Szűkös időszak, emelkedő árak: amerikai korlátozások a szerbiai kőolajipar orosz többségi befolyása ellen.

A szankciók eddig hatszor kerültek halasztásra, de ma reggel hat órakor végre életbe léptek. Az Adria-kőolajvezetéken leáll a szállítás, és a NIS kutaknál a kártyás vásárlás lehetősége is megszűnik. Ez idővel üzemanyaghiányhoz, sőt, áremelkedéshez is vezethet. A Mol már korábban jelezte, hogy készen áll átvenni a NIS szerepét a szerbiai piacon.

"Az államosítás talán az egyetlen lehetőség lenne a szankciók elkerülésére, de ezt az utolsó lépést nem fontolgatom" - nyilatkozta a szerb elnök nem sokkal azt követően, hogy október 9-én reggel hat órakor életbe lépnek az amerikai szankciók a Szerbiai Kőolajipari Vállalat, a NIS ellen. Ezen a napon kezdve tilos lesz bármilyen üzleti tevékenységet folytatni, illetve pénzügyi tranzakciókat lebonyolítani a több mint ötezer munkavállalót foglalkoztató céggel.

Az amerikai hatóságok az év elején szankciókat vezettek be, mivel a Szerbiában működő olajipari óriás, amely egy finomítót és 330 benzinkutat üzemeltet az országban, jelentős orosz érdekeltséggel bír. A vállalat fő részvényese az orosz Gazpromnyeft, amely 45%-os részesedéssel bír, míg egy csereüzlet eredményeként az orosz Intelligence körülbelül 11%-os részesedéssel rendelkezik. Ezzel szemben a szerb állam alig 30%-os részesedéssel bír, a fennmaradó részvények pedig a kisbefektetők között oszlanak meg, akiknek arányuk 13-15% között mozog.

Az orosz többségi tulajdon megszüntetése kizárólag kivásárlással vagy államosítással lehetséges. Az első opcióra jelenleg nincs elegendő forrás, és talán a politikai akarat is hiányzik; a második lehetőség pedig Aleksandar Vučić számára elfogadhatatlan. Az orosz tulajdonosok nem tervezik önkéntes kivonulásukat a piacról, mivel Vučić szavai szerint már "megtalálták a helyüket" a térségben, és politikai érdekeik is fűzik őket a maradáshoz abban a régióban, amelyet saját érdekszférájuknak tekintenek.

A 45 napos határidővel bevezetett szankciókat Belgrád kérésére már hatszor halasztották el. Most már az államfő is kezd lemondani arról, hogy egy újabb kérelem esetleg kedvező fogadtatásra találhat Washingtonban.

A szankciók bevezetése után az Adria-kőolajvezeték, más néven JANAF, azonnali hatállyal megszünteti a szállítást. Ez a vezeték látja el a szerbiai egyetlen finomítót, a pancsovait nyersolajjal, amely érdekes módon nem Oroszországból, hanem Irakból és az Öböl-menti államokból érkezik.

A társaság az utolsó pillanatig, októberig 8-ig kapott szállítási engedélyt, és nagyrészt képes volt egyedül ellátni a szerbiai igényeket: 2023 kezdetétől 2024 végéin összesen 6,2 millió olajat szállítottak a krki kikötőből a Belgrád melletti Pancsováig.

A JANAF kihasználatlansága a szankciók bevezetése után komoly fejfájást okoz Horvátországban, mert az Adria-kőolajvezeték legnagyobb tulajdonosa az állami vagyonkezelő és nyugdíjalap, maga a horvát állam (alig 15 százalékos részesedéssel), az INA, a horvát villanygazdaság, és elenyészőnek mondható arányban a kisbefektetők.

Szerbiában az autósok egészen különleges élményekre számíthatnak.

Október 9-én, reggel 6 órától a NIS kutaknál megszűnik a kártyás tranzakciók lehetősége. Ezentúl a terminálok már nem fogadják el az amerikai fizetési rendszereken, mint a MasterCard vagy a Visa alapuló kártyákat.

