A magyarok számára egyedülálló elismerés várakozik, amely kiemeli a nemzetünk kiváló teljesítményét.

Az ünnepségen a Paraguayban odaítélt bejegyzési dokumentumot Dr. Csonka-Takács Eszter a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője és Dr. Soós Gábor az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság főtitkára adja át Tóth Ildikó és Farkas Zoltán Harangozó-díjas táncművészeknek, akik a csárdást táncoló magyar közösségek nevében veszik át a certifikátumot 2025. január 23-án a Hagyományok Háza színháztermében. A rendezvényen az örökség-elem kiemelt hordozói a széles hatókörű civil szervezetek, gyermek, ifjúsági és felnőtt néptáncegyüttesek, hivatásos csoportok lesznek jelen, és mivel a hagyományos kultúrában a zene és a tánc szorosan összekapcsolódik és együtt él, így a csárdás hagyományának megünneplésére várják a népzenészeket, zenekarokat, magyar népzenészeket tömörítő szervezeteket is.

- Emelte ki az örömteli eseménnyel kapcsolatban Dr. Agócs Gergely, a felterjesztésben jelentős szerepet játszó Hagyományok Háza főigazgatói főtanácsadója.

A csárdás a magyar néptánc egyik szimbóluma, amely generációkon átívelő hagyományként él tovább, Magyarország különböző régióinak jellegzetes vonásait hordozza, és a mai napig a közösségi élet szerves részét képezi. A falusi és városi kultúra ötvöződését megtestesítő tánc a népzene és a mozdulatok összhangjával a magyarság identitását kifejező erőt kölcsönöz.

A magyar csárdás, amely közel két évszázados történetével büszkélkedhet, már önmagában is az egyéni kreativitás és a kulturális sokszínűség ünnepe. E tánctípus nem csupán a magyar nép hagyományainak része, hanem a Kárpát-medence különböző nemzetiségeinek táncfolklórjából is táplálkozik. Kialakulásának időszakában a cigányzenészek játéka is jelentős szerepet játszott, így a csárdás népszerűsége az Osztrák-Magyar Monarchia magyarlakta területein túlra is eljutott, gazdagítva ezzel a régió kulturális örökségét.

Az UNESCO által adott elismerés új lendülettel segíti a csárdás tánc hagyományának továbbéltetését, miközben megerősíti Magyarország kulturális jelenlétét a nemzetközi térben. Az UNESCO reprezentatív listájára kerülés lehetőséget nyújt a fiatalabb generációk számára, hogy új szemlélettel fedezzék fel és ápolják a néphagyományokat.