Az alkalmazottak bérigényei korántsem lehetetlenek, sőt, érdemes velük foglalkozni.

Bár az alkalmazottak bérigényei viszonylag szerények, mégsem elégedettek a keresetükkel. A dolgozók csalódottsága azonban nemcsak a munkáltatók garasoskodásának tudható be, a háztartások anyagi helyzetére a kormány megszorító intézkedései is igen negatívan hatnak.

A legújabb Ipsos felmérés, amely a Finax befektetési társaság megbízásából készült, érdekes képet fest a szlovákiai munkavállalók bérigényeiről. A megkérdezettek harmada kifejezetten elégedett lenne, ha havi nettó 1500 eurót keresne, míg a válaszadók 9 százaléka már a 1000 eurós jövedelmet is elegendőnek tartaná. A dolgozók fele viszont ambiciózusabb célokat tűzött ki, és nettó 2000 eurós fizetésre aspirál. Érdekesség, hogy mindössze az emberek 5 százaléka vágyik 4000 eurónál magasabb jövedelemre.

Roman Pudmarčík, az Ipsos elemzője elmondta, hogy a megkérdezett tíz emberből hatan határozottan kifejezték, hogy ha a jelenlegi jövedelmüknél valamivel többet keresnének, sokkal boldogabb életet élnének. Hozzátette, hogy azok a válaszadók, akik elégedetlenségüket fejezték ki, a jövedelmük szintjét emelték ki, mint frusztrációjuk legfőbb forrását.

Bár az alkalmazottak többsége reális bérigényekkel rendelkezik, a szlovákiai munkavállalók jövedelme még mindig jelentősen elmarad a várt szinttől. 2025 második negyedévében a bruttó átlagbér körülbelül 1654 euróra rúgott, ami azt jelenti, hogy egy gyermektelen dolgozó esetében a hónap végén nettó 1250 euróhoz jutott. Fontos megemlíteni, hogy a munkavállalók jelentős része nem éri el az átlagbért, ami nem meglepő, hogy a megkérdezettek többsége egyértelműen kifejezte, hogy ha a nettó jövedelmük legalább 1000 euró körül alakulna, az drámaian javítaná az életminőségüket.

Az elemzők már egy ideje figyelmeztetnek arra, hogy a megemelkedett adó- és járulékterhek miatt a vállalatok és a lakosság egyaránt egyre súlyosabb helyzetbe kerülnek. Ezt a Focus ügynökség szeptemberi felmérése is alátámasztja, amely a Partners megbízásából készült. "A háztartások havi kiadásai körülbelül 103 euróval emelkedtek, különösen a kisgyermekes családok esetében, ahol nem ritka a 150 eurós többletköltség. Ilyen körülmények között egyre kevesebben képesek spórolni, így folyamatosan csökken azok aránya, akik optimális, hat hónapra elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkeznek" - fogalmazott Martin Slosiarik, a Focus ügynökség szociológusa, aki hozzátette, hogy a megkérdezettek 80 százaléka már eddig is érzékelte a nagy állami megszorítások negatív hatásait a saját pénzügyein. Ennek ellenére a kormány nem habozott bevezetni a 2026-ra tervezett megszorító csomagban olyan intézkedéseket, amelyek tovább sújtják az embereket. Az egészségügyi járulék emelése azt jelenti, hogy a közepes jövedelmű polgárok nettó keresete jövőre havonta legalább 9 euróval csökken, ami éves szinten már 115 eurós veszteséget jelent.