Juhász Előd felfedte, miként vonta be őt a Belügyminisztérium, hogy az Egyesült Államokban tapasztalt eseményekről információkat szolgáltasson.

A Zenebutik egykori műsorvezetőjét azzal csábították el, hogy nem ügynökként vagy besúgóként, hanem csupán egy kapcsolatként tekintenek rá.

Juhász Előd őszintén osztotta meg ügynöki tapasztalatait a Blikk Talk című műsorban. Beszámolt arról, hogy milyen körülmények között, szinte észrevétlenül szervezték be őt az ügynöki hálózatba, és részletesen felidézte azokat az élményeket, amelyek formálták ezt a fejezetet az életében.

Az interjúból kiderül, hogy egy fiatalember kereste meg a Belügyminisztériumtól azzal, hogy részletes jelentéseket írjon az Egyesült Államokban töltött ösztöndíjas éveiről. Ugyanis 1966 és 67 között kapott egy egyéves Ford-ösztöndíjat annak köszönhetően, hogy másfél évvel előtte megjelent a könyve Gershwinről.

Megittunk egy kávét, ő pedig azt mondta, ígérjem meg, hogy ha valamilyen dehonesztáló, bántó vagy vad dolog kerül szóba, akkor azt mondjam meg és írjam meg. Én erre mondtam, hogy mi sem egyszerűbb

- meséli Juhász, aki alaposan dokumentálta kalandjait egy részletes naplóban, amelyből végül egy izgalmas könyv is készült.

Hazautazását követően ismét felkeresték őt a minisztériumtól, és ekkor bemutatta naplóját. A belügyi ügynökök azonban izgalmasabb információkat vártak tőle. Ekkor Juhász már a rádiószolgáltatás területén dolgozott, és mivel közismert figura volt, azt javasolták neki, hogy a jelentésekben Jávor Endre néven szerepeljen. "Aláírtam, de nem úgy hivatkoztak rám, mint ügynökre vagy besúgóra, hanem kapcsolatnak tekintettek" - idézi fel az emlékeit.

Juhász Előd állítása szerint hosszú évtizedekig nem sejtette, hogy részt vett ügynöki tevékenységben, melyet csak később fedeztek fel. Évtizedekkel ezelőtt vádolták meg azzal a Magyar Televízión 1981 és 2002 között futó, 266 adást megélt Zenebutik műsorvezetőjét, hogy besúgó volt a szocializmus ideje alatt.