A fővárosi taxipiacot titokzatos fantomcégek dominálják: ez a módszerük, amellyel egyszerre verik át a sofőröket és az állami hatóságokat.
A budapesti taxispiacot egyre súlyosabb problémák terhelik, amelyek mind a sofőrök, mind az utasok biztonságát és érdekeit aláássák. Az utóbbi időben egyre többen tapasztalják, hogy a piacon eluralkodtak a visszaélések és a versenyhelyzet feszültsége. Különösen aggasztóak a "dobós cégek", amelyek látszólag minimális munkaidőre jelentik be sofőrjeiket, miközben valójában napi 10-12 órás műszakokat dolgoztatnak, ezzel kijátszva az adózási és járulék szabályokat, és hatalmas költségvetési hiányt generálva. A sofőrök gyakran az ígért jövedelem csupán töredékét tudják hazavinni, miközben megannyi magas bérleti díjjal, jutalékokkal és elmaradt adóterhekkel kénytelenek szembesülni. A helyzet következményeként egyre több képzetlen, sokszor engedély nélküli taxis jelenik meg a piacon, ami komoly kockázatot jelent az utasok biztonságára. A közvélemény körében egyre inkább növekszik a nyomás a hatóságokra, hogy sürgősen szigorítsák a szabályozásokat, valódi vizsgálatokat végezzenek, és elősegítsék a piac fehérítését.
A budapesti taxispiac az utóbbi évek során drámai átalakulásokon ment keresztül, amelyek fokozott bizonytalanságot és feszültséget teremtettek a szektor résztvevői között. A fővárosban egyre nagyobb szerepet kapnak azok a vállalkozások, melyeket a köznyelv "dobós cégeknek" titulál, és amelyek működése körüli viták egyre inkább felerősödtek. Számos szakmai szervezet, valamint független vállalkozók is hangot adtak aggályaiknak, és sürgetik a hatóságokat, hogy lépjenek fel határozottan a helyzet kezelésére. A kritikusok állítják, hogy ezek a cégek jelentős, milliárdos nagyságrendű költségvetési csalásokat követnek el, ami nemcsak az állami bevételeket károsítja, hanem a taxisok helyzetét is rendkívül hátrányos helyzetbe hozza.
A rendszer lényege abban rejlik, hogy a taxisofőröket hivatalosan csupán napi két órás munkaviszonyban jelentik be, miközben a valóságban gyakran napi tíz-tizenkét órát dolgoznak. Ez a különbség nem csupán a közterhek és járulékok szempontjából szembetűnő, hanem jelentős adóelkerüléshez is vezethet. A becslések alapján Budapesten a körülbelül 7000-7500 taxisofőr közül mintegy fele dolgozik így, ami azt jelenti, hogy 3000-3500 ember esetében nem a tényleges munkavégzéshez igazodó adó- és járulékbefizetés valósul meg. Ezen túlmenően, a rendszer jelentős áfaelkerülést is eredményez, ami komoly bevételkiesést okoz a költségvetés számára.
A helyzet sajnos senkinek sem kedvez: a magánvállalkozók, a furfangos alkalmazott sofőrök és az utasok egyaránt nehéz helyzetben találják magukat.
A sofőrök tapasztalatai alapján a reklámok vonzó havi 1-1,5 millió forintos kereseti lehetőséggel csábítják őket a szakmába. A valóság azonban egészen más képet mutat: a megtermelt bevételből szinte mindent nekik kell finanszírozniuk. A bérleti díj, a fuvarközvetítői jutalék, az üzemanyagköltség, a jármű takarítása, a munkaügyi bejelentéshez kapcsolódó járulékok és adók, valamint a flottakezelő által nem befizetett áfa egy részének kifizetése mind az ő zsebükből megy el. Ennek következtében az eredetileg ígért jövedelem csupán töredékére csökken, ami súlyosan befolyásolja a sofőrök megélhetését.
A fluktuáció jelentős mértékű, mivel sokan csupán néhány hónap elteltével elhagyják a szakmát, míg helyükre új sofőrök érkeznek, akik gyakran vidékről jönnek, és nem rendelkeznek a fővárosi közlekedés ismeretével. Számos esetben még a szükséges okmányok is hiányoznak. Információink szerint a közúti ellenőrzések során a rendőrség több alkalommal közreműködött más hatóságokkal, hogy fellépjenek a érvénytelen vagy egyáltalán nem létező jogosítványokkal rendelkező sofőrökkel szemben. Ez pedig felveti a kérdést, hogy vajon milyen hitelességgel bírnak a többi taxis jogosultságai.
