolnának többet az emberek. Hozzáteszi, hogy a boltok által alkalmazott néhány forintos kilónkénti haszon nem a termesztők kizsigerelését célozza, hanem azt a stratégiát szolgálja, hogy vonzóbbá tegyék magukat a vásárlók számára.

Szerinte a jelenlegi nehézségek fő kiváltó oka a túltermelés. Az utóbbi években az ágazatban kiemelkedően jövedelmező lehetőségek adódtak, ami arra ösztönözte a sokakat, hogy belevágjanak a termesztésbe, anélkül, hogy figyelembe vették volna, képesek lesznek-e értékesíteni az így megtermelt hatalmas mennyiséget.

- Mit képzelnek, hogy piac nélkül kezdenek termelni?! Közben elzárják a lehetőségeket azok elől, akik évtizedek óta ennek a szakmának élnek. Mert ők azt hiszik, hogy tudják a tutit! Hát inkább ne mutassák meg, inkább építsenek fémkerítést! - így Horváth Béla, aki nem titkolja az érzéseit. - A sárgadinnye gyakorlatilag eladhatatlan, naponta 300-400 kiló megy a pálinkafőzésbe. Tavaly ősszel majdnem megöltek a kritikáikkal, amikor elkezdtem hangsúlyozni, hogy ez a terület nem fenntartható piac nélkül, és nemcsak a sikerekre, hanem a nehézségekre is fel kell hívni a figyelmet.

Az ormánsági gazda különleges titkot osztott meg arról, miként lehet a dömpingáraknál magasabb árat elérni a dinnyéért. Azt tapasztalta, hogy azok a termelők, akik az út mentén kínálják portékájukat, és nyíltan vállalják magukat – telefonszámukkal együtt –, sokkal sikeresebbek. Ha esetleg a vásárlók elégedetlenek a dinnyével, a gazdák hajlandók akár két gyümölcsöt is adni helyette. Ez a személyes kapcsolat és a vevői bizalom annyira értékes, hogy kilónként 400 forintot is készpénzben kifizetnek érte a vásárlók.

- Ez a bizalom ára - húzta alá Horváth Béla, aki szintén a bizalomra épít a saját márkázott dinnyéjével, a Melonival. - Az Ormánságban más az öntözővíz, az itteni homokos-agyagos talajt szereti a legjobban dinnye, ennek köszönhető az ízanyag, amit csak ezekről a földekről lehet bevinni. A márkázott dinnyémet 4-5 kilósra válogatom, címkézem, hálóba csomagolom, és nagyon vigyázok a minőségére. Az Auchanban sikerült piacra vezetnem, a múlt héten négy raklappal küldtem, a héten már tízet kértek. Jól fogy, pedig 300 forintért adja kilóját a bolt, amiből 200 plusz áfát fizetnek nekem. Ez is egy út a termelők számára, de ez sem könnyű, sokat kell dolgozni vele.

- Senkinek sem tartottunk pisztolyt a fejéhez, hogy több dinnyét termeljen - reagált Göcző Mátyás, a Dinnyetermelők Országos Egyesületének elnöke Horváth Béla kritikájára. - Az utóbbi 2-3 évben a fogyasztói árak kedvezően alakultak, ami jót tett a termesztők kedvének, főleg a két nagy termelői körzetben. Azonban idén az időjárás keresztülhúzta a számításainkat: hiányzik az igazi nyár, északabbra pedig még hűvösebb az idő, így ilyenkor hagyományosan csökken a dinnye iránti kereslet.

A szakértő véleménye szerint az áruházláncok kulcsszerepet játszhatnának a dinnyetermelők támogatásában. Úgy látja, hogy ha a dinnyét 200 forintos áron kínálnák, a kereslet nem csökkenne, viszont a termelők jövedelme jelentősen növekedne.

- Figyelembe véve a mai gyümölcsárakat, amikor egy kiló alma 900 forintba kerül, miért is sajnálnánk 250-300 forintot egy kiló görögdinnyére? Hiszen ez a nyár igazi slágere, és csak ebben az időszakban élvezhetjük az ízét! - tette fel a kérdést.

Kiemelte, hogy már a 200 forintos fogyasztói ár is komoly kihívások elé állítja a termelés nyereségességét, ugyanakkor megjegyezte, hogy 160 forint alatt senki nem hajlandó értékesíteni a terményét.

- Amennyiben ez az alacsony ár - tegyük fel - a következő évben is fennmarad, az komolyan visszavetheti a termelést, és akár az önellátásunk is komoly veszélybe kerülhet. A behozatal viszont várhatóan magasabb áron fog zajlani - hívta fel a figyelmet a dinnyetermelők képviselője, aki hangsúlyozta, hogy a boltokban tapasztalható éles árverseny hosszú távon nem kedvez a hazai vásárlóknak.