Felfokozott izgalom a japán kötvénypiacon: drámai hozamemelkedés figyelhető meg!

Japánban rekord közeli szintre emelkedtek a hosszú lejáratú kötvényhozamok, ahogy arról a Bloomberg beszámolt. E mögött három fő tényező áll: az alacsony likviditás, a közelgő választások izgalma és a költségvetési kiadásokkal kapcsolatos növekvő aggodalom. Bár a piaci szereplők számára a magasabb kötvényhozamok hatása még nem érzékelhető, a jövőbeli következmények már most is sejthetők. A lakáshitelek kamatai és a vállalati kötvénykibocsátás költségei várhatóan hosszú távon kedvezőtlen hatással lesznek a fogyasztásra és a beruházási hajlandóságra.

A közelmúltban Japánban olyan eddig példa nélküli kötvénypiaci mozgások figyelhetők meg, amelyek előrevetítik a közelgő választásokat – nyilatkozta Tsutomu Soma, a Monex Inc. kötvény- és devizapiaci szakértője, aki részletesen elemezte a kialakuló trendeket.

A hosszú távú hozamok az utóbbi napokban drámai módon megugrottak, szinte a májusi csúcsértékekhez közelítve.

A kötvényhozamok – különösen a 10, 20, 30 és 40 éves lejáratok esetében – ma drámai emelkedésen mentek keresztül, ami természetesen nem kerülte el a globális befektetők figyelmét sem. A legfigyelemreméltóbb növekedést a 40 éves kötvények hozamai mutatták, 17 bázispontos ugrással, míg a 30 éves papírok is a májusi történelmi csúcs közelébe érkeztek. A 20 éves kötvények hozama pedig jelenleg 25 éves csúcson áll. Mindez egyértelműen egy jelentős eladási hullámot jelez, mivel a kötvénypiacon a hozamok emelkedése szorosan összefonódik a kötvények árfolyamának csökkenésével. Jelenleg a 10, 20, 30 és 40 éves lejáratok hozamai 1,58%, 2,61%, 3,16% és 3,50% körül mozognak.

A folyamat mögött három alapvető tényező rejlik: a piaci likviditás történelmi mélységekbe süllyedt, a közelgő választások feszültsége, illetve a kormány fiskális politikája körüli aggodalmak.

Az elemzők véleménye szerint a kormányzati kiadások magas szintje és kiszámíthatatlansága jelenti a legnagyobb kockázatot. A július 20-án esedékes felsőházi választások előtt a jelenlegi kormánypárt akár a többségét is elveszítheti, ezért a kampány során számos olyan jóléti intézkedést hirdettek meg, amelyek veszélyeztethetik a költségvetés stabilitását. Ilyenek például a háztartások és vállalatok energiaár-támogatása, valamint a lakosság számára ígért általános készpénztámogatások. Az ellenzéki pártok sem tétlenkednek, ők is jóléti programokkal próbálnak szavazatokat szerezni, ráadásul a javasolt fogyasztási adócsökkentésük a kormánypárti ígéreteknél is nagyobb terhet róna a költségvetésre.

A japán szakértők véleménye szerint a kormányzati kiadások szintje már most is jelentős, és a költségvetés szerkezetét tekintve a meglévő adósság finanszírozása a meghatározó tényező. Japán államadóssága, amely a bruttó hazai termék 250%-át teszi ki, a legmagasabbak közé tartozik a fejlett országok között. Az idei évre vonatkozó kötelezettségek várhatóan a költségvetés negyedét fogják lefedni.

A kiadásokkal összefüggő félelmek következtében a kötvénypiac továbbra is sérülékeny helyzetben van.

Shinichiro Kadota, a Barclays Securities Japan Ltd. kötvény- és devizapiaci szakértője úgy látja, hogy a helyzet komoly kihívások elé állítja a piacokat. Az elemzők figyelmeztetnek arra, hogy a tartósan emelkedő infláció és a bérnövekedés újabb kockázatokat hordoz magában.

Nyilvánvaló, hogy a reálgazdasági események serkentik a kötvénytulajdonosokat az eladásokra, de a hatás nem lenne olyan drámai, ha a piacon megfelelő likviditás állna rendelkezésre. A Bloomberg által összeállított index jelenleg alacsony likviditást jelez, ami azt magyarázza, hogy a japán hosszú lejáratú állampapírok érzékenyen reagálnak a befektetői hangulat változásaira.

A fő kérdés jelenleg az, hogy az elmúlt napok piaci mozgása milyen hatással lesz a reálgazdaságra. Kazuo Ueda, a Bank of Japan (BoJ) elnöke nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy az extrém hosszú (20, 30 és 40 éves) lejárattal rendelkező papírok hozamai lényegében nem hatnak a reálgazdaságra, hiszen a vállalatok ilyen hosszú időtávon jellemzően nem adósodnak el.

A 10 éves kötvényhozamok emelkedése viszont már problémát jelenthet a gazdasági szereplőknek,

hiszen referenciának számít a lakáshitelek kamatai számára, valamint a vállalati kötvények piacára is átgyűrűzhet. A vállalati kötvények általában lekövetik a kockázatmentesnek tekintett állampapír-hozamokat, hiszen jellemzően csak egyéni kockázati felárat tartalmaznak az állampapírokhoz képest. A 10 éves kötvényhozamok emelkedése tehát negatív hatással van a vállalatok forrásszerzési költségére, mely hosszabb távon visszafogja a beruházást és hűti a gazdaságot.

A szakértők véleménye alapján a költségvetési helyzet és a kötvénypiaci hozamok alakulása a közeljövő egyik kulcsfontosságú tényezője lehet a gazdasági folyamatoknak. Eddig a jegybanki értékpapír-vásárló programok révén a költségvetés viszonylag alacsony hozamok mellett tudott eladósodni. Jelenleg azonban a monetáris politika fokozatos normalizálása zajlik, amely a jegybanki támogatás csökkenésével együtt magasabb hozamok kialakulásához vezet. A reálgazdasági hatások még nem érzékelhetők, de hosszú távon valószínű, hogy a vállalatok és a lakosság is magasabb forrásszerzési költségekkel nézhet szembe. A Bloomberg által megkérdezett elemzők úgy látják, hogy a kötvénypiac továbbra is érzékeny marad a befektetői hangulat ingadozásaira, ám a költségvetési bizonytalanság várhatóan csökkenni fog a választások után.