Új irányvonalat nyithatnak a magyarországi befektetések 2025-ben.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a [email protected] címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A magyarországi beruházások terén az egyik legfontosabb kérdés, hogy mikor indulhatnak újra a hazai fejlesztések. Ebből a szempontból hasznos iránymutatást nyújthatnak a konjunktúraindexek, különösen azok, amelyek a jövőbeli fejlesztési tervekre vonatkozóan is információkat gyűjtenek. A vállalati beruházások várható növekedésének megítélése érdekében a cégvezetők körében végzett felmérések, amelyek a bővítési és korszerűsítési szándékokat mérik fel, kulcsfontosságúak lehetnek.

A hazai kutatások terén az ilyen típusú vizsgálatok száma meglehetősen alacsony, és ha a fajtáikat nézzük, két fő kategóriát tudunk elkülöníteni. Azok a felmérések, amelyeket gyakran, például havonta vagy negyedévente végeznek, különösen értékesek, mivel gyorsan képesek reagálni a beruházási szándékok változásaira. Ez a gyorsaság különösen fontos információt jelent, amikor a befektetési környezet zavarossá válik, ahogy azt az új amerikai kormányzat aktívabb szerepvállalása is mutatja a jelenlegi helyzetben.

A szöveg egyedi átfogalmazása: Az üzleti év szezonális folyamatai jelentős ingadozásokat okozhatnak a válaszokban, ami a cégek reakcióiban is túldimenzionált válaszokat eredményezhet. Ezt a jelenséget azonban az idősorok simításával részben mérsékelni lehet. Az éves gyakorisággal végzett ritkább adatgyűjtések előnye, hogy minimalizálják a szezonális hatások befolyását, így a trendfordulók pontosabb előrejelzésére képesek. Ugyanakkor, a vállalatok évközi terveinek módosulásait nem tudják olyan hatékonyan tükrözni, mint a gyakoribb felmérések.

A fejlesztési elképzelésekre irányuló felmérések természetesen nem mentesek a közös korlátoktól. Először is, a válaszadás önkéntessége miatt nem állítható biztosan, hogy a megfogalmazott beruházási ötletek ténylegesen megvalósulnak. Ezen kívül az üzleti folyamatok váratlan alakulása is hozzájárulhat ahhoz, hogy a tervezett projektek nem valósulnak meg. Az adatok értelmezését tovább nehezíti, hogy ha a felmérés ideje alatt a válaszadókat átmeneti hatású esemény éri, az jelentős mértékben befolyásolhatja a cégvezetők beruházási hajlandóságát.

A vállalatok fejlesztési kedve irányt adhat a várható beruházási folyamatokról, azonban a cégek korszerűsítési, bővítési elképzelései csak egyik - ám kétségkívül meghatározó - komponensét adják a végül megvalósuló beruházásoknak, azt számos egyéb tényező is befolyásolja. Adott esetben például a beruházások számviteli elkönyvelésének, aktiválásának időpontja is eltérhet a fejlesztések tényleges lezárultához képest, ami a makroszintű statisztikákban is okozhat kilengéseket.

Az idei évre várható tendenciák feltérképezése érdekében széles körből merítve, több felmérés eredményeit vesszük sorra. A Magyar Nemzeti Bank 2020 vége óta havi gyakorisággal készülő konjunktúra felmérésének beruházási kedvre fókuszáló kérdései és az azokhoz képest időben eltolt beruházási statisztikák egymás mellé állítása alapján átmeneti élénkülés, majd korrekció következhet a vállalati fejlesztésekben idén. Az MNB adatai viszonylag jól összeérnek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) beruházási idősorával, ugyanakkor viszonylag rövid - négyéves - múltra tekint vissza a jegybank konjunktúrabarométere, így a KSH statisztikával való összevetést óvatosan érdemes kezelni.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) legfrissebb negyedéves konjunktúrakutatása szerint az idei vállalati beruházásokra jellemző tendencia meglehetősen ingadozó. Az adatok azt mutatják, hogy az élénkülést követő visszaesések és újabb fellendülések váltakozása tapasztalható. Az MKIK GVI felmérése alapján a beruházási környezet egyre kiszámíthatatlanabbá válik, ami szélsőséges ingadozásokat okoz a vállalatvezetők fejlesztési terveiben. Ezért fontos, hogy a vállalatok ne vonjanak le messzemenő következtetéseket egy-egy kiugró adat alapján, hiszen a beruházási folyamatok komplexitása és volatilitása megköveteli a körültekintőbb elemzést.

