Érdekes és szokatlan összefonódás figyelhető meg a dollár árfolyama és az amerikai kötvényhozamok változása között.

Üdvözöljük az "On the Other Hand" rovatban, ahol a Portfolio véleménycikkei találhatók! A közzétett írások a szerzők egyéni nézeteit tükrözik, amelyek nem mindig tükrözik a Portfolio szerkesztőinek hivatalos álláspontját. Ha szeretné megosztani gondolatait a témával kapcsolatban, ne habozzon, küldje el cikkét a [email protected] e-mail címre. A megjelent írásokat itt érheti el.

A kérdés egyre sürgetőbbé vált, mivel a tízéves amerikai állampapírok hozama kevesebb mint egy hónap alatt 50 bázisponttal 4,5%-ra emelkedett. A 30 éves állampapírok hozama pedig az 5%-ot közelíti, miután csak májusban 30 bázisponttal emelkedett.

A rövid távú piaci kilengéseken túl

Legalább öt lényeges strukturális változás képes átalakítani a globális gazdasági tájat, ami jelentős hatással lehet a vállalati stratégiákra, csökkentve a befektetések hozamait és tovább súlyosbítva a növekedési kilátásokat.

Elsőként az USA romló költségvetési helyzetét kell kiemelnünk. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) legutóbbi előrejelzése 2025-ben 4,1%-os hozamot feltételez a tízéves állampapír esetében, amely 2035-re 3,8%-ra csökken. Mivel azonban a tízéves hozam már most is 4,5% körül mozog, és a kamatok várhatóan magasak maradnak, az államháztartási hiány a korábban vártnál jóval gyorsabb ütemben nőhet.

Amerika költségvetési helyzete már most is aggasztó, hiszen a CBO előrejelzései szerint az államháztartási hiány 2025-re eléri a GDP 6,2%-át, és 2055-re várhatóan 7,3%-ra emelkedik. Ennél is riasztóbb, hogy a GDP-hez viszonyított adósságráta, amely jelenleg a GDP 124,3%-át teszi ki, 2055-re akár 156%-ra is nőhet, amennyiben a jelenlegi trendek folytatódnak.

A második fontos bizonytalansági tényező a hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS), amelyek jelentős szerepet játszottak a 2007-2008-as globális pénzügyi válság kirobbanásában. Azóta, hogy a Moody's májusban az Egyesült Államok államadós-besorolását AAA-ról Aa1-re csökkentette, az amerikai fizetésképtelenség elleni biztosítás díjai drámai módon megugrottak, mivel...

a piacok egyre inkább magasabb kockázatú eszközként kezelik az amerikai államkötvényeket.

Az amerikai CDS-felárak jelenleg meghaladják a hasonló hitelminősítéssel bíró országok, például az Egyesült Királyság felárait, és a BBB besorolású Görögország és Olaszország CDS-feláraihoz hasonló szinten helyezkednek el. Érdekes módon, az amerikai állampapírok biztosításának költsége ma már magasabb, mint a kínai államkötvényeké, annak ellenére, hogy Kína adósminősítése A1-es szinten alacsonyabb.

A harmadik kihívás a magánhitelpiacok átláthatatlanságában rejlik, amely hosszú távon strukturális sebezhetőségeket hordoz magában. A BlackRock előrejelzései szerint 2030-ra a kezelt magánhitel-eszközök értéke több mint duplájára, 4,5 ezer milliárd dollárra nőhet. Ahogy a tőke egyre inkább áramlik a magánpiacokra – legyen szó részvényekről vagy kötvényekről –, úgy az árazási folyamatok is egyre kevésbé átláthatóvá válnak, ami megnehezíti a befektetők számára az eszközök pontos értékelését.

Az átláthatatlan magánpiacok folyamatos bővülése növeli a tőkeáttétel észrevétlen felhalmozódásának kockázatát is. Az adósság nagy része a szabályozási felügyelet hatókörén kívül esik, így az elemzők és a politikai döntéshozók nem rendelkeznek a rendszerkockázat valódi mértékének értékeléséhez vagy modellezéséhez szükséges adatokkal.

