Jó hír érkezett Orbán számára: véget ért a CEU és a Stop Soros ügyének vizsgálata.

Az Európai Bizottság megállapította, hogy a jelenlegi magyar jogi keretek teljes mértékben összhangban állnak az uniós jogszabályokkal.

Az eljárások megszűntek, mert maga a Bizottság is megállapította: a jelenlegi magyar szabályozás mindenben megfelel az uniós jognak.

"Kérdezem: vajon azok a baloldali és néppárti EP-képviselők, akik éveken át támadták Magyarországot, hajlandóak lennének most egy határozatot elfogadni arról is, hogy tévedtek - és bocsánatot kérnek a magyaroktól? - vetette fel Győri Enikő.

CEU-ügy

A Bizottság már 2017-ben hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási törvény CEU-t érintő módosítása ellentétes az uniós joggal, mivel veszélyeztetheti a szabad szolgáltatásnyújtás alapelvét. Ennek következtében az Európai Bizottság figyelmeztető levelet intézett a magyar kormányhoz, amely a kötelezettségszegési eljárás első lépésének számít - számolt be akkor az Eurologus.

A törvény előírja, hogy a CEU csak akkor működtethet Magyarországon egyetemet, ha odahaza, az Egyesült Államokban is nyit egy intézményt, amire irreálisan szűk határidőt szab a jogszabály.

Ezen kívül a jogszabály értelmében a magyar államnak meg kell állapodnia az amerikai szövetségi kormánnyal az egyetem működéséről. Ez azonban gyakorlatilag lehetetlen, hiszen az Egyesült Államokban a szövetségi kormány nem foglalkozik a felsőoktatás ügyeivel.

Az Európai Bizottság véleménye szerint az újonnan módosított törvény aránytalanul nehezedik a Magyarországon működő külföldi egyetemekre.

Arról, hogy Orbán Viktor miért nem lépett vissza, itt olvashatsz.

Tavaly november végén ugyanakkor hatályon kívül helyezték a CEU kiűzését megalapozó jogszabályt.

A "Stop Soros" kifejezés egy politikai kampány részeként jelent meg, amely a Soros György által támogatott civil szervezetek és programok ellen irányul. Az üzenet középpontjában a bevándorlás és a nemzeti szuverenitás védelme áll, amely sokak számára vitatott és megosztó téma. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a külföldi befolyásra és a döntéshozatali folyamatok átláthatóságára. Mivel a téma érzékeny, sokféle vélemény és érzelem fűződik hozzá, ami tovább bonyolítja a diskurzust.

A A "Stop Soros" kifejezés egy politikai kampány részeként jelent meg, amely a Soros György által támogatott civil szervezetek és programok ellen irányul. Az üzenet középpontjában a bevándorlás és a nemzeti szuverenitás védelme áll, amely sokak számára vitatott és megosztó téma. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a külföldi befolyásra és a döntéshozatali folyamatok átláthatóságára. Mivel a téma érzékeny, sokféle vélemény és érzelem fűződik hozzá, ami tovább bonyolítja a diskurzust. miatt 2018-ban küldött felszólító levelet az Európai Bizottság Magyarországnak a menedékjog iránti és a tartózkodási kérelmekhez segítséget nyújtó tevékenységeket bűncselekménynek nyilvánító és a menedékjog kérelmezésének jogát tovább szűkítő új magyar jogszabályokra vonatkozóan.

A A "Stop Soros" kifejezés egy politikai kampány részeként jelent meg, amely a Soros György által támogatott civil szervezetek és programok ellen irányul. Az üzenet középpontjában a bevándorlás és a nemzeti szuverenitás védelme áll, amely sokak számára vitatott és megosztó téma. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a külföldi befolyásra és a döntéshozatali folyamatok átláthatóságára. Mivel a téma érzékeny, sokféle vélemény és érzelem fűződik hozzá, ami tovább bonyolítja a diskurzust. törvénycsomag ugyanis bűncselekménnyé nyilvánította, ha nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetek nevében bárki bármiféle segítséget kínál a Magyarországon menedékjog vagy tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtani kívánó embereknek.

A Bizottság korábbi állásfoglalása szerint a törvénycsomag olyan rendelkezéseket is magában foglal, amelyek korlátozzák az egyéni szabadságjogokat. Ezek a jogszabályok kimondják, hogy azok a személyek, akik büntetőeljárás alá kerültek, nem léphetnek kapcsolatba a Magyarország területén található tranzitzónákkal. Ezekben a zónákban tartják fogva a menedékkérőket.

Azóta a magyar kormány döntése nyomán a tranzitzónák megszűntek.

Az EU bírósága pedig 2021-ben mondta ki: sem a menedékkérők jogainak korlátozása, sem a civil szervezetek tevékenységének kriminalizálása nem fér össze az európai szabályozással.