A jelenség egyik következménye, hogy az utasok egyre gyakrabban találkoznak olyan taxisokkal, akik rövid ideje tartózkodnak Budapesten, és még az alapvető útvonalakat sem ismerik, így folyamatosan navigációt kell használniuk. Ez a tapasztalat a teljes taxis szakma megítélésére hatással van, és hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom bizalmatlanabb legyen a szolgáltatással szemben.
A jelentések alapján a vállalatok működésének egyik jellegzetessége, hogy gyakran döntést hoznak a megszüntetésükről, vagy néhány év elteltével szinte észrevétlenül eltűnnek a köztudatból, mintha csak fantomokká válnának.
A vállalkozások gyakran strómanok segítségével próbálják kijátszani a felelősségvállalást, amikor egyes cégeket a strómanok nevére jegyeznek be, majd új vállalkozásokat indítanak. Ezzel a módszerrel elkerülhetik a jogi következményeket és a büntetéseket, ami súlyosan aláássa a piaci tisztességet.
A sofőrök ilyenkor gyakran jelentős összegeket veszítenek. Egyes beszámolók alapján akár 300-500 ezer forint jövedelem is beragadhat egy-egy munkavállalónál, de kirívó esetekben ennél is magasabb összeggel lehet számolni. A vizsgálat alatt álló flottaüzemeltető cégek mellett forrásaink rávilágítottak olyan egyéni vállalkozásokra is, amelyek több taxit üzemeltettek alkalmazottakkal. Ezen vállalkozások esetében a NAV körülbelül 300-400 millió forintos hiányt tárt fel a társadalombiztosítási járulékok terén, amelyhez várhatóan további adó- és bírságteher fog társulni.
A piaci feszültségeket fokozza, hogy a fuvarszervezők egy része reklámokban és ajánlatokban kifejezetten vonzó kereseti lehetőségekkel csábítja a jelentkezőket, miközben a háttérben a költségvetési csalásra épülő működési modell áll. Volt olyan társaság, amelynek üzletpolitikája éveken keresztül előírta, hogy a velük szerződést kötő taxisnak előbb kötelezően legalább fél évet flottában kell dolgoznia. Ezt a gyakorlatot azóta megszüntették, de a szakmai szervezetek szerint a következményei a mai napig érződnek.
A helyzetet tovább bonyolítja a fővárosi műszaki vizsgáztatás körüli problémák. A Mozaik utcai vizsgálóállomás kapacitása sajnos nem elegendő, hiszen a fantomcégek járműveit folyamatosan újra és újra vizsgáztatni kell. Ennek következtében sok tisztességesen működő taxis nehezen jut hozzá az időben elérhető vizsgaidőpontokhoz.
Az Országos Taxis Szövetség elnöke, Metál Zoltán egy ATV-nek adott interjúban beszélt arról, hogy a helyzet hosszú ideje ismert a hatóságok előtt, de eddig kevés konkrét lépés történt. Külön problémát említett a műszaki vizsgáztatásnál tapasztalt túlterheltséget, amely szerinte összefügg azzal, hogy a fantomizált cégek folyamatosan újraminősítéseket kérnek, kiszorítva ezzel a tisztességes taxisokat. Hozzátette, hogy bár a közelmúltban voltak jelek arra, hogy a NAV is aktívabban lép fel, a gyakorlat továbbra is széles körben elterjedt.
A tarifaemelés kérdéskörét érintve Metál emlékeztetett arra, hogy 2022-23 folyamán 45%-os emelést sikerült keresztülvinni. Jelenleg azonban a fővárosi közgyűlés elvetette a 13-27%-os korrekciós javaslatokat. A döntést politikai indíttatásúként értékelte, mivel úgy véli, hogy szakmai alapon lehetett volna kompromisszumba jutni. Kiemelte, hogy a környező városokban már magasabb tarifák vannak érvényben, ami miatt Budapest árképzése egyre inkább versenyképtelenné válik. Ugyanakkor optimistán beszélt a taxis szakma megtisztítását célzó javaslatokról, mint például a drosztengedélyek sofőrhöz kötésének ötletéről, amely véleménye szerint javíthatja a szakma hírnevét.
A taxis magánvállalkozók által tapasztalt problémák súlyosságát jól tükrözik azok a nyilatkozatok, amelyeket a Portfolio számára tettek. Kifejtették, hogy saját kezdeményezésükre fordultak a NAV-hoz, hogy jelentsék azokat a cégeket, amelyek tisztességtelen módszerekkel dolgoznak. Megjegyezték, hogy nem állnak kapcsolatban egyetlen újonnan alakult érdekvédelmi szervezettel sem, mivel nem osztják azok nézőpontját a problémák kezelésében és a lehetséges megoldásokban. Például egyik szervezet azt javasolja, hogy kizárólag az egyéni vállalkozói forma legyen kötelező, míg mások a tarifaemelésben látják a megoldást, vagy éppen utcai tiltakozások szervezését sürgetik.
