A Török-Magyar kulturális évad keretében továbbra is izgalmas programok várják az érdeklődőket, hiszen a kulturális tevékenységek folytatódnak. A rendezvények célja, hogy mélyebb betekintést nyújtsanak a két ország gazdag hagyományaiba és művészeti öröksé
2024. december 4-én ünnepélyes panelbeszélgetés zajlott a Bolu Abant İzzet Baysal Egyetem Kulturális Kongresszusi Központ Zöld termében, amely a Magyarország és Türkiye közötti diplomáciai kapcsolatok 100. évfordulójának megünneplésére összpontosított. Az esemény célja a két ország közötti baráti viszony erősítése és a jövőbeni együttműködés lehetőségeinek feltérképezése volt.
2024. december 4-én ünnepélyes panelbeszélgetés zajlott a Bolu Abant İzzet Baysal Egyetem Kulturális Kongresszusi Központ Zöld termében, amely a Magyarország és Türkiye közötti diplomáciai kapcsolatok 100. évfordulójának megünneplésére összpontosított. Az esemény célja a két ország közötti baráti viszony erősítése és a jövőbeni együttműködés lehetőségeinek feltérképezése volt.
**Egy vendégszerető állam: A magyarok menekülése az Oszmán Birodalomba és Türkiyébe (1691-1956)** Egy különleges történeti korszakot ölel fel az a téma, amely a magyarok menekülését vizsgálja az Oszmán Birodalomba és később Türkiyébe, 1691-től egészen 1956-ig. E két ország, bár eltérő politikai és kulturális háttérrel rendelkezik, mégis számos magyar számára menedéket és új lehetőségeket kínált a történelem viharos időszakaiban. A menekülés első hulláma a 17. század végén kezdődött, amikor a Habsburgok uralma alatt élő magyarok sokasága keresett új otthont a törökök birodalmában. Az Oszmán Birodalom nem csupán földrajzi, hanem kulturális határokon is átívelő tér volt, ahol a magyarok új közösségeket alakíthattak ki, és ahol a vendégszeretet sok esetben átsegítette őket a nehézségeken. A későbbi évtizedek során, különösen a 20. század közepén, a politikai feszültségek és az elnyomás elől menekülve sokan választották Türkiyét új otthonként. A török nép kulturális gazdagsága és nyitottsága lehetőséget biztosított a magyar menekültek számára, hogy új életet kezdjenek, miközben megtarthatták identitásukat és hagyományaikat. Ez a történet nem csupán a menekülésről szól, hanem a kulturális találkozások, a közösségi összefonódások és a vendégszeretet erejéről is. A magyarok és törökök kapcsolata mélyebb gyökerekig nyúlik vissza, és a történelem során számos közös élmény és kölcsönhatás alakította azt, ami ma is folytatódik. Az "Egy vendégszerető állam" című munka célja, hogy feltárja ezt az összetett és gazdag történetet, bemutatva a menekülők küzdelmeit és sikereit, valamint a két nép közötti kapcsolat mélységét. A múlt tanulmányozása révén jobban megérthetjük a mai világunkban zajló kulturális interakciókat és a vendégszeretet fontosságát.
A Török Köztársaság kikiáltásának 100. évfordulóján a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 320. és az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulóját. Mindkét harcot a Habsburg Birodalom ellen vívtak. Mindkét szabadságharc üldözött vezetőit szívesen fogadta az Oszmán Birodalom, amely támogatta ezt a magyar Habsburg-ellenes mozgalmat. Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc után az Oszmán Birodalom katonák elit csoportját, valamint számos katonát látott vendégül, akik közül sokan az oszmán hadseregben folytatták katonai pályafutásukat.
A kiállítás betekintést nyújt II. Rákóczi Ferenc fejedelem és kísérete rodostói életébe, valamint Kossuth Lajos és más magyar emigránsok mindennapjaiba Vidinben és Kütahyában. Emellett külön figyelmet kap Rákóczi hamvainak 1906. október 29-én történt hazaszállítása és újratemetése is, amelyet a magyar-török diplomáciai kapcsolatok 20. század eleji újjáéledése tett lehetővé.
