Az új német kormánynak fájdalmas áldozatokra kell készülnie, hogy megtalálja a középutat.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a német gazdaság jövőre mindössze 0,7 százalékos növekedést mutathat, ami azt jelenti, hogy az ország az EU növekedési rangsorának végére kerülhet. A Hírklikknek nyilatkozó szakértő úgy véli, hogy a német jóléti állam fenntartása csupán a további eladósodás révén lehetséges, ezért szükségessé válik a szociális ellátórendszer átalakítása. A lehetséges nagykoalíció két fő pártja között éles vitákra számíthatunk, nemcsak a szociális reformok, hanem az autóipar, a környezetvédelem és az ukrajnai konfliktus kérdéseiben is.
Lehetséges, hogy visszatér a német nagykoalíció a Bundestagba, amely Angela Merkel irányítása alatt működött 2021-ig. A Friedrich Merz által vezetett konzervatív CDU-CSU a legvalószínűbb partnerének az Olaf Scholz vezette szociáldemokratákat (SPD) tekinti a február végi választások után. Bár az Alternatíva Németországért (AfD) népszerűsége folyamatosan növekszik, különösen Kelet-Németországban, szélsőséges nézetei miatt a CDU-CSU és a szociáldemokraták egyaránt elzárkóztak a velük való együttműködéstől. Az igazi kérdés az, hogy a választók mennyire elégedetlenek a jelenlegi kormánnyal, és hogy ez hány embert terelhet az AfD irányába: könnyen előfordulhat, hogy a párt története során először a Bundestag második legnagyobb frakciójává válik.
"A CDU-CSU és a szociáldemokraták gyakorlatilag egy irányba mozdultak el, és ezzel elvesztették azt a képességüket, hogy markánsan különböző politikai irányvonalakat képviseljenek. A jobbközép CDU egyre inkább balra tolódott, ami miatt sok jobboldali szavazó úgy érezheti, hogy már nem találja meg a saját képviseletét. A nagykoalíciók egyik legnagyobb veszélye, hogy a két párt hasonlóvá válik, így a politikai palettán a kívülálló pártok megerősödését eredményezi" - nyilatkozta a Hírklikknek egy Németország politikai helyzetét jól ismerő szakértő, aki kérte, hogy nevét ne közöljük.
Az új kancellár tehát a CDU-CSU jelöltje, Friedrich Merz lehet, a szociáldemokraták pedig megkaphatják a külügyminisztériumot, a védelmi minisztériumot és a pénzügyi tárcát. Utóbbinak nehéz dolga lesz, hiába maradt ugyanis Európa legnagyobb gazdasága Németországé, az utóbbi időben stagnál, a Trump-adminisztráció várható, Európát érintő vámpolitikája miatt pedig nehéz lesz növekedési pályára állítani. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2025-ben a német gazdaság növekedhet a legkisebb mértékben a tagállamok közül, mindössze 0,7 százalékkal.
A jelenlegi jelzőlámpa-koalíció – amely a szociáldemokratákból, a Zöldekből és a szabad demokratákból áll – a pénzügyi helyzet és a költségvetési problémák következtében bomlott fel. A CDU most ugyanazzal a szociáldemokrata párttal kíván összeállni, amely hozzájárult a gazdasági lejtmenet kialakulásához. Kompromisszumok sorozata vár ránk, amelyek kemény és fájdalmas döntéseket igényelnek. A szociáldemokraták és a Zöldek által létrehozott szociális ellátórendszer leépítése és karcsúsítása elkerülhetetlennek tűnik a német gazdaság talpra állítása érdekében. A jóléti intézkedések fenntartása csak a további eladósodás árán lehetséges. Ha a politikai szükségszerűség újra felülkerekedik a gazdasági racionalitáson, akkor a gazdasági megújulás valószínűsége jelentősen csökken – figyelmeztetett a szakértő. A két nagy párt között az adózási rendszer átalakítása terén is nézeteltérések vannak: míg az SPD a gazdagok adóinak emelését javasolja, a CDU ezzel ellentétben nem támogatja ezt az elképzelést.
Ultimátum vagy orosz rulett? Két véglet, két választás, ahol a tét nem csupán a győzelem, hanem a túlélés. Az ultimátum egyértelmű, határozott döntést követel, míg az orosz rulett a sors kegyelmére bízza a játékosokat, kockáztatva a végzetet. Melyik úton indulsz el? A kényszerítő választás vagy a vakmerő kockázat? Az élet sokszor ilyen dilemmákkal állít minket szembe, és minden döntésünk formálja a jövőt.
A nagykoalíció pártjai az energiapolitikáról és a környezetvédelmi politikáról is különböző nézeteket vallanak. Abban ugyan egyetértenek, hogy Németországnak 2045-ig klímasemlegessé kell válnia, de Merz és a CDU-CSU aktív kampányt folytat az Európai Unió benzin- és dízelüzemű autókat tiltó szabályával szemben. A szociáldemokraták inkább az elektromos autógyártásban látják a jövőt. A CDU-CSU tárgyalna az ország 2023 áprilisa óta leállított atomerőműveinek újraindításáról is, de a szociáldemokraták szerint ez túl költséges lenne. Abban viszont egyetértenek, hogy - az alkotmányban szereplő, hitelfelvételt korlátozó adósságféket figyelembe véve - szükség lehet hitelfelvételre a német államnak az energiaszektor átalakításához és a vállalatok energiaköltségeinek tehermentesítéséhez.
A német választók figyelmét nem csupán hazájuk saját problémái kötik le, hanem az ukrajnai konfliktus is komoly aggodalomra ad okot. Merz, a politikai színtér egyik prominens alakja, kancellári posztja esetén ultimátumot tervez Oroszország számára: 24 órán belül követelné a támadások leállítását Ukrajna ellen, különben lehetőséget adna az ukrán hadseregnek, hogy német fegyverekkel indítsanak támadást orosz területek ellen. Emellett Taurus rakétákkal is támogatná az ukránokat. Scholz azonban éles kritikával illette Merz javaslatát, mondván, hogy ezzel a lépéssel „oroszrulettet” játszana a német nemzet biztonságával.
Az előrehozott német szövetségi parlamenti választásra február 23-án kerül sor. Jelenleg a kétpárti nagykoalíció tűnik a legvalószínűbb lehetőségnek, bár ha az AfD tovább erősödik, akkor a Zöldek bevonása is szükségessé válhat a tárgyalások során, ami egy újabb hárompárti kormány megalakulásához vezethet Németországban. "A nagykoalíció egyfajta szükségmegoldás lenne, amelynek célja, hogy stabil, működőképes kormányt hozzanak létre, miközben megőrizzék az Alternatíva Németországért párt elszigetelését. A CDU-CSU programja alapján a liberális FDP-vel tudna a leghatékonyabban együttműködni a kormányalakítás során, azonban az is kétséges, hogy az FDP egyáltalán bejut-e a parlamentbe" - emelte ki a szakértő.