A megszólalók véleménye szerint a kérdést a gyökerénél kell megoldani:
A legfontosabb nem a közterületi megmozdulás vagy a díjak kérdése, hanem az, hogy véget érjenek a visszaélések.
A munkavállalói státusz fontosságát széles körben elismerik, ugyanakkor a munkaügyi jogszabályok szigorú betartását sürgetik, amelyhez szigorú feltételeket is meg kell határozni. Ezek közé tartozik a büntetlen előélet, a kifogástalan vezetői engedély, valamint a megfelelő szakképzettség. Ezen felül hangsúlyozták, hogy a munkaadók megfelelősége is kulcsfontosságú, mivel számos vállalat maffiaszerű praktikák alkalmazásával és komoly költségvetési csalások révén igyekszik növelni nyereségét.
A nyilatkozók hangsúlyozták a fuvarszervezők felelősségét is. Véleményük szerint az applikációkat üzemeltető vállalatok, kihasználva gazdasági dominanciájukat, indokolatlanul magas jutalékokat alkalmaznak. A jutalékcsökkentés lehetőségét pedig egy bónuszrendszerhez kötik, amely a fuvarok számának növelésétől függ. Ennek következményeként a sofőrök napi 12-14 órás munkavégzésre kényszerülnek, ami a közlekedési biztonság szempontjából komoly kockázatot jelent. A szakértők úgy vélik, indokolt lenne a taxisok heti vezetési és pihenőidőinek szigorúbb szabályozása, hasonlóan a busz- és kamionsofőrökhöz, mivel a jelenlegi gyakorlat, amely a taxisokat túlmunkára kényszeríti, nemcsak a sofőrök, hanem az utasok biztonságát is veszélyezteti.
A képzések színvonalát szintén kifogásolták. Megjegyezték, hogy ma elég egy néhány órás, viszonylag olcsó tanfolyam ahhoz, hogy valaki taxis lehessen, miközben más szakmáknál - például a fodrászok vagy műkörmösök esetében - egyéves, költséges és középiskolai végzettséget igénylő képzések szükségesek. Szerintük a taxis képzést is be kellene emelni a felnőttképzési rendszerbe, ahol akreditált iskolákban kellene tanulni városismeretet, kommunikációt, a taxizással kapcsolatos elektronikus eszközök használatát és szakmai etikát
A tarifa ügyével kapcsolatban elhangzott, hogy elengedhetetlen lenne a tarifa struktúrájának átalakítása, miközben megőriznénk a hatósági fix tarifát. Javasolták, hogy vezessünk be különböző tarifákat, mint például nappali, éjszakai, hétvégi és ünnepnapi díjakat, valamint olyan opciókat, amelyek a speciális igényekhez alkalmazkodnak. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a tarifa módosítása csupán az utolsó lépés lehet a problémák megoldásában; először a szakmát kell megtisztítani azoktól, akik adócsalással vagy tisztességtelen praktikákkal próbálnak profitot szerezni.
A Portfolio által megkérdezett szakértők véleménye szerint a helyzetet tovább nehezíti a NAV vizsgálati gyakorlata. Az adóhatóság, amely a 24.hu-val folytatott korábbi kommunikációjában jelezte, hogy kiemelten figyelemmel kíséri a taxisokat, elsősorban a nyugtaadás kötelezettségének betartására összpontosít, míg a foglalkoztatási jogviszonyok vizsgálata háttérbe szorul. Ebből adódóan a magánvállalkozók úgy érzik, szükség van a nyilvánosságra: a társadalmi érdeklődés fokozhatja a hatóságokra nehezedő nyomást, és forrásaink szerint ez elősegítheti a szabályok szigorúbb betartását. Végső soron ez a taxisok társadalmi megítélésére is kedvező hatással lehet.
A fővárosi taxipiacon egy aggasztó és káros helyzet alakult ki, amelyet a nem megfelelő és hatékonytalan szabályozás, valamint a hatóságok problémákat megkerülő vagy elkerülő gyakorlata idézett elő. Az érintett felek – legyenek azok érdekképviseletek, magánvállalkozók vagy hatósági képviselők – eltérő nézeteket képviselnek a lehetséges megoldásokat illetően. Ugyanakkor egy közös álláspont körvonalazódik: a szakma tisztaságának megőrzése és a szabályok szigorú betartatása nélkül a helyzet csak tovább súlyosbodhat.
A közeljövőben a fővárosi közgyűlés rendeletmódosításai, valamint a NAV által végzett ellenőrzések kulcsfontosságúak lehetnek a budapesti taxispiac stabilizálásában. E tényezők alapvetően befolyásolják, hogy a szektor mennyire képes helyreállítani a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot a működésében.
