Fontos átalakulások elé néz az MLSZ: minden csapatnál 5 magyar játékosnak kell a pályán tartózkodnia, és a szurkolók biometrikus azonosításon fognak átesni | M4 Sport

A Magyar Labdarúgó Szövetség május 9-én tartja meg éves rendes közgyűlését, ahol a 2025-2030 közötti időszakra vonatkozó stratégiát is megszavazzák. Az MLSZ előzetesen nyilvánosságra hozta a tervezetet, amelynek legfontosabb elemeit cikkünkben részletezzük.

Az MLSZ friss, 2025-2030 közötti stratégiája számos lényeges elemet tartalmaz, amelyek hatással lesznek az NB I-es és NB II-es klubokra, a szurkolókra, valamint az utánpótlás-nevelésre. Most először tekintsük át röviden, majd mélyebben is felfedezzük, milyen jelentős átalakításokra számíthatunk a Magyar Labdarúgó Szövetség részéről az elkövetkező öt év során!

A szövetség álláspontja szerint az utóbbi időszakban maximálisan támogatta a klubokat, hogy minél szélesebb körű lehetőségeket teremtsenek a hazai és fiatal labdarúgók számára. A dokumentumban említést nyernek olyan intézkedések, mint a kötelező vagy támogatott korosztályok közötti átfedések, az NB III-as tartalékcsapatok létrehozása, valamint az NB I-es és NB II-es klubok közötti együttműködési megállapodások. Ennek ellenére azonban a helyzet nem mutat javulást: az átlagos fiatal NB I-es játékos játékperceinek száma, valamint az NB I-ben pályára lépő magyar labdarúgók aránya nem tapasztalható érdemi növekedés.

A dokumentum alapján a régióban az NB I-ben szereplő légiósok létszáma kiemelkedően magas.

A stratégiában hozzáteszik, nagy a szórás az élvonalban ("van olyan klub, amelyik csak magyarokkal játszik, ugyanakkor két-három sportszervezetben magyar labdarúgót is alig találni"), de változtatásra mindenképp szükség van, a csapatoknak előre kell lépniük a piaci alapú gazdálkodás és gondolkodás területén is, ennek kulcsát pedig az elit utánpótlásképzés, illetve a fiatal és a magyar játékosok játékperceinek növelésében látja az MLSZ.

Tehát akárcsak a jelenlegi fiatalajánlás, ez sem lenne kötelező a kluboknak, de az MLSZ bízik benne, hogy ezen pénzügyi ösztönzők segítségével eléri, hogy a magyar és a fiatal játékosok minél több lehetőséget kapjanak.

A lent látható stratégiai célok és cselekvési tervek összegzése alapján az MLSZ célja, hogy az NB II-ben kizárólag magyar játékosok lépjenek pályára. Ezen kívül előírják, hogy a mérkőzések során mindig két U20-as labdarúgónak kell aktívan részt vennie a játékban. Ráadásul a támogatási rendszer is szigorúbbá válik: a másodosztályú csapatok kispadján nem lehet külföldi vezetőedző, ezzel is a hazai szakmai munka erősítésére törekednek.

Az MLSZ álláspontja szerint már sikerült kialakítani egy olyan stabil anyagi bázist, amely lehetővé teszi, hogy a pénzügyileg megerősített klubok versenyezzenek a legmagasabb osztályokban. Ezt a jelenlegi létszámok megőrzésével és a pénzügyi-gazdasági kontrollok szigorú alkalmazásával biztosítani lehet. Ennek fényében a következő időszakban nem várható létszámváltozás, ahogyan azt Barczi Róbert, az MLSZ sportigazgatója is megerősítette nemrégiben az m4sport.hu-nak adott interjújában.

Ezen kívül az MLSZ gazdasági és sportszakmai szempontból is alaposan mérlegeli, hogy milyen következményekkel járhatnak a lebonyolítási rend módosításai, például a rájátszás bevezetése vagy a kiesők számának átalakítása. A stratégiai tervek alapján, amennyiben a hatáselemzések ezt alátámasztják, a szövetség az elkövetkező öt évben kész lehet beavatkozni a versenyrendszer átalakításába.

Az MLSZ a 2024-es évre vonatkozó szakmai beszámolójában kiemeli, hogy a saját hatáskörben lebonyolított válogatott és kupamérkőzések rendezési színvonala, valamint az intézkedések hatékonysága jelentősen javult. A beavatkozások során (41 eset) a döntések 80%-a azonnali helyszíni kizárást eredményezett. Emellett sikerült biztosítani a feltételeket az szövetséget ért anyagi károk kompenzálására is.

Ennek ellenére a legújabb stratégiai dokumentumban egyértelműen szerepel, hogy az MLSZ számára a stadionokban előforduló nézőtéri rendbontások jelentős problémát okoznak. Éppen ezért a szövetség tervei között szerepel a biometrikus azonosítás bevezetése is, hogy fokozzák a biztonságot és a rend fenntartását.

A zavarkeltők kiszűrése érdekében, amennyiben a szükséges feltételek adottak, bevezetjük a biometrikus személyazonosítást és az arcfelismerő technológiát. Ez a megoldás a sporttörvény legfrissebb módosításainak köszönhetően válik lehetővé.

Biometrikus azonosítás jelenleg csak a Ferencváros stadionjában van: a szurkolók - leszámítva a B-szektorba jegyet váltókat - a vénaszkenneres beléptetőrendszer használata után juthatnak be a Groupama Arénába. Arról a stratégiában nincs szó, hogy ehhez hasonló beléptetési rendet a többi NB I-es csapatnál, esetleg a válogatott meccseknek helyet adó Puskás Arénában szeretné-e bevezetni az MLSZ.

A stratégia röviden a hivatásos és amatőr játékvezetőkre is kitér. A dokumentum szerint a VAR bevezetése és az állomány megtartása érdekében megemelt játékvezetői juttatások után "továbbra is az európai színvonal biztosítása", illetve "a létszám megőrzése, egyes régiókban pedig annak növelése" a legfontosabb cél. Ez utóbbi érdekében többek között a játékvezetők anyagi és erkölcsi megbecsültségének javításával, speciális jogi védettség elérésével vagy szükség esetén jogi segítségnyújtással lépne közelebb a szövetség.

Hogy a fenti változásokból mi valósulhat meg a következő öt évben, az még kérdéses, az azonban biztos, hogy ezekkel kapcsolatban érdemes lesz majd figyelni az MLSZ közgyűlését, ahol minden bizonnyal további részletek is kiderülhetnek majd a dokumentumban foglaltakról.

A május 9-én 10 órakor induló esemény élő közvetítése a szövetség YouTube-csatornáján lesz elérhető. A Telkiben zajló eseményekről pedig természetesen részletesen tudósítunk majd.