A magyar kutatók új, innovatív génszerkesztési módszereket alkalmaznak a gabonafajták előállítására, amelyek forradalmasíthatják a mezőgazdaságot. Az Agrárszektor hírei szerint ez a technológia lehetőséget teremt arra, hogy a növények alkalmazkodóbbak és
A projekt a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében valósul meg, amelyhez 2,431 milliárd forint összegű, vissza nem térítendő európai uniós támogatás járul hozzá - olvasható a HUN-REN ATK Agroverzum Tudományos Élményközpont közleményében. 2022-ben indult el a hazai agrárkutatás egyik legjelentősebb kezdeményezése, az "Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért" című Nemzeti Laboratórium (NL). A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK, Martonvásár), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE, Szent István Campus-Gödöllő és Kaposvári Campus) valamint a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK, Szeged) összefogásával létrejött laboratórium középpontjában a mikroba-növény-állat kapcsolatok komplex vizsgálata áll.
A projekt (RRF-2.3.1-21-2022-00007) a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének részeként valósul meg, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával. A program célja, hogy négy éven keresztül összesen 2,431 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtson az EU, az RRF-2.3.1-21 "Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése" program keretében.
A mikotoxinok, valamint az általuk termelt gombakórokozók komoly fenyegetést jelentenek a kalászos gabonafélék, az élelmiszeripar alapvető nyersanyagainak szennyezésében és károsításában. Az élelmiszerek mennyiségi és minőségi javítása érdekében elengedhetetlen, hogy olyan gabonafajtákat nemesítsünk, amelyek magas termőképességgel bírnak, és ellenállnak a kórokozóknak. A Nemzeti Labor Kalászos Gabonakutatás munkacsoportjának célja, hogy modern mikroanalitikai és precíziós nemesítési technikákat dolgozzon ki, amelyeket szabadalmaztat, és amelyek a gyakorlatban is alkalmazhatóak lesznek.
A cél elérése érdekében folytatott kutatások során olyan új génszerkesztési eljárást dolgoztak ki, amellyel gazdaságilag hasznos mutációk állíthatók elő.
A szabadalmi eljárás (PCT) lefolytatása közben létrehoztak olyan árpamutánsokat, amelyek átlagos szemhossza több évjáratban, is stabilan 5-15%-kal megnövekedett. Ezzel párhuzamosan a világon elsőként mutatták ki, hogy a fuzárium gomba olyan illékony anyagokat bocsát ki fertőzéskor, amelyek szoros összefüggést mutatnak a gabonaszemek toxintartalmával, és így biomarkerként használhatók a fertőzés és a szennyezettség előrejelzésére. A kutatás eredményeképpen állami elismerésre jelentettek be egy hagyományos úton előállított új csupaszárpa fajtajelöltet, amely ellenálló a hálózatos levélfoltosság gombabetegséggel szemben. Ez az új levélbetegség jelenleg erősen terjed Európában, ezért fontos, hogy rezisztens fajták bevezetésével minél jobban lassítsuk a további terjedést, és csökkentsük a kártételt. Az új fajtajelölt jelentős eszköz lehet ebben a küzdelemben.
