Gulyás Gergely nem osztja a bírák felháborodását, úgy véli, hogy az Igazságügyi Minisztérium tevékenysége valóban példaértékűnek számít.
A Miniszterelnökség vezetője kifejtette, hogy a közelgő szavazásra bocsátott választási törvény a véleménye szerint "kivételes arányossággal rendelkezik, és hatékonyan védi a választók alkotmányos jogait".
Szerdán a parlament Igazságügyi Bizottsága meghallgatta Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökséget vezető minisztert. A találkozón szóba került a választási törvény módosítása is, amelynek következtében Budapesten két egyéni választókerülettel kevesebb lenne, míg Pest megyében ezzel párhuzamosan ugyanennyivel nőne a kerületek száma.
Gulyás kifejtette, hogy a törvénymódosításra a kerületek közötti egyensúlyhiány miatt volt szükség, és hogy ez az aránytalanság mostanra megszűnt. A közelgő szavazásra bocsátott választási törvényről a miniszter úgy nyilatkozott, hogy "példás arányosságot képvisel, és megfelelően garantálja a választók alkotmányos jogait".
A közelmúltban az igazságügyi reform témája is terítékre került: Gulyás Gergely kifejezte, hogy teljesen megérthetetlen számára az igazságügyi alkalmazottak és bírák felháborodása ezzel kapcsolatban. Szerinte az Igazságügyi Minisztérium mintaszerűen járt el, mivel párbeszédet folytatott a bírókkal, amelynek eredményeként egy közösen aláírt megállapodás született. Állítása szerint a bírák kirendelésével kapcsolatos új szabályozások nem veszélyeztetik a függetlenségüket; számára ez csupán a munkaszervezés egyik aspektusa, hiszen sok helyen található bíró, de ügyek hiányában nem tudják megfelelően betölteni feladatukat.
Bárándy Péter ügyvéd, aki korábban igazságügyi miniszter volt, a Megbeszéljük című műsor keddi adásában éles kritikát fogalmazott meg a kialakult helyzetről. Szerinte "ez zsarolás" a miniszter és a minisztérium részéről – bár nem a büntető törvénykönyv értelemében. Rámutatott, hogy a pénz megvonásának fenyegetése mögött az áll, hogy ha nem fogadják el bizonyos, még körvonalazatlan elképzeléseket, akkor anyagi támogatást sem kapnak. "Ilyen egyeztetés nem létezik" – hangsúlyozta, utalva arra, hogy nem lehet elvárni, hogy a szakmai közösség egy még ki nem dolgozott koncepciót fogadjon el, és engedje, hogy a kormányzat a jövőben tetszése szerint alakítsa az igazságügyi rendszert. "Nem lehet úgy megegyezni, hogy az egyik fél kedve szerint jár el" – tette hozzá kifejezetten hangsúlyozva a helyzet igazságtalanságát.
A bírósági szervezetek és a kormány között az utóbbi hetekben mélyült el a konfliktus, miután létrejött a felek között egy megállapodás, melynek értelmében az állam több mint 130 milliárd forintot fordítana a bírók és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére - ha utóbbiak belemennek bizonyos szervezeti átalakításokba, melyek bírálói szerint sértik az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Valószínű, hogy ennek fényében Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának tanácselnöke lemondott a tisztségéről. Ő volt az a bíró, aki Simonka György, a korrupciós bűncselekményekkel vádolt egykori fideszes országgyűlési képviselő ügyében eljárást folytatott. Laczó a helyzet súlyosságát így kommentálta: "sajnos az az igazságszolgáltatás, amelynek elkötelezett híve voltam, mára eltűnt a létezés színpadáról."
