Ennyi volt, végleg ránk tapadtak a kütyük, és úgy tűnik, már el sem tudjuk képzelni az életünket nélkülük.

Ma már ismeretlen fogalom a pihenőidő a mobiltelefon-használatnál, ugyanis csak addig "alszik" a telefonunk, amíg mi is alszunk - derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által megrendelt, a fiatalok platformhasználati szokásait vizsgáló kutatásból, amely részleteit kedden közölték.

A közlemény szerint az NMHH megbízásából készült kutatás részletes áttekintést ad a magyar fiatalok és fiatal felnőttek okostelefon-használati szokásairól. A tanulmány nemcsak a képernyőidő megítélésének megbízhatóságát vizsgálja, hanem a telefonhasználat és a mentális jólét közötti kapcsolatokat is feltérképezi.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága által készített kutatás rávilágít arra, hogy a telefonhasználat időbeli mintázatai szorosan összefonódnak a mindennapi életünk ritmusával. Érdekes módon a fiatal felnőttek telefonhasználati szokásai között nemcsak életkor, hanem nem szerint is jelentős eltérések figyelhetők meg.

A nők jellemzően korábban, reggel 7 körül kezdenek el telefonozni, míg a férfiak 15 perccel később, 7:15-kor csatlakoznak a digitális térhez. Érdekes módon, késő este a férfiak továbbra is aktívan használják készülékeiket, ami különbséget mutat a nap különböző időszakaiban a két nem telefonhasználati szokásai között.

A telefonhasználat reggeli csúcsideje 6 és 8 óra közé, az esti pedig 22 és 24 óra közé tehető.

A kutatás alapján az elmondható, hogy a 16-36 éves korosztály telefonhasználati szokásai érdekes és színes mintázatokat mutatnak. Az adatgyűjtés során kiderült, hogy a fiatal felnőttek reggelente elsőként a közösségi média platformok, különösen a Facebook és a Messenger felé fordulnak. Míg a fiatalabb generációk a vizuális élményekre és a gyorsan fogyasztható tartalmakra fókuszálnak – kíváncsian várva, hogy mi zajlott az Instán vagy a TikTokon az éjszaka folyamán –, addig az idősebbek inkább információkereséssel és üzenetváltással indítják a napjukat. Ez a különbség nemcsak a korosztályok közötti eltérő igényeket tükrözi, hanem azt is, hogyan formálják a digitális platformok a reggeli rutinokat.

Ez a különbség nem csupán a digitális szokások visszatükröződése, hanem a mindennapi rutinok és prioritások átalakulását is jól szemlélteti.

Érdekes jelenségnek nevezték, hogy a felhasználók jellemzően túlbecsülik a képernyőidejüket, a vizsgálat résztvevőinek készülékére telepített alkalmazás ugyanis a becsültnél lényegesen - mintegy két órával - kevesebb telefonhasználatot igazolt az önbevallásban szereplőnél.

A kutatás rávilágít arra, hogy a telefonhasználat és a mentális állapot között szoros összefüggés áll fenn. Azok az egyének, akik hajlamosak a szorongásra vagy a depresszióra, gyakran a közösségi médiát nem annyira kapcsolattartásra, hanem inkább önmaguk bemutatására, identitásuk megerősítésére és a valóságból való menekülésre használják. Ezzel szemben mások, akik mentálisan stabilabbak, inkább a valódi kapcsolatok ápolására fókuszálnak.

Azok az emberek, akik kiegyensúlyozottabb érzelmi állapotban élnek, sokkal kevésbé hajlamosak arra, hogy a közösségi médiát a menekülés vagy az unalom elűzése érdekében használják.

A fiatalabbak, amikor lehangoltabbak, a TikTokot, míg az idősebbek inkább a Facebookot és a YouTube-ot pörgetik, általánosságban elmondható, hogy akik rosszabbul vannak, akár kétszer annyi időt is eltöltenek a passzív szórakozást nyújtó felületeken, mint a kiegyensúlyozottabb kortársaik - közölték.

A napi képernyőidő változása szoros kapcsolatban áll a lakóhely és a közlekedésre fordított idő mennyiségével is – állapította meg egy többdimenziós statisztikai kutatás.

A különféle platformok és alkalmazások használatát jelentősen befolyásolja az életkor, a napi rutin, a lakóhely és az aktuális mentális állapot, tehát a telefonhasználatunk nem csupán technikai, hanem összetett társadalmi és pszichológiai jelenség is.