Karácsony Gergely: A gyorshajtók kénytelenek lesznek búcsút inteni az autóiknak!

A közlekedési szektor jogi szakértői úgy vélik, hogy elengedhetetlen a szabályozások szigorítása, azonban nem a jelenlegi módon.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, azzal a javaslattal állt elő, hogy a Fővárosi Közgyűlés indítványozza egy törvénymódosítás megalkotását, amely lehetővé tenné a száguldozó autók ideiglenes vagy akár végleges elkobzását. Az elképzelés szerint, ha valakit másodszor is elkapnak, mert 80-90 km/h-val meghaladja a megengedett sebességet, akkor a jövőben már nem kaphatná vissza a járművét. Ezzel a lépéssel a főpolgármester célja a közlekedésbiztonság növelése és a felelőtlen vezetési magatartás visszaszorítása.

A főpolgármester türelmét próbára tette, hogy a közelmúltban új sebességmérő kamerákat telepítettek Budapest olyan szakaszaira, ahol a korábbi években gyorshajtók súlyos, akár halálos baleseteket okoztak. Nemrégiben megérkezett a kamerák által rögzített sebességtúllépésekről szóló jelentés, amely szerint az adott hónapban összesen 52 926 esetben regisztrálták a gyorshajtókat.

A legextrémebb eset akkor történt, amikor az Üllői út IX. kerületének egy szakaszán egy autós 50 km/órás sebességkorlátozásnál 158 km/órával száguldott el. Ennek következményeként 468 ezer forintos közigazgatási bírságot szabtak ki rá. Az Árpád hídon három rekordsebességet is regisztráltak: 140, 143 és 149 km/órás gyorsulásokkal bírságolták a vétkes sofőröket, akiknek fejenként 140 ezer forintot kell fizetniük. A Szentendrei úton 50 km/órás határ helyett 147-tel, a Váci úton 134-gyel, míg a XIX. kerület Ferihegyi repülőtér felé vezető úton 135-tel, a XXII. kerületi 6-os főúton pedig 60 helyett 153 km/órával száguldoztak – sorolta Karácsony a figyelemre méltó rekordereket.

A főpolgármester osztrák példát követve próbálja visszaszorítani a száguldozók kedvét - és akárcsak az autóikat. Az osztrák szabályozás értelmében, ha egy jármű a megengedett sebességet lakott területen legalább 80 km/órával, míg lakott területen kívül 90 km/órával túllépi, az autó elkobzásra kerülhet. Emellett a sofőr büntetést kap, és a jogosítványát is felfüggesztik. Érdemes megjegyezni, hogy nem ők a legszigorúbbak: az olaszok és a lengyelek nemcsak a gyorshajtókat büntetik, hanem az alkoholt vagy drogokat fogyasztó sofőrök autóit is elviszik. A dánok a 100%-os sebességtúllépőkre csapnak le, míg a németek az illegális versenyzők járműveit vonják be.

A közlekedési szakma jogi képviselői azonban nem tartják járhatónak a "karácsonyi" utat.

Borbély Zoltán közlekedési szakjogász véleménye szerint a helyzet bonyolultabb, mint elsőre tűnik, hiszen a jogszabályok nem adnak egyértelmű választ arra a kérdésre, mi történik, ha a gyorshajtó nem a saját járművével közlekedett.

- Miért lenne jogos, ha az unokát a nagyszülők autójával mérik be, és ezért a nagyszülőket büntetnék? Vagy mi a helyzet azzal, ha egy autószerelő ügyfele autójában tapossa a gázpedált, amire már volt példa? Ez a javaslat átgondolatlan és elhamarkodott, és nem történt előzetes egyeztetés – magyarázta a jogász a felmerülő ellentmondásokat. Az elkobzás kérdése ráadásul alapjogi aggályokat is felvet.

Borbély Zoltán szerint is szükség lenne valamiféle szigorításra, hiszen látható, hogy a félmillió forinthoz közeli büntetések ellenére is sok a gyorshajtó. Velük szemben hatásos lehetne a féléves eltiltás, ami után még utánképzést is el kell végezni. A visszaesőket akár végleg is el lehetne tiltani a vezetéstől, ha az extrém gyorshajtást bűncselekménnyé minősítenék, ehhez viszont a szabálysértési vagy a böntetőtörvénykönyvet kell módosítani.

Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub jogi szakértője úgy véli, hogy az extrém gyorshajtók esetében akár elzárás is kilátásba helyezhető. Ha a gyorshajtók börtönbüntetést kaphatnának, az komoly elrettentő erővel bírhatna. Érdekes, hogy ezt a szankciót akkor is érvényesíthetnék, ha a gyorshajtó egy másik személy autóját használja. Ugyanakkor Kovács Kázmér hangsúlyozza, hogy ezt a szigorú intézkedést kizárólag olyan esetekben lenne indokolt alkalmazni, amikor ténylegesen életveszélyes helyzetet teremtettek.

- Például, ha egy építési területen a munkálatok befejezése után ott marad az 5 km/h sebességkorlátozó tábla, és valaki 70 km/h sebességgel halad el mellette, azt nem lehet összehasonlítani azokkal, akik lakott területen 130 km/h-val száguldoznak - hangsúlyozta a szakértő.

A budapesti autósok véleménye megoszlik a szigorú intézkedések bevezetésének ötlete kapcsán.

Gyöngyi véleménye szerint a gyorshajtók és az agresszív vezetők jelentős balesetforrást jelentenek, így nem tartja ördögtől valónak a problémát. Ugyanakkor úgy véli, hogy a város egyes szakaszain, különösen a többsávos gyorsforgalmi utakon, az 50 km/h sebességhatár indokolatlanul lelassítja a közlekedést.

- Az ilyen részeken, hogy normálisan lehessen haladni, muszáj egy picivel átlépnem a megengedett a sebességet, különben feltartom a forgalmat, ami szintén balesetveszélyes - vélekedett.

Viktor egy sokkal eltökéltebb és merészebb nézőpontot képvisel.

- Maximálisan egyetértek az ötlettel, a gyorshajtókat száműzni kell az utakról. Aki pedig nem tartja be a szabályokat, az így járt. Aki száguldozni szeretne, az menjen ki egy erre alkalmas helyre, például egy kijelölt pályára, ott élje ki magát, ne ott, ahol más emberek életét veszélyezteti! - jelentette ki.

László még eltökéltebb lenne az ámokfutók ellen.