Ursula von der Leyen komoly kihívót szerzett magának - Brüsszel átlépte a határokat.

Friedrich Merz, a német kancellár, határozottan elutasította Ursula von der Leyen ambiciózus, 2 ezermilliárd eurós uniós költségvetési javaslatát, kijelentve, hogy Németország nem fogja magára vállalni a költségek negyedét. Merz véleménye szerint a javasolt vállalati adók és a közös hitelfelvétel folytatásával Brüsszel túllépte a megengedett határokat. Ez a költségvetési vita nem csupán a pénzügyi források elosztásáról szól, hanem a hatalmi viszonyok átrendezéséről is az Európai Unió keretein belül.

Friedrich Merz, a német kancellár, határozott álláspontot képviselve elvetette az Európai Bizottság legújabb, 2000 milliárd eurós költségvetési javaslatát, amely a 2028 utáni időszakra vonatkozik.

Merz korábban többször hangsúlyozta, hogy Németországot Európa vezető hatalmaként kívánja pozícionálni, de egyelőre leginkább az EU ambícióinak visszafogásával próbálja ezt elérni.

Az elutasításra egy nappal azután került sor, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben bemutatta azt a javaslatot, amely jelentős mértékben megnövelné a 2021-2027-es időszakra vonatkozó, 1200 milliárd eurós költségvetési keretet - számolt be róla a Portfolio a Bloomberg hírei nyomán.

A kancellár kritikái főként a német vállalatokat érintő új adótervek ellen irányultak, amelyeket véleménye szerint ellentétesek a nemrégiben bejelentett német társasági adócsökkentési intézkedésekkel. Merz emellett hangsúlyozta, hogy nincs jogi alapja annak, hogy az EU önállóan bevezessen vállalati adókat, mivel az ilyen intézkedésekhez minden tagállam egyetértése szükséges.

"Kizárt, hogy Németország ilyen megközelítést támogasson" - mondta Londonban, ahol éppen Keir Starmer brit miniszterelnökkel tárgyalt egy új, átfogó brit-német kétoldalú megállapodásról.

Merz elutasító álláspontja nem okoz meglepetést, ám a közlemény stílusa különösen élesnek hat, még a német normákhoz viszonyítva is.

A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy "az EU költségvetésének jelentős emelése nem elfogadható, különösen olyan időszakban, amikor minden egyes tagállam komoly erőfeszítéseket tesz saját nemzeti költségvetésének stabilizálása érdekében."

Németország jelenleg az Európai Unió költségvetésének legnagyobb hozzájárulója, és a kancellár hangsúlyozta, hogy a javasolt új kiadások közel egynegyedét készül állni. Egy korábbi berlini állásfoglalás már előre jelezte, hogy a német kormány nem kívánja támogatni sem a költségvetési keret növelését, sem pedig a világjárvány alatt bevezetett közös EU-s hitelfelvétel folytatását.

Több más, hagyományosan "fukar" tagállam - köztük Hollandia, Svédország és Dánia - is túlzónak tartja a 2000 milliárd eurós összeg mértékét, és kifogásolta a javasolt új forráselosztási mechanizmust is. Különösen nagy visszhangot keltett az a terv, hogy eltörölnék az úgynevezett "visszatérítési kedvezményeket" (rebate), amelyeket eddig azon országok kaptak, amelyek az átlagnál nagyobb mértékben járulnak hozzá a közös kasszához.

Ezek eltörlése különösen érzékenyen érintené Németországot, Hollandiát és Svédországot.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök kommunikációs megközelítése sem hozott pozitív változást a helyzetben.

A Bloomberg forrásai alapján több biztos is kifejezte elégedetlenségét amiatt, hogy a végső költségvetési adatokat csupán az utolsó pillanatban vehették tudomásul. A Bizottság szóvivője ugyan tagadta, hogy a tagállamok kimaradtak volna a konzultációs folyamatból, ám elismerte, hogy a végleges összeg nem került a szükséges időben nyilvánosságra. Ez a helyzet tovább fokozta a már amúgy is feszültséggel terhelt brüsszeli-berlini kapcsolatokat.

Merz már korábban is többször kifejezte elégedetlenségét a Bizottság tevékenységével kapcsolatban. Különösen hangsúlyozta, hogy az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi megállapodás tárgyalásainak üteme túl lassú, és kritikával illette a Mercosur-egyezmény ratifikálásának elhúzódó folyamatát is. A múlt héten Donald Trump amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetésük során Merz állítólag azt nyilatkozta:

Németország nyitott lehet arra, hogy bizonyos szektorok számára aszimmetrikus vámmegállapodásokat fogadjon el, amennyiben ez lehetővé tenné a gyorsabb megállapodás megkötését az Egyesült Államokkal.