A szabályozatlan hitelpiacok különösen sérülékenyek lehetnek a sorozatos problémákra, miközben a tartósan magas kamatok növelik a fizetésképtelenség kockázatát. Ha ezt a sebezhetőséget nem kezelik, akkor az széles körű pénzügyi nehézségeket és munkahelyek megszűnését okozhatja, ami végső soron gazdasági visszaesést idézhet elő.

A negyedik fontos aspektus, amit érdemes kiemelni, az az, hogy az amerikai dollár és a kamatszintek közötti összefüggés változóban van. Történeti távlatból megfigyelhető, hogy a növekvő kötvényhozamok általában erősítették a dollár értékét, míg a csökkenő hozamok tendenciája inkább a gyengülés irányába hatott.

Március vége óta a kötvényhozamok emelkedése figyelhető meg, még akkor is, amikor a dollár árfolyama 6%-kal csökkent az euróval szemben. Ez a jelenség arra enged következtetni, hogy a globális piacok újraértékelik a dollár birtoklásáért járó prémiumot, és jelenleg magasabb hozamokat igényelnek.

Az amerikai részvények volatilitása azt jelzi, hogy a dollárban denominált eszközök kockázati prémiuma is átértékelődik a részvénypiacok terén. Az emelkedő hozamok következtében a már meglévő kötvények értéke csökken, ami arra utal, hogy az állampapírok már nem számítanak olyan megbízható védelmi vonalnak a részvénypiaci ingadozásokkal szemben, mint korábban.

Végül is, számos amerikai továbbra is jelentős mértékben kitettséget mutat a részvénypiac iránt. Egyes elemzések alapján

Az Egyesült Államok háztartásainak pénzügyi portfóliójában a részvények képviselik a legnagyobb részesedést, a teljes eszközállomány több mint 70%-át ezek az értékpapírok teszik ki.

Ez teszi különösen aggasztóvá a kötvényhozamok közelmúltbeli emelkedését és a gazdasági bizonytalanság növekedését, mivel mindkét fejlemény a piaci mozgásokban bekövetkező alapvető változásokra utal.

A dinamikusan változó világban azok az üzleti vezetők és befektetők, akik képesek felismerni a gazdasági és geopolitikai tendenciák mélyreható hatásait, valószínűleg a siker kulcsait tartják a kezükben. A fokozódó bizonytalanság árnyékában elengedhetetlen, hogy felkészüljenek arra, hogy stratégiáikat és portfóliójukat a kockázatok és potenciális események széles spektrumának figyelembevételével alakítsák át. Az alkalmazkodás és a proaktív gondolkodás most már nem csupán előny, hanem alapvető követelmény a jövőbeni eredmények biztosításához.

Dambisa Moyo egy neves zambiai közgazdász, aki világszerte elismert a fejlődő országok gazdasági növekedésével és fejlődésével kapcsolatos elemzései miatt. Munkái során gyakran hangsúlyozza a külföldi segélyek hatékonyságának megkérdőjelezését, és arra figyelmeztet, hogy ezek a források nem mindig a várva várt eredményeket hozzák. Moyo könyvei, mint például a "Dead Aid" (Holt segély), provokatív kérdéseket vetnek fel a globális gazdasági rendszerről, és alternatív megoldásokat javasolnak a fenntartható fejlődés érdekében. Elemzései és nézetei révén hozzájárul a nemzetközi diskurzushoz, és inspirálja a politikai döntéshozókat és gazdasági szakembereket egyaránt.

Közgazdászként és a brit Lordok Házának tiszteletbeli tagjaként tevékenykedik. Jelenleg a Versaca Investments vezetőjeként (co-principal) irányítja a cég stratégiáit. Több mint tíz éve aktívan részt vesz a globális üzleti életben, számos jelentős vállalat, mint például a Chevron és a Conde Nast igazgatótanácsának tagjaként formálja a döntéshozatalt.