Újra elindulhat a Norvég Alap forrásainak kifizetése.
A magyar uniós elnökség keretein belül, hazai részvétellel született megállapodás az Európai Bizottság és a Norvég Alap országai között, amely a források felhasználását célozza. 2024 folyamán várhatóan elkezdődnek a kétoldalú tárgyalások Norvégiával a 2021 óta felfüggesztett alap újbóli aktiválásáról.
Brüsszelben nemrég Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és Espen Barth Eide norvég külügyminiszter tárgyalt egymással.
A Magyarország által betöltött uniós elnökség keretében zajló megbeszélésen a Norvég Alap résztvevő államainak képviselői – Norvégia, Liechtenstein és Izland – mellett az Európai Bizottság delegáltjai is jelen voltak. Ezt több, egymástól független forrás megerősítette a Szabad Európa számára.
A lap közlése szerint sikerült megállapodni arról, hogy a Norvég Alap ismét megkezdje működését.
A Norvég Alap keretein belül a három említett állam azért fizet, hogy - noha nem részesednek az Európai Unióból - szabad hozzáférést nyerjenek az uniós közös piachoz. Az alap forrásait főként a kevésbé fejlett uniós tagállamok kapják meg. A költségvetési tervezés hétéves ciklusokban történik, akárcsak az uniós büdzsé esetében. Azonban a magyar kormány és Norvégia között 2014-2021 között kirobbant heves viták következtében nem csupán a civil források elosztásáról kellett lemondani, hanem a 2021-2028-as költségvetésről is sikerült megállapodásra jutni.
Magyarország számára 2014 és 2021 között körülbelül kétszázmillió euró (jelenlegi árfolyamon 82 milliárd forint) volt elérhető. A legnagyobb vitát valószínűleg a civil szervezetek támogatásának elosztása okozza - hasonlóan ahhoz, ami korábban már problémákat generált, és végül a teljes keret elvesztéséhez vezetett. A rendelkezésre álló összeg jelentős részét szociális programokra, infrastrukturális fejlesztésekre és környezetvédelmi projektekre lehetne felhasználni, ahogyan azt már számos fideszes önkormányzat is tette a múltban - áll a cikkben.
