Trónért vívott házasság, hatalomért folytatott gyilkosság.

Alig hagyta el a szigetországot az angol gyarmatosítás elméleti megalapozója.

Stuart Mária mindössze hat napos csecsemőként lépett a trónra, édesapja csatában bekövetkezett tragikus halála következtében. Élete nagyobbik részét hazáján kívül, száműzetésben töltötte, ahol a politikai intrikák és hatalmi játszmák világában kellett navigálnia. Házassági élete sem volt boldog: unokatestvére, Henrik iránti szenvedélyes, ám drámai kapcsolatuk végül tragédiába torkollott, amely örökre megváltoztatta a sorsát.

"Elképesztő" szövetség

Amikor Stuart Mária megözvegyült, és visszatért Franciaországból – ahol csupán másfél évig viselte a királynéi címet férje korai halála miatt –, világossá vált számára, hogy nem maradhat sokáig örökös nélkül. Királynőként Skóciában, és az angol trónra is pályázva, szépsége is sok kérőt vonzott. Gyermekként hagyta el szülőföldjét, és helyette édesanyja, majd féltestvére irányította az országot régensként. A skót nemesség abban bízott, hogy továbbra is ők formálhatják az ország jövőjét.

A Stuart házaspár, mint egy különleges történet hősei, mindig is kiemelkedtek a környezetükből. Különböző háttérrel érkeztek, de a sors fintora folytán találkoztak, és azóta elválaszthatatlanok. Közös életük tele van kalanddal és felfedezésekkel, legyen szó utazásokról vagy a mindennapi élet apró örömeiről. Kapcsolatuk alapja a kölcsönös tisztelet és a támogatás, ami lehetővé teszi számukra, hogy együtt nézzenek szembe a kihívásokkal. A Stuart házaspár nemcsak egymásnak, hanem a közösségüknek is fontos szereplője; aktívan részt vesznek helyi eseményeken, és mindig készen állnak arra, hogy segítsenek másokon. Minden egyes nap egy új lehetőség számukra, hogy együtt tanuljanak, fejlődjenek és megosszák egymással a világ szépségeit. A Stuart házaspár története inspiráló példája annak, hogy a szeretet és az összetartozás ereje milyen csodákra képes.

A férj kiválasztása nem csupán személyes ügy volt, hanem jelentős politikai következményekkel bírt: az utóbbi évtizedekben Európát vallási feszültségek hatották át. Stuart Mária, a katolikus hercegnő, jogot formált az angol trónra, ahol ekkor már hosszú évek óta a protestáns I. Erzsébet uralkodott. Ezért elengedhetetlen volt, hogy olyan férjet találjon, aki azonos vallási irányultsággal bír. Skócia azonban szinte teljesen református irányba fordult, így Lord Darnley, avagy Stuart Henrik személye tűnt a legmegfelelőbb választásnak.

1565 februárjában került sor az első találkozóra. Amellett, hogy politikailag jó döntésnek tűnt - hiszen így Mária az angol trónigényét is meg tudta erősíteni -, a két fiatal még kedvelte is egymást. A nyáron megtörtént az esküvő, amely nagy felháborodást váltott ki a skót urakból.

Rövid időre, de Stuart Mária a házasság révén megerősítette uralkodói hatalmát és akaratát. Ugyanakkor az új király is úgy érezte, hogy részt kellene vennie a hatalom gyakorlásában, ám a királynő ezt nem engedte meg neki. Ez a helyzet feszültséget szült a friss házasok között.

Stuart Mária mély vonzalmat érzett udvaroncához, David Rizzihoz. Közös szenvedélyeik miatt rengeteg időt töltöttek el együtt, és a királynő gyakran igénybe vette David politikai bölcsességét. Ez a helyzet különösen irritálta Stuart Henriket, aki a hatalomból kiszorult, és hasonlóan más urakat is zavarba ejtett ez a szoros kapcsolat.

Férjgyilkosság?

A tervet alaposan kidolgozták, hogy megszabaduljanak David Rizziotól. Stuart Henrik és több tucat férfi váratlanul betört a királynő lakosztályába, ahol ő éppen barátaival vacsorázott. Először a király lépett be a terembe, hogy megvédje feleségét, majd őt követték a többi úriember. Kijelentették, hogy Rizzio megsértette a királynő becsületét, amiért most meg kell bűnhődnie. A királynő hiába próbálta megvédeni őt, lefogták, és figyelmen kívül hagyták a szavait. Rizziót brutálisan megölték, több késszúrással végeztek vele.

A királynő a következő hónapokat szürke melankóliában töltötte, a fagyos légkörre még gyermekük születése sem hozott enyhülést.

A David Rizzio elleni merénylet egy sötét és drámai esemény a 16. századi Skócia történetében. Rizzio, aki Mária, Skócia királynőjének közeli tanácsadója és titkos szeretője volt, 1566. március 9-én egy brutális támadás áldozatául esett. A királynő férje, Darnley, aki féltékeny volt Rizzióra, összeesküvést szőtt, hogy megszabaduljon tőle. Az intrikusok egy éjjel betörtek a királyi palotába, és Rizziót megragadták, majd kegyetlenül meggyilkolták, miközben Mária kétségbeesetten próbálta megmenteni őt. Ez az esemény nem csupán Rizzio tragikus sorsát, hanem a skót udvar politikai feszültségeit és intrikáit is jól tükrözi, amelyek végül Mária királynő bukásához vezettek.

1567. február 10-én, az éjszaka csendjét egy váratlan robbanás rázta meg Edinburgh városát. A detonáció a vár azon szegletében hallatszott, ahol a király gyakran tartózkodott. Ám a robbantás nem a király életét oltotta ki; sokkal inkább egy sötét és titokzatos esemény árnyékolta be a dolgot, hiszen a trónörököst rejtélyes körülmények között, megfojtva találták meg. Az éjszaka titkai még sokáig foglalkoztatták a város lakóit.

A gyilkosság elkövetője valószínűleg James Hepburn, Bothwell grófja volt. Az, hogy a skót királynő tisztában volt-e ezzel, még mindig találgatások tárgya. Mindenesetre a skót nemesség számára kedvező helyzet alakult ki, hiszen az esemény lehetőséget adott számukra, hogy Mária ellen lépjenek fel.

Stuart Mária bukásához hozzájárult az a döntése, hogy nem sújtotta büntetéssel James Hepburnt, sőt, néhány hónap elteltével feleségül is ment hozzá. Az esküvő protestáns szertartás keretein belül zajlott. Ezzel ismét felvetődik a kérdés: vajon a kétségbeesett királynőnek mennyi választási lehetősége volt valójában?

A zavargások viharos közepette Mária királynőt, aki már várandós volt, elfogták. Férje, a kétségbeesett helyzetben, a dán királyhoz sietett segítségért, ám őt is börtön várta. Mária, bátorságát összeszedve, sikeresen megszökött, és Angliába menekült. Itt azonban unokatestvére, I. Erzsébet, nem éppen baráti szándékkal, börtönbe zárta őt. Közel két évtizedig tartó fogságában szenvedett, míg végül Stuart Henrik halálának huszadik évfordulója előtt mindössze két nappal végeztek vele.

Az angol trónt 1603-ban, I. Erzsébet halála után Stuart Mária és Stuart Henrik egyetlen utódja, I. Jakab vette át.