Az MTA elnöke határozottan helyre tette Schmidt Máriát, aki Orbán elítélése kapcsán gyalázkodó megjegyzéseket tett.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója korábban többek között "velünk élő sztálinizmusnak" nevezte az MTA testületét. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA lejáratására, hiteltelenítésére történő minden erőfeszítést, álhírterjesztést, rágalmazást rendkívül kártékonynak tart, írta a Szeretlekmagyarorszag.hu.

Schmidt Mária korábbi megnyilvánulása heves diskurzust indított el, amikor a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) "velünk élő sztálinizmusnak" titulálta. A történész a Látószög blogján fejtette ki véleményét, amelyben éles kritikát fogalmazott meg az MTA működésével kapcsolatban. Állítása szerint a tagok kiválasztása nem mindig a teljesítményen alapul, sokkal inkább a személyes kapcsolatok, baráti viszonyok és érdekhálózatok játszanak meghatározó szerepet a döntéshozatalban.

Freund Tamás, az MTA elnöke határozottan reagált a rágalmakra, amelyek Schmidt írásában jelentek meg. Szerinte a cikk "súlyos tévedéseket és szándékos félrevezetéseket" tartalmaz. Kifejezte, hogy az MTA rendelkezik a megfelelő szakemberekkel tudományos tanácsadói feladatainak ellátásához. Hangsúlyozta, hogy az Akadémia 11 tudományos osztállyal bír, melyekben több mint 80 szakbizottság működik. Így, akár az akkumulátorgyártás bonyolult kérdéseiben is, képesek a legmegfelelőbb szakértői csoportokat összeállítani - tájékoztatott a Szeretlekmagyarorszag.hu.

A történész amiatt is kritizálta az MTA-t, mert szerinte az egyetemek tudományos minősítési jogát az Akadémia gyakorolja, amit "a sztálinizmus tovább élő örökségeként" emlegetett. Freund ezt is visszautasította, mondván:

Az a kijelentés, miszerint az Akadémia bármilyen módon veszélyezteti az egyetemi autonómiát vagy az egyetemek tudományos minősítéshez való jogát, teljes mértékben megalapozatlan.

Freund hangsúlyozta, hogy az MTA nem kíván részt venni politikai diskurzusokban, és ha bárki ezt az alapelvet megsérti, az intézmény támogatására nem számíthat. Ezen kívül emlékeztetett arra, hogy az Akadémia az elmúlt két évszázad során számos politikai beavatkozást szenvedett el, beleértve a Sztálin és Rákosi korszakának eseményeit is.

Azt fogalmazta meg: "Teljesen megalapozatlan, a történelmi tényekkel ellentétes és etikai szempontból is kifogásolható az Akadémiát összekapcsolni azzal a rendszerrrel, amely az erőszakot alkalmazta, miközben az áldozat akaratán kívül szenvedett el mindezt."

A vita hátterében álló események közé tartozik, hogy az MTA gazdasági és jogtudományi osztálya nemrégiben kiadott egy állásfoglalást, amelyben kifejezte álláspontját: amennyiben Orbán Viktor részt venne az Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésen, több tag demonstratív módon elhagyná a termet, hivatkozva a március 15-i "poloskázós" beszédre. Erre Schmidt is reagált, kifogásolva, hogy az Akadémia tagjainak "bekerülésüket követően" nem kell semmilyen teljesítményt felmutatniuk.

Orbán Viktor a politikai ellenfeleit „poloskának” titulálta, és pokoli következményekkel fenyegette meg őket. 2025. március 15-én, a magyar szabadság 177. évfordulóján a Nemzeti Múzeum előtt elmondott ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a szabadság eszméje immár formát öltött, megtestesült, és elérkezett hozzánk – idézte a Népszava.

Freund válasza szerint az MTA "folyamatosan felajánlja szolgálatait a politikai döntéshozóknak", hogy a lehető legmagasabb szintű tudományos háttér birtokában hozzanak döntéseket. Azt is kijelentette, hogy "nem állítható, hogy minden esetben a legjobbak jutottak be a testületbe, de ennyi hibaszázalék a társadalom minden szektorában előfordul."

Az elnök végül hangsúlyozta: "A Magyar Tudományos Akadémia hitelességének aláásására irányuló minden próbálkozást, legyen az álhírek terjesztése vagy rágalmazás, a nemzet jövője, jóléte és fennmaradása szempontjából rendkívül ártalmasnak ítélek."