A nagyvállalatok hadat üzentek az árrésstopnak, de súlyosan tévedtek a számításaikban.

A kormány a közeljövőben várhatóan döntést hoz az élelmiszerek árréskorlátozásának meghosszabbításáról. Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, a Mandinernek adott interjújában korábban jelezte, hogy az intézkedés valószínűleg nem ér véget a kezdetben kitűzött, május 31-i határidő után sem. Azonban a miniszter nem árulta el, hogy meddig tervezik a kormánytagok a korlátozás fenntartását. Az első fázisban a drogériákban kapható termékekre augusztus 31-ig érvényes az árrésmaximalizálás.

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára kifejezte aggodalmát az árrésstop esetleges elhalasztásával kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy "ez a fokozott bizonytalanság önmagában is elegendő ahhoz, hogy zűrzavart idézzen elő a fogyasztók, a kiskereskedelmi szektor szereplői és a beszállítók körében." Az árrésstop eddig is jelentős mértékben torzította a piaci viszonyokat, ezért elengedhetetlen, hogy a kivezetése zökkenőmentesen történjen, figyelembe véve a kormány, a beszállítók, a kiskereskedelmi szereplők és a vásárlók érdekeit egyaránt. A multiláncokat képviselő szövetség közleménye szerint külső tanácsadó céget bíztak meg azzal, hogy dolgozzon ki javaslatot a kormányzati intézkedés kivezetésére.

A fogyasztók általában örömmel fogadják az alacsonyabb árakat, míg a beszállítókat lényegében nem érinti érdemben ez a lépés. A boltláncoknak ugyanis az általuk megállapított árakhoz kell igazítaniuk az árrést. Ez azt jelenti, hogy ha a beszállítók emelik az áraikat, akkor az üzletek is jogosultak emelni az árrésstoppos élelmiszerek árát.

A Mandiner elemzésében megvizsgálta, hogyan alakultak az árrésstoppal nem érintett élelmiszerek árai március elejétől május elejéig. Az eredmények azt mutatják, hogy a boltok nem alkalmaztak irreális áremelkedéseket más termékeknél. Bár néhány, nem alapvető élelmiszer, mint például a kávé és a csokoládé ára emelkedett, ezeket a változásokat tisztán piaci körülmények indokolják. Számos terméknél valóban észlelhető néhány százalékos áremelkedés, azonban

Az OKSZ egyértelmű és határozott üzenetet juttatott el a kormányhoz: keddi nyilatkozatukban hangsúlyozták,

Az NGM gyorsan reagált a felvetésre, hangsúlyozva, hogy az Országos Kereskedelmi Szövetség téves állítást fogalmazott meg, miszerint az árréscsökkentés negatívan befolyásolja a vevők bizalmát, gátolja a fogyasztást és visszafogja a GDP növekedését. Ezzel szemben a valóság éppen az ellenkezője: a kormány által életbe léptetett árréscsökkentés révén csökkennek az árak, ami nemcsak a forgalom növekedését segíti elő, hanem végső soron a gazdasági növekedés erősítéséhez is hozzájárul. Kiemelték:

A Nemzetgazdasági Minisztérium várakozásai szerint az idei év eddigi időszakában a gazdaság a legdinamikusabb növekedést mutatja. Ennek fényében a tárca felszólítja az OKSZ-t, hogy ne terjesszen hamis információkat, és a multinacionális vállalatok érdekei helyett inkább a családok és a nyugdíjasok támogatására összpontosítson.

A kormány az árrésstop márciusi bevezetése előtt hosszas tárgyalásokat folytatott az üzletláncokkal annak érdekében, hogy a boltok önkéntes árcsökkentést hajtsanak végre. Erre a boltok nem voltak hajlandók, pedig a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján hónapról hónapra emelték az olyan alapvető élelmiszerek árát, mint a tej. Ez a kis léptékű, de folyamatos áremelés egészen 2024 nyara óta tartott, amikor a kormány megszüntette a korábban ársapkás termékekre vonatkozó tényleges árrésstoppot, amikor a fogyasztói ár nem lehetett magasabb, mint a beszerzési ár.

A multik úgy emelték folyamatosan a legkeresettebb alapvető élelmiszerek árát szinte minden héten, hogy annak mértéke nem volt ugyan jelentős, ám mégis azt az érzést keltette a vásárlókban, hogy az inflációt nem tudta megfékezni a kormány. A folyamatos élelmiszerár-emelésnek ráadásul pár alapvető élelmiszer - cukor, tojás - kivételével nem volt piaci oka, ugyanakkor a profitmaximalizálással is nehezen volt magyarázható a folyamat. Éppen ezért felmerült a gyanú, hogy a kormánnyal egyébként sem túl jó viszonyt ápoló nemzetközi üzletláncok esetleg politikailag motivált áremeléseket hajtottak végre.

Az OKSZ figyelmeztetett, hogy júniustól kezdődően elindulhatnak az árkorrekciók az élelmiszerboltokban, amennyiben a kormány nem oldja fel az árrésstopot. Korábbi tapasztalatok alapján már láttunk példát arra, hogy az üzletek kísérletet tettek az állami szabályozás megkerülésére. Kiemelkedő példa erre a hatósági ár bevezetése a legszükségesebb élelmiszerek esetében az orosz-ukrán konfliktus előtt. Az ársapkás termékek közül sokáig szinte lehetetlen volt beszerezni a kristálycukrot vagy a 2,8 százalékos tartós tejet.

Európa-szerte rendkívüli mértékben, 60-80 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak 2022-ben, ami miatt 2023 elején a csúcsidőszakban szinte minden termék jelentősen drágább volt a megszokott áraknál. Az élelmiszerek áresése 2023-2024 folyamán azt is magával hozta, hogy a fogyasztók olyan drágulásokat tapasztalhattak, amelyek nem voltak teljesen indokoltak a piaci helyzet alapján. Különösen a hétfőtől kezdődően árrésstop alá esett drogériai termékek, háztartási cikkek és állateledelek esetében figyelhető meg ez a jelenség.