A demencia kialakulásának kockázata 2060-ra akár megduplázódhat.


A demencia előfordulásának kockázata sokkal aggasztóbb mértékben növekedhet, mint ahogy azt eddig gondolták, hiszen az amerikai lakosság élettartama folyamatosan nő - ez derült ki egy új kutatásból. Az újonnan közölt adatok alapján a demenciával diagnosztizáltak száma várhatóan 2060-ra meg fog duplázódni, és a nők, valamint az afroamerikai közösségek esetében a kockázat különösen kiugróan magas. A kutatás hangsúlyozza, hogy a megnövekedett kockázat mögött elsősorban az életkor előrehaladása és a krónikus betegségek gyakoribbá válása állhat.

A legfrissebb kutatások szerint a demencia kockázata lényegesen magasabb lehet, mint ahogyan azt korábban feltételezték – állítja egy hétfőn közzétett tanulmány, amely a Nature Medicine című tudományos folyóiratban jelent meg. Az új adatok azt jelzik, hogy az Egyesült Államokban a demenciával diagnosztizált egyének száma várhatóan 2060-ra meg fog kétszereződni.

A korábbi kutatások azt mutatták, hogy a férfiak körülbelül 14%-a, míg a nők 23%-a tapasztal majd demenciával kapcsolatos problémákat élete során. Azonban egy újabb tanulmány szerint ez a szám sokkal magasabb lehet, ami aggasztó jele a társadalmi egészség állapotának.

A kutatás vezetője, Josef Coresh, aki a NYU Grossman Orvosi Iskola öregedéssel foglalkozó intézetének irányításáért felel, rámutatott, hogy a demenciában szenvedők számának növekedése és a kockázatok emelkedése elsősorban az emberek életkorának meghosszabbodásának tudható be. "Az, hogy az emberek ma hosszabb ideig élnek, lényegében azt jelenti, hogy a demenciás esetek száma is jelentősen meg fog nőni" - tette hozzá.

Az Egyesült Államokban a 65 éven felüli lakosság körében körülbelül 10 százalék szenved Alzheimer-kórban, amely a demencia legelterjedtebb formája. Jelenleg ez a betegség közel 7 millió embert érint az ország területén.

A kutatás során több mint 15 ezer amerikai résztvevőt figyeltek meg két évtizeden át. A résztvevők körében negyedét tették ki afroamerikaiak, míg a nők aránya meghaladta a felét – ezek a csoportok pedig ismert módon nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Egy 55 éves átlagos férfi vagy nő esetében a demenciára való hajlam 42 százalék körüli, ám ez a kockázat nem egyenletesen oszlik el az életkor előrehaladtával. A kutatás eredményei alapján a legnagyobb kockázat 85 éves kor után kezd érezhetővé válni. 55 és 75 éves kor között az átlagos kockázat csupán 4 százalék, de 85 éves korra ez az arány 20 százalékra ugrik, míg 95 éves korra már 42 százalékra emelkedik.

Az afroamerikaiak és a nők esetében is magasabb volt a kockázat, de a minta hasonlóan alakult számukra is. Az afroamerikaiak 75 éves korukra 7 százalékos kockázattal rendelkeztek, ami majdnem kétszerese az átlagnak. 85 éves korukra a kockázat 28 százalékra emelkedett, és 95 évesen ők is elérték a 42 százalékot. A nőknél 75 évesen 3 százalékos, 85 évesen 21 százalékos, 95 éves korukra pedig 48 százalékos volt a kockázat.

Korábbi kutatások rámutattak, hogy az afroamerikai közösség tagjai körében a cukorbetegség és a magas vérnyomás előfordulásának kockázata magasabb. A nők esetében tapasztalt megnövekedett kockázat részben azzal magyarázható, hogy általában hosszabb életűek, de ez nem az egyetlen tényező. Kiemelkedő szerepet játszik a genetikai variáns, az APOE-4, amely összefüggésbe hozható az Alzheimer-kór kockázatának növekedésével; bizonyos életkorokban ez a nőket jobban érinti, mint a férfiakat. A terhesség demenciára gyakorolt hatása viszont vegyes eredményeket mutatott a különböző kutatásokban.

A legfrissebb kutatások alapján a férfiak 14%-a és a nők 23%-a tapasztal élete folyamán demenciával kapcsolatos problémákat. Az új adatok szerint azonban ez a szám 42%-ra emelkedett, ami figyelemre méltó ugrást jelent. E mögött számos tényező állhat, amelyek hozzájárulhatnak a jelenséghez.

A 1990-es évek végén megjelent kutatások jellemzően kisebb, homogén csoportokat vizsgáltak, melyek mind ugyanazon város határain belül éltek. Szakértők véleménye szerint az ilyen típusú tanulmányok korlátozott perspektívát nyújtanak, mivel nem veszik figyelembe a társadalmi-gazdasági különbségeket és más lehetséges kockázati faktorokat. Ennek következtében az eredmények torzított képet adhatnak a valós helyzetről.

Monica Parker, az Emory Egyetem Neurológiai Tanszékének adjunktusa elmondta, hogy a nem angolul beszélő betegek gyakran kimaradnak a kutatásokból, mivel az akadémiai egészségügyi központok nem mindig vannak felkészülve ezeknek az embereknek a fogadására. Ezen kívül a kutatások gyakran csak az Alzheimer-kórra összpontosítanak, amely a leggyakoribb típus, de nem veszik figyelembe a kardiovaszkuláris és neurológiai betegségeket, amelyek szintén demenciát okozhatnak - írja az NBC News.

A demencia kialakulásának kockázatát fokozó egyéb faktorok, mint például a stroke, a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegség, szintén jelentős hatással vannak a betegség előfordulási gyakoriságára. Továbbá, a szűrővizsgálatok fejlődésének köszönhetően egyre több korábban diagnosztizálatlan eset kerül a figyelem középpontjába, így a betegek száma is folyamatosan emelkedik.

Örömmel értesítelek, hogy több hatékony megoldás is rendelkezésünkre áll a demencia kockázatának csökkentésére. Ilyen például a magas vérnyomás és a cukorbetegség megfelelő kezelése, valamint a minőségi alvás és a tápláló ételek fogyasztása. Ahogy azt mindannyian tudjuk, a szívbarát életmód nemcsak a fizikai egészségünkre van jótékony hatással, hanem a mentális jólétünkre is. Ezért is állja meg a helyét az a mondás, hogy "Ép testben ép lélek".

Related posts