Hogyan válik az alvás alatt tartós emlékké az, amit napközben megtanultunk?

Kárpáti Rebeka végre pontot tett a pletykák végére. A hírek szerint a nála 17 évvel idősebb milliárdos vőlegényével való kapcsolatuk nem az, aminek látszik; Rebeka kijelentette, hogy nem alkotnak párt.

Az amerikai Cornell Egyetem tudósai innovatív kísérlet keretében egerekre agyszkennelő elektródákat és kisméretű szemmozgáskövető kamerákat szereltek fel. A kutatás során figyelemmel kísérték az állatokat nappali órákban, amikor új kihívásokkal, például labirintusokban való navigációval szembesültek. Az éjszakai pihenésük alatt pedig azt vizsgálták, hogyan dolgozzák fel az újonnan szerzett információkat.

A kutatók egy különleges felfedezést tettek az alvás legmélyebb szakaszában, az NREM fázisban, ahol két fontos alszakaszt azonosítottak, amelyek kulcsszerepet játszanak az emlékek megerősítésében. Az első alszakasz során az újonnan szerzett emlékek újrajátszása figyelhető meg, amely összhangban áll a pupillák összeszűkülésével. Ezzel szemben a második alszakaszban a régebbi emlékek felidézése történik, amit a pupillák kitágulása kísér. Érdekes módon ez a két fázis gyors váltakozásban következik egymás után, jelezve, hogy az agyunk milyen dinamikusan dolgozik az emlékek feldolgozásán az alvás során.

A kutatók megállapításai új fényt derítenek arra a kérdésre, hogy az új emlékek megszilárdulása miért nem vezet a régi emlékek eltűnéséhez. Például lehetséges zongorázni tanulni anélkül, hogy elfelejtenénk a biciklizés fortélyait. Az eredmények további megerősítéséhez azonban hasonló vizsgálatokat kell végezni embereken is, még ha az agyi működések terén számos párhuzam is felfedezhető az egerek és az emberek között.

Korábbi kutatások már feltárták a pupillaméret, az alvási állapot, valamint az alvás és a memóriaképzés közötti kapcsolatokat, de ez a legújabb tanulmány egy új dimenzióba helyezi ezeket a kapcsolatokat. Számos elméleti vita zajlott arról, hogyan integrálja az agy az új emlékeket a már meglévők közé alvás alatt – különösen arról, hogy ezek a folyamatok mennyire elkülönültek és szándékosak.

A kutatás eredményei széleskörű hatással bírnak: az agyműködés non-invazív megfigyelésére szolgáló eszközök hozzájárulhatnak a memóriával kapcsolatos problémák kezeléséhez, illetve a memória teljesítményének javításához.