Az Európai Bizottság havi rendszerességgel készít felmérést az európai uniós tagállamok, köztük Magyarország gazdasági helyzetéről és a fogyasztói szokásokról, amelyet Business and Consumer Survey (BSC) néven ismerünk. Éves szinten, ősszel, a felmérés a következő 12 hónapra vonatkozóan vizsgálja az ipari vállalatok beruházási hajlandóságát. Érdemes megjegyezni, hogy a szolgáltató szektorra vonatkozó adatgyűjtés csak 2021-től indult, ezért annak elemzését az időszak rövidsége miatt most mellőzzük. A BSC konjunktúra felmérés alapján idén jelentős növekedés várható az ipari cégek beruházási kedvében. Hasonló tendenciát mutat az MFB-INDIKÁTOR felmérés is, amely az összes hazai ágazatra kiterjed, és szintén ősszel végzi el a cégek fejlesztési terveinek felmérését, 12 hónapos időtávra vonatkozóan.

A két felmérés egybehangzó eredménye alapján a 2023 végén tapasztalt historikus mélypont után, 2024 végére már pozitív elmozdulás figyelhető meg a következő 12 hónap beruházási kedvében.

A bemutatott négy kutatás közös jellemzője, hogy a vállalatvezetők fejlesztési terveik alapján a beruházási aktivitás terén kedvező előrelépésre számítanak az idei év első felében.

A negyedéves adatgyűjtések alapján valószínű, hogy 2025 második felében némi kiigazításra lehet számítani.

A szöveget egyedivé téve így fogalmazhatnánk meg: A legutóbbi események, mint például az amerikai kamatcsökkentési ciklus leállása és az amerikai elnökválasztás utáni kereskedelmi vámháború új fejezete, jelentős hatással lehetnek a vállalatok beruházási hajlandóságának megítélésére. Ezért a közelmúlt eseményeinek tartóssága és iránya kulcsszerepet játszhat abban, hogy a jelek szerint növekvő beruházási kedv végül lanyhulásba torkollik-e, vagy képes lesz fenntartani lendületét a jövőben.

A magyar gazdaságban a statisztikai adatok alapján már évek óta figyelemre méltóan magas a kihasználatlan termelési kapacitásokkal bíró vállalatok aránya.

Csökkenő kapacitás kihasználtságot jelez az MKIK GVI felmérése 2021 októbere óta a nagyvállalatok és a KKV-k körében is, az Európai Bizottság konjunktúrakutatása 2021 utolsó negyedéve óta az iparban, az MFB vállalati kérdőíves felmérése a magyar gazdaságban a - koronavírus járvány okozta kilengéseket figyelmen kívül hagyva - 2018 ősze óta. (Az MNB havi gyakoriságú adatai nem mutatnak az elmúlt 4-5 évben egyértelmű trendet ezen a téren).

A kihasználatlan termelési erőforrások magas aránya miatt a kapacitásbővítő fejlesztésekhez csupán korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre, amit az empirikus adatok is alátámasztanak. Az Európai Bizottság felméréseinek eredményei azt mutatják, hogy 2020 óta a racionalizálás és a költségmegtakarítás egyre fontosabbá vált a magyar ipari vállalatok fejlesztési prioritásai között. 2023 óta ráadásul egyre több cég említi a költséghatékonyságot, mint a kapacitások tervezett bővítésének egyik fő szempontját. A költségoptimalizálás iránti fokozott figyelem nem csupán Magyarországra, hanem az Európai Unió egészére is jellemző, ám a visegrádi országok között a magyar vállalatok körében figyelhető meg a legnagyobb mértékű említés.

A racionalizálás szerepének növekedését az MFB által végzett kérdőíves felmérések is alátámasztják. Az MFB-INDIKÁTOR kutatás szerint a 2025-ben fejlesztéseket tervező hazai vállalatok többsége (85%-a) a hatékonyság javítását, míg háromnegyedük az energiahatékonyság fokozását, a költségek csökkentését és a korszerűsítést is fontos célként említette. Érdekes módon, a költségcsökkentés és az energiahatékonyság javítás iránti igény a 2023. őszi felméréshez képest három, illetve hat helyet lépett előre a fejlesztési célok rangsorában, mivel a beruházást tervező cégek körében ezekre a tényezőkre több mint 20-20 százalékponttal többen figyeltek fel az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva.

