Fülöp-szigeti munkavállalók áramlanak Magyarországra, és ennek számos oka van, amiért a helyi munkaadók nagy megbecsüléssel tekintenek rájuk - Pénzcentrum.

Az idény- és alkalmi munkák közterhei jelentős növekedésen mentek keresztül, míg 2025 júliusától az egyszerűsített foglalkoztatás időtartama 120 napra csökken. Ezek a változások komoly nehézségeket okoznak a mezőgazdasági termelők számára, akik már most kénytelenek drasztikus lépéseket tenni – számolt be róla a Haszon.

A mezőgazdasági idénymunkák napi közterhei február 1-jétől 1300 forintról 2200 forintra emelkedtek, míg az alkalmi munkavállalás esetében ez a szám 2700 forintról 4400 forintra nőtt. Ez a változás különösen nagy hatással van a zöldség-gyümölcs szektorra, ahol a termelők mezőgazdasági idénymunkásokat, az élelmiszeripari vállalatok pedig alkalmi munkavállalókat alkalmaznak.

A FruitVeb elemzése szerint a gyümölcsültetvények esetében az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) közterheinek emelése hektáronként 54-225 ezer forintos többletköltséget jelent. A napszám várhatóan 7-9 százalékkal, 1000-1500 forinttal növekszik, ami hektáronként további 60-375 ezer forintos költségnövekedést eredményez. Összességében a bérköltségek emelkedése hektáronként 100-600 ezer forint között alakulhat, miközben az adóterhek 62 százalékkal nőnek az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók után.

A munkaerőpiac helyzete már a korábbi változások előtt is feszültségekkel terhelt volt. A keleti országrészben például 12 ezer forintot fizettek naponta az idénymunkásoknak, míg az ország középső és nyugati területein ez az összeg akár 15-18 ezer forintra is rúghatott a tavalyi szezon során. Ennek ellenére folyamatosan nehezedett a munkaerő megtalálása. Nagypéter Sándor, a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke rámutatott, hogy a megoldást egyre inkább a harmadik országbeli munkavállalók, különösen a Fülöp-szigetekről érkezők jelenthetik, akiket megbízhatóságuk miatt előnyben részesítenek a munkaadók.

A külföldi munkaerő alkalmazását azonban korlátozza, hogy 2025-ben 35 ezer főben maximálták a vendégmunkásoknak kiadható tartózkodási és foglalkoztatási célú engedélyek számát, ami az előző évi mennyiség körülbelül fele.

A hajdú-bihari agrárvállalkozások vezetői is súlyos problémákról számoltak be. Bódi László, a hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatója elmondta: "Az a helyzet, hogy mi nem tudunk az alkalmi- és az idénymunkásoknak reggel pálinkát, délben sört, este vacsorát adni és zsebbe fizetni, mint az sok családi gazdaságban bevett szokás." A vezérigazgató szerint a diákmunka új szabályozása is problémás, mivel a munkaszerződéses foglalkoztatás túl költséges.

A növekvő terhek következtében a vállalkozások kénytelenek átgondolni működésüket, ami az idénymunkások számának csökkentésében és a termelési kapacitás mérséklésében is megnyilvánul. "Az almaszedés és meggyrázás időszakában jelenleg 50-60 idénymunkást tudunk foglalkoztatni, míg korábban ez a szám meghaladta a több százat. Harminc hektáros almásunkat már felszámoltuk, most csupán tíz hektár maradt. A meggyes ültetvényeinket egyelőre még nem csökkentettük, de idén biztosan 15-20 hektár meggyet ki fogunk szedni a harmincból" - mondta Bódi László.

Szabó Viktor, a derecskei Bold Agro Kft. ügyvezető igazgatója is hasonló intézkedésekről számolt be. "A munkaerő költségeinek emelkedését el kell fogadnunk, de az új helyzet kezelése tőlünk is határozott lépéseket igényel. Elsőként azt kell kiemelnem, hogy a 120 hektáros almáskertünket a felére, 60 hektárra kellett csökkentenünk. Annak ellenére, hogy évek óta folyamatosan dolgozunk azon, hogy automatizálással és robottechnológiával csökkentsük az élőmunkaerő szükségletét."

Az ügyvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvényi korlátozás, miszerint egy személy éves szinten legfeljebb 180 napot dolgozhat alkalmi munkavállalóként, azokat a családokat is sújtja, akik eddig szezonális mezőgazdasági munkákból éltek.

A diákok órabére folyamatosan emelkedik, a mindenkori minimálbérhez igazodva idén 7-10%-os növekedés várható. A Mind-Diák Szövetkezet tájékoztatása szerint az átlagos órabér a korábbi bruttó 1900 forintról bruttó 2100 forint fölé nő. Az informatikai, mérnöki és műszaki szektorokban a legmagasabb, bruttó 2200-2500 forintos órabéreket kínálják, míg az egyszerű fizikai munkák továbbra is a legalacsonyabb, bruttó 1700-1800 forintos bérrel rendelkeznek.

Az egyszerűsített foglalkoztatás számos előnnyel rendelkezik, mint például a gyors és egyszerű bejelentés lehetősége, valamint a kijelentési kötelezettség teljes hiánya. Ezen kívül a kedvező járulékok is vonzóvá teszik ezt a munkaszervezési formát. Ugyanakkor van néhány hátránya is: a munkavégzésre szigorúan meghatározott időkeretek és tevékenységi körök vonatkoznak, emellett a munkavállalók nem jogosultak táppénzre, nyugdíjjárulékra, és szülési szabadságra sem. 2025 januárjától pedig újabb változás lép életbe: az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül a minimálisan kifizetendő bér a minimálbér 85%-ára (1422 Ft/óra) emelkedik, míg a szakképzettséget igénylő munkakörök esetében a garantált bérminimum 87%-a (1745 Ft/óra) lesz a kötelezően kifizetendő összeg.