A NIS töltőállomásain a legfrissebb előrejelzések alapján kizárólag készpénzes tranzakciókra lesz lehetőség a vásárlások során.

Ha a bankok leállítják az együttműködést velünk, az "nem érinti az alkalmazottak és a fogyasztók személyes folyószámláit" - jelentette ki Kiril Tyurgyenev, a NIS vezérigazgatója.

Azonnali üzemanyaghiány nem várható. Ha viszont kimerül a tartalék, akkor nemcsak sorok fognak kialakulni a kutakon, hanem elkerülhetetlen lesz az üzemanyagdrágulás.

A sorban állás a szerbiai töltőállomásoknál már szinte természetessé vált. Három és fél évvel ezelőtt, 2022 márciusában, autók hosszú sora alakult ki a kutak előtt, miután a szerb kormány döntése értelmében befagyasztották az üzemanyagok árát. Ekkor a közösségi médiában szélsebesen terjedtek a rémhírek arról, hogy a tankolás mennyiségét is korlátozni fogják – amire már korábban is volt példa.

Szerbiában az üzemanyagkészletek "hat-nyolc hónapra" elegendőek, és "nem fenyeget az ársokk vagy az üzemanyaghiány veszélye" - ezzel nyugtatta a lakosságot Dušan Bajatović, a Srbijagas igazgatója az állami televízióban.

Dušan Bajatović energiaszakértő egy másik műsorban úgy nyilatkozott, hogy az elkövetkező egy-két hónapban valószínűleg senki sem tapasztalja meg a szankciók hatásait.

Szerbiának "elenyésző készletei" vannak, amelyek a szankciók élesítése után "nem sokáig tartanak ki" - ezt állította viszont egy másik szakértő. Miloš Zdravković szerint ezek "néhány hónapra elegendőek". Úgy véli, hogy a "szerb olajgazdaság leáll, mivel dunai uszályokkal lehetetlen a kellő mennyiségű nyersolaj szállítása".

"A vállalat elegendő nyersolajkészletet tárol a feldolgozáshoz, valamint elegendő mennyiségű olajszármazékot a piac jelenlegi ellátásához" - ezt tudatta részletezés nélkül a NIS közleményében, amelyben azt is megjegyezte, hogy töltőállomásai "készen állnak a fogyasztók igényeinek kielégítésére".

A szankciók alkalmazása esetén a benzinkút-tulajdonosok várhatóan a megszokott mennyiségnél nagyobb mennyiségben fogják importálni az üzemanyagot – nyilatkozta a Knez Petrol benzinkúthálózat vezetője. Hozzátette, hogy az általuk forgalmazott üzemanyag mennyiségének felét a NIS-től szerzik be.

"Azt hiszem, hogy az év végéig lesz elegendő üzemanyag, de utána, hosszú távon valószínűleg bizonytalan és feszült lesz a helyzet" - véli egy másik, a Radun Avia benzinkútlánc társtulajdonosa. Jelena Radun szerint a legnagyobb gondot a tárolási és kikötői kapacitások hiánya jelentheti.

A Mol 65 kutat üzemeltet Szerbiában. A magyar olajtársaságot természetesen nem érintik a szankciók. Már február végén bejelentette: kész átvenni a NIS szerepét a szerbiai piacon.

Ezt a tényt nem sokkal ezelőtt a magyar külgazdasági és külügyminiszter is megerősítette. Szijjártó Péter kritikát fogalmazott meg az amerikai szankciókkal kapcsolatban, amelyeket a Biden-kormányzat Magyarország és Szerbia független politikai döntéseivel szembeni megtorlásként értelmezett. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a büntetőintézkedéseket már az új Trump-adminisztráció vezette be.

Amint csökken a feldolgozás, a kutakon pedig a forgalom, munkaerőfelesleg alakul ki. Emiatt, és a bevételek elapadása okán a NIS előbb-utóbb leépítésekre kényszerül.