A vállalat mérete bizonyos mértékig meghatározza az idei évre tervezett fejlesztési irányokat:

Az Európai Bizottság által végzett felmérések alapján a 2010-es évek második feléhez viszonyítva a 2020-as évek első felében, különösen a járványhelyzetet figyelmen kívül hagyva a 2020-as és 2021-es évekre, az ipari vállalatok fejlesztéseit már nem annyira a kereslet dinamikája mozgatja Európában. A visegrádi országokban hasonló mértékű csökkenés tapasztalható, míg a balti államokban kifejezetten drámai a visszaesés. Érdekes módon ez a helyzet nem köthető szorosan a német vagy az euróövezeti gazdasági trendekhez, hiszen az euróövezetben a magyar gazdasághoz képest kisebb mértékű a visszaesés. Ezen kívül a német gazdaságban és a környező országok közül Romániában, részben a Dacia-gyár növekedésének köszönhetően, éppen ellenkezőleg, a kereslet élénkülése újra felerősödött, ami kedvezően hat a beruházásokra.

Az Európai Bizottság felméréseit tanulmányozva két tényező miatt maradhat el a régiós trendektől a hazai beruházási dinamika: Csehországban a finanszírozási feltételek évek, évtizedek óta hagyományosan sokkal kedvezőbbek a másik három visegrádi országban jellemzőnél a szinte tradicionálisan alacsony jegybanki kamatszintnek és az így relatív olcsó banki hitelköltségeknek köszönhetően, amit a cseh cégek is fontos értéknek tekintenek a beruházási hajtóerők között. Ezen kívül Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a technológiai tényezők (hatósági előírások, a munkaerő mennyisége és a munkaerő új technológiák iránti nyitottsága) további, a magyarországihoz képest jelentős impulzust adnak az ipari cégek fejlesztéseinek.

2024 végére a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felmérése szerint az idei évre tervezett bővítések és korszerűsítések legfőbb akadályát a beruházások magas költségei és a kedvezőtlen környezeti feltételek miatt megnövekedett megtérülési kockázatok jelentették. A hazai vállalatok 47%-a súlyos, míg további 47%-uk nagyon súlyos nehézségként értékelte ezeket a tényezőket. Ezt követően szoros versenyt futottak a beruházásokkal kapcsolatos adminisztratív terhek, a magas hitelköltségek és a túlélésre irányuló törekvés, amelyeket 41-41%-kal azonos súlyú problémaként említettek. A beruházásokat akadályozó tényezők lényegében nem változtak jelentősen a 2023 őszén végzett felmérés óta, hiszen sem a nehézségek említési arányában, sem pedig a problémák rangsorában nem történt lényeges elmozdulás az eltelt 12 hónapban. Ugyanakkor kisebb mértékű módosulások is megfigyelhetők:

Az egyes dimenziók perspektívájából megközelítve:

A legfrissebb felmérések alapján a magyar cégek fejlesztési hajlandósága egyre inkább növekvő tendenciát mutat, ami kedvező jele lehet a vállalati beruházások alakulásának az idei évben. Azonban a dinamika mértéke kérdéses, tekintettel az előző években tapasztalt csökkenő tendenciára, valamint az utóbbi hónapokban bekövetkezett megváltozott gazdasági környezetre. E tényezők közé tartozik az amerikai monetáris politika szigorítása, a kereskedelmi vámháború hatásai, valamint a forint árfolyamának fokozódó volatilitása.

A kapacitások kihasználtsága és a céges jelzések alapján az idei vállalati fejlesztések fókusza a kapacitásbővítések helyett a racionalizálásra, hatékonyság növelésére és költségek csökkentésére helyeződik. Ezt a döntést a termelési költségek növekedése és a viszonylag alacsony külső kereslet indokolja. A keresleti viszonyok alakulása óvatosságra inti a magyar cégvezetőket a beruházások tervezése során. Az Európai Unió területén is megfigyelhető trend, hogy a racionalizálás kerül a középpontba, és a költségcsökkentő beruházások előnyei várhatóan csak akkor válnak érezhetővé, amikor a keresleti környezet kedvezőbbé válik.