Fiú vagy lány? - A gyermek biológiai neme nem csupán a véletlen műve | Erdélyi Napló A születendő gyermek neme mindig izgalmas kérdéseket vet fel a várandós szülőkben. Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a biológiai nem csupán a véletlen játéka, ám a val

Sokgyermekes családok esetében gyakrabban tapasztalható, hogy egyszerre több leány- vagy fiúgyermek érkezik a világra. - Képünk csupán illusztráció • Fotó: Nagycsaládosok Országos Egyesülete

A fiú- és leánygyermek fogantatásának és születésének esélyei elméletileg egyenlőek, körülbelül 50-50 százalék. Ennek hátterében az áll, hogy a spermiumok kezdetben szinte egyforma arányban tartalmaznak X és Y kromoszómákat, amelyek kulcsszerepet játszanak a nemi fejlődés folyamatában. Ezek a kromoszómák lényeges, de nem kizárólagos tényezők a gyermek nemének meghatározásában.

Jorge Chavarro, a Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola reprodukciós epidemiológusa és csapata arra a kérdésre keresett választ, hogy mi állhat annak hátterében, hogy egyes családokban gyakran születik egymás után több azonos nemű gyermek.

A kutatók az 1956 és 2015 közötti időszakban, több mint 58 000 nő terhességi és szülési adatait vizsgáló Nurses' Health Study adatbázisát elemezték.

Az adatok alapján a családok körülbelül egyharmadában minden gyermek azonos nemű volt. Ezen belül a véletlennél jóval nagyobb arányban fordult elő, hogy három, négy vagy akár öt gyermek is ugyanazon nemet képviselte - annak ellenére, hogy statisztikailag ennek esélye egy "pénzfeldobás" logikáját követve csekély lenne.

"Minden egyes családnak lehet egyfajta egyéni valószínűsége arra nézve, hogy milyen nemű gyermekei születnek" - mondja Chavarro. Ez a valószínűség azonban családonként változik, és a teljes populáció szintjén többnyire kiátlagolódik 50-50 százalékra.

Néhány család esetében megfigyelhető, hogy a gyermekvállalás során a nemek egyensúlyának elérése dominálja a döntéseiket: míg egyesek csak akkor terveznek újabb gyermeket, ha már mindkét nem képviselteti magát, mások már az első két gyermek után leállnak, amennyiben egy fiú és egy lány született. A kutatók ezeket a családi mintázatokat is figyelembe vették elemzésük során, és érdekes módon felfedezték, hogy a nemek halmozódása különösen jellemző azokra a családokra, akik idősebb korban vállalják első gyermeküket.

Az anyák idősebb életkora hozzájárulhat az azonos nemű testvérek születésének valószínűségének növekedéséhez.

A reproduktív öregedés biológiai aspektusai jelentős hatással lehetnek erre a folyamatra. Az életkor előrehaladtával például a hüvelyi pH szintje savasabbá válhat, ami kedvező feltételeket teremt az X-kromoszómát hordozó spermiumok számára. Ezek a spermiumok általában valamivel nagyobbak, és gazdagabbak olyan "védő anyagokban", amelyek támogatják túlélésüket a savas környezetben.

Egy másik tényező lehet a menstruációs ciklus azon szakasza, amikor a petesejt kiszabadul az ováriumból - ez a szakasz ugyanis rövidül az életkor előrehaladtával. Ez a változás olyan környezetet teremthet a méhnyak nyákjában vagy a petevezeték folyadékában, amely inkább az Y-kromoszómás spermiumok túlélését segíti elő.

Az, hogy a végső irány milyen nem felé hajlik, nagymértékben függ az egyéni biológiai sajátosságok dominálásától, amely az öregedés előrehaladtával egyre inkább meghatározza a folyamatot.

Chavarro és csapata a kutatás során a résztvevők genetikai adatait is megvizsgálta, és két olyan génvariánst fedeztek fel, amelyek potenciálisan összefüggésben állhatnak azzal a jelenséggel, hogy egyesek kizárólag fiú- vagy kizárólag lánygyermekeket hoznak világra. Jelenleg még nem tisztázott, hogy ezek a gének pontosan milyen funkciót töltenek be, mivel eddig nem találkoztak olyan reproduktív jellemzőkkel, amelyekhez kapcsolhatók lennének – így hatásuk továbbra is rejtélyes.

Brendan Zietsch, a Queenslandi Egyetem viselkedésgenetikusa, azonban tartózkodó a kérdésben. "Korábban mi magunk is végeztünk egy átfogóbb kutatást, amely a 1931 után született svéd lakosság teljes körére kiterjedt, és nem észleltünk olyan tendenciát, amely arra utalna, hogy bizonyos családok csak fiúkat vagy kizárólag lányokat nevelnének."

Zietsch véleménye szerint minden olyan kutatást, amely a génjeink és az utódok nemi arányai közötti kapcsolatot vizsgálja, érdemes lenne más mintákon is megismételni. Chavarro is hangsúlyozza, hogy hasonló jellegű vizsgálatokat más populációkban is el kellene végezni. Az aktuális kutatás résztvevőinek 95%-a fehér bőrű volt, túlnyomórészt az Egyesült Államokból származó alanyokkal. Továbbá

Az apai adatok is rendkívül lényegesek lehetnek, hiszen előfordulhat, hogy az eltolódást nem csupán az anya életkora, hanem az apa korának hatásai is befolyásolják. Mivel a partnerek gyakran hasonló életkorúak, érdemes figyelembe venni az apa életkorának szerepét is a jelenségek megértésében.

"Ez a kutatás egyfajta kezdeti alapot képez annak feltárására, hogy biológiai szempontból miként érthető meg a nemek eloszlásának egyéni variabilitása, emellett pedig számos új kutatási lehetőséget is felvillant a jövőbeni vizsgálatok számára" - nyilatkozta Chavarro.