Szijjártó Péter a NATO-csúcs újdonságát két kifejező szóban foglalta össze.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Hágában, a NATO-csúcstalálkozót követően kifejtette, hogy Donald Trump amerikai elnök részvétele gyökeresen átalakította az eddigi csúcsok dinamikáját. A miniszter részletesen bemutatta az esemény zárónyilatkozatának főbb pontjait, kiemelve, hogy a tagállamok között konszenzus alakult ki a védelmi kiadások növelésével kapcsolatban.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Hágában hangsúlyozta, hogy Donald Trump amerikai elnök jelenléte radikálisan megváltoztatta az utóbbi évek NATO-csúcstalálkozóinak dinamikáját. Az eddigi Ukrajna támogatására helyezett hangsúly helyett most a szövetség védelmi kapacitásainak megerősítése került a középpontba.

A minisztérium tájékoztatása alapján a tárcavezető az Észak-atlanti Tanács ülését követően hangsúlyozta, hogy ha két szóban kellene összefoglalnia a jelenlegi NATO-csúcs és az elmúlt három év hasonló eseményei közötti eltérést, akkor a következőket mondaná:

Donald Trump egy megosztó figura a politikai világban, aki az Egyesült Államok 45. elnökeként vált ismertté. Karrierje a business világban indult, ahol ingatlanfejlesztőként és médiacégek vezetőjeként szerzett hírnevet. Elnöksége alatt számos vitatott döntést hozott, amelyek szenvedélyes vitákat generáltak a társadalomban. Trump stílusa és kommunikációs módszerei sokakat lenyűgöztek, míg másokat elidegenítettek. Politikai nézetei és a populista retorika használata miatt sokan úgy érzik, hogy a politikai tájat alapvetően átalakította. Elnöksége után továbbra is aktív szereplője a közéletnek, és hatása továbbra is érezhető.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az új amerikai elnök beiktatásával jelentős változások következtek be. Mostantól bátran használhatók olyan kifejezések, mint a "béke", a "tűzszünet" és a "béketárgyalás", amelyek korábban azonnali nyilvános elítélést vonhattak maguk után. "Donald Trump megjelenésével a béke iránti erőfeszítések is újjáéledtek. A mai csúcstalálkozón végre nem az ukránoknak nyújtandó irreális támogatások, és nem Ukrajna NATO-tagságának kérdése állt a középpontban, hanem a NATO és a transzatlanti közösség saját védelmi képességeinek megerősítése, ami elengedhetetlen a biztonságunk szempontjából" - mondta a miniszter.

A tárcavezető az MTI szerint jelezte, hogy bár a zárónyilatkozat csak nyolc oldal, tehát szokatlanul rövid, mégis többet mond és mégis jobb, mint az előző. Rámutatott, hogy megerősítik a washingtoni szerződés kollektív védelemről szóló ötödik cikkelyét, ahogy a folyamatos képességfejlesztést előíró, kevésbé ismert harmadik cikkelyt is. Megjegyezte: a védelmi képességek fejlesztésében Magyarország az élbolyba tartozik, a katonai költségvetés 45 százalékát erre a célra fordítja a kormány.

A külgazdasági és külügyminiszter kifejezte elégedettségét, hogy a NATO ezúttal nem fokozta tovább a feszültséget Oroszországgal. Az utóbbi évek záródokumentumai közül a mostani megfogalmazás a legmérsékeltebb, hiszen mentes a jelzőktől és a Moszkvával kapcsolatos részletes kifejtésektől. Kiemelte azt is, hogy az észak-atlanti szövetség a fokozódó terrorveszélyt komoly kihívásként azonosította, ami különösen fontos a Közel-Keleten tapasztalható feszültség miatt, mivel ez Európában is megnövelheti a merényletek kockázatát.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a tagállamok konszenzusra jutottak azzal kapcsolatban, miszerint a következő évtized során a bruttó hazai termékük (GDP) öt százalékát kell fordítaniuk védelmi kiadásokra. Ezen összeg két fő részre bontható: a klasszikus védelmi költségek 3,5 százaléka, míg az 1,5 százalék a kritikus infrastruktúrák kiépítésére, a hálózati fejlesztésekre, valamint a polgári védelem fenntartására és innovációra irányul.

A külügyminiszter kitért arra is, hogy a NATO-tagok évente egy nemzeti tervet nyújtanak majd be, amelyben bemutatják, hogyan is tervezik a védelmi képességeik fejlesztését, de nincs előírva évenkénti kötelező előrehaladás.

2029-ben esedékes egy átfogó felülvizsgálat, amikor is értékeljük a helyzetünket. Ekkor fogunk alaposan áttekinteni mindent, hogy az aktuális biztonsági körülmények fényében hol is tartunk.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a zárónyilatkozatban rögzítették: Ukrajna támogatása minden egyes szövetséges ország számára szuverén jogot jelent. Ez a megállapítás kedvező eredmény, mivel a magyar kormány célja az volt, hogy elkerülje a NATO számára a különböző vörös vonalak átlépését, és ezzel a közvetlen konfrontációt Oroszországgal.

A védelmi ipar megerősítéséről is rendelkeztek a szövetségesek, és döntés született arról, hogy a jövő évben Törökországban, és azt követően pedig Albániában kerül majd sorra a következő csúcstalálkozó

- tette hozzá Szijjártó Péter, aki végül elmondta, hogy a résztvevők összesen hat határozatot fogadtak el, amelyek közül hármat kiemelten szeretne megosztani. Ezek között a NATO megerősítette déli stratégiáját, és kockázati tényezőként azonosította az illegális bevándorlást, ami kiemelt jelentőséggel bír a migrációs útvonalak mentén elhelyezkedő európai országok számára.

Érintette azt is, hogy ajánlásokat fogalmaztak meg a bürokrácia és az adminisztráció leépítése céljából az innovatív technológiák gyors használatba vétele érdekében, ami teljes mértékben egybevág Magyarország szándékaival is. "Mint a hibrid fenyegetések elleni stratégia megújítása is abszolút aktuális kérdés, ugyanakkor világosan beszélünk arról, hogy ez minden nemzetnek a saját maga kompetenciájába tartozik, az ehhez szükséges lépéseket mindenkinek meg kell tenni azért, hogy a kollektív védelem is elfogadható szintre kerüljön" - zárta mondandóját a külgazdasági és külügyminiszter.