A Honvédelmi Minisztérium bejelentette, hogy készen áll a jelentés nyilvánosságra hozatalára, amely Ruszin-Szendi Romulusz ukránpárti és háborúpárti megnyilvánulásait elemzi.
Közleményt adott ki a Honvédelmi Minisztérium Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkarfőnökről. A minisztérium MTI-nek megküldött közleménye azt írja, befejeződött a vizsgálata Ruszin-Szendi NATO-tárgyalásokon való megnyilvánulásairól, és készek nyilvánosságra hozni a jelentést.
Megállapítottuk, hogy Ruszin-Szendi Romulusz, aki a kormány békepárti álláspontját hivatott képviselni, a hivatalos tárgyalások során rendszeresen eltért a magyar kormány háborúellenes pozíciójától, és inkább Ukrajna-párti narratívát hirdetett. Az ülések után készített jelentései hamis állításokat is tartalmaztak, amivel félrevezetett a feletteseit és a kormányt. A minisztérium hangsúlyozza, hogy a volt vezérkari főnök olyan kijelentései, mint a "Slava Ukraini" (Dicsőség Ukrajnának), éles ellentétben állnak a hivatalos magyar semlegességi politikával.
A vizsgálat eredményeit a Honvédelmi Minisztérium már bemutatta az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága előtt. "Ha a bizottság támogatja, készen állunk arra, hogy nyilvánosságra hozzuk a jelentést Ruszin-Szendi Romulusz ukránpárti és háborúpárti megnyilvánulásairól."
Ruszin-Szendi kijelentései a csütörtöki kormányinfón újra reflektorfénybe kerültek, miután az Index reggeli tudósítása révén napvilágra került, hogy a Honvédelmi Minisztérium felfedte a "kettős kommunikáció" jelenségét. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, világossá tette, hogy a volt vezérkari főnök túllépte hatáskörét, miközben jelentéseiben mintha nem lett volna tudomása erről. A miniszter kijelentette, hogy az altábornagy "Slava Ukraini" felkiáltással zárta le beszédeit, ami Gulyás szerint sokkal súlyosabb ügy, mint ha valaki a saját zsírját próbálná eltávolítani a Honvédkórházban.
Az RTL később rákérdezett a miniszterre, hogy miért problémás az, hogy Ruszin-Szendi Romulusz a "Slava Ukraini" kifejezést is megosztotta a NATO ülések során. Gulyás Gergely válasza szerint a gond az volt, hogy a tábornok nem azt az álláspontot képviselte, amellyel megbízták, például azt, hogy Magyarország nem vesz részt a fegyverszállítmányokban.