"Remélem, hogy a cég nem fog nagyszámú alkalmazottat elbocsátani" - bizakodik Vučić, aki azt is hozzátette: "beszélni fogunk az oroszokkal, mert az amerikaiakkal már nincs miről beszélnünk".

Az olajvállalat külföldi bankoknál nyitott számláit valószínűleg zárolni fogják, ami komoly kérdéseket vet fel a dolgozók bérének kifizetésével kapcsolatban. A szankciók bevezetése óta a vállalat előrelátóan egy hónappal előre teljesítette a kifizetéseket, és erre már korábban intézkedéseket hoztak.

Legalábbis ezt hangoztatják az oroszok, akik nem voltak hajlandók kompromisszumra jutni az állammal.

A szakértők számára is rejtély, hogy miként alakulhat az óriásvállalat jövője. A bankok, ha továbbra is üzleti kapcsolatot tartanak fenn a NIS-szel, komoly kockázatokat vállalnak. Ez a veszély nem csupán a magánbankokra vonatkozik, hanem az állami tulajdonú Postai Takarékpénztárra is, amely a szankciók után akár az egyetlen pénzügyi partnerévé válhat az olajvállalatnak.

Néhány más vállalat az utolsó napig fenntartotta együttműködését a szerbiai olajtársasággal, mások azonban már januárban megszakították, amint híre ment az amerikai büntetőintézkedéseknek.

A szankciók lényegében megbénítják a NIS működését, ami rendkívül súlyos következményekkel járhat – fogalmazott a Belgrádi Egyetem gazdaságtudományi tanszékének professzora az Euronews szerb adásában. Ljubodrag Savić kiemelte, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat az állami költségvetés 11,9%-át biztosítja, miközben termelése és üzemeltetése a bruttó hazai termék 6,9%-át teszi ki. Savić véleménye szerint ez a nagyvállalat "mentőövként" kulcsszerepet játszik az ország infrastrukturális stabilitásában.

Felhívta a figyelmet, hogy a NIS ötezer alkalmazottat foglalkoztat, akiknek a sorsa húszezer családtag életét befolyásolja. A NIS egyébként már 2025 első felében gyengébb eredményekkel működött - emlékeztetett a Bloomberg Adria. A nettó vesztesége ebben az időszakban elérte a 3,6 milliárd dinárt, napi árfolyamon a valamivel több mint 12 milliárd forintot. Az első félévben a forgalma több mint egynegyedével csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a bankok több mint 500 millió eurónyi hitel visszafizetését követelik a NIS-től, amelyből 180 millió euró már idén esedékes.

A Szerbiai Bankszövetség korábbi főtitkára, Veroljub Dugalić, arra figyelmeztetett, hogy mindig fennáll a kockázata annak, hogy a külföldi bankok, amelyek anyavállalatai más országok területén működnek, azonnal érvényesítik követeléseiket. Dugalić emlékeztetett arra, hogy az amerikai hatóságoknak korábban nem okozott nehézséget az orosz vagyon külföldi lefoglalása vagy zárolása. "Nem valószínű, hogy problémát jelentene számukra, ha ugyanezt itt is végrehajtanák" - tette hozzá a pénzügyi szakértő.

A szankciók bevezetése viszonylag egyszerű folyamat, ám azok feloldása már sokkal bonyolultabb kihívást jelent – figyelmeztetett Savić professzor. Véleménye szerint Szerbia nem a közvetlen célpontja Amerika és Oroszország geopolitikai játszmáinak, azonban a következmények Szerbiát fogják a legnagyobb mértékben érinteni. E megállapítással egy energetikai szakértő is egyetértett, aki rámutatott: "Mindenki számára világos, hogy ez egy tisztán politikai döntés, amelynek nincs köze a gazdasági tényezőkhöz." Dušan Vasiljević az Euronews szerb műsorában hangsúlyozta, hogy Oroszország nem tudja majd a költségvetési hiányát a Szerbiában szerzett bevételekből pótolni, de a szankciók szigorítása komoly problémákat generálhat az ország számára.