A szakértők figyelmeztetnek: újra megismételjük a Covid előtti hibákat a H5N1 esetében? A vészharangok hangja egyre erősebben hallatszik, ahogy aggasztó jelek mutatkoznak. A kérdés, hogy tanultunk-e a múltból, és készen állunk-e a megfelelő lépések megtét
Bár a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok jelenlegi álláspontja szerint a madárinfluenza közegészségügyi kockázata alacsony, a helyzet bármikor drámaian megváltozhat. Az H5N1 vírus már hosszú évek óta fellelhető a madárpopulációk között, és az utóbbi időszakban komoly károkat okozott az Egyesült Államok baromfiiparában.
Az év elején a vírus átterjedt a tejelő szarvasmarhákra, ami a mutációs képességét bizonyította. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatai szerint a vírus legalább 440 tejelő állományra terjedt át 15 amerikai államban. Bár a vírust kimutatták tehéntejben is, a megfelelően pasztőrözött tej és a jól elkészített marhahús fogyasztása egyelőre nem jelent veszélyt.
A közelmúltban egy újabb aggasztó fejlemény történt: 2024. október 30-án az USDA először jelentette a H5N1 vírus amerikai sertésnél történő előfordulását egy oregoni háztáji gazdaságban. Ez azért jelent különös kockázatot, mert az influenzavírusok a sertésekben könnyebben és gyorsabban cserélgetik egymással a genetikai anyagukat, mint a madarakban.
A szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a genetikai anyagok új kombinációinak létrejötte olyan vírusokat eredményezhet, amelyek szélesebb körű képességekkel bírnak. Ez a folyamat potenciálisan olyan vírusok megjelenéséhez vezethet, amelyek nemcsak különböző fajokra, hanem az emberre is képesek terjedni, így új kihívások elé állíthatják az egészségügyi rendszereket.
Fontos megjegyezni, hogy a sertésekben bekövetkezett átrendeződési események sorozata vezetett a 2009-es A(H1N1) influenza-világjárványhoz is. Ez a járvány az Egyesült Államokban becslések szerint 60,8 millió megbetegedést és 12 469 halálesetet okozott, világszerte pedig 284 400 halálesetet.
Az Egyesült Államokban eddig 55 megerősített H5N1-es emberi megbetegedést regisztráltak, amelyek döntő többsége fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezés révén történt. Az esetek többsége viszonylag enyhe lefolyású volt, azonban 2023-ban egy tragikus eset is napvilágra került: egy 11 éves kambodzsai kislány életét vesztette a vírus következtében. Ezen kívül egy brit kolumbiai tinédzser is súlyos állapotba került a fertőzés miatt, ami figyelmeztető jel a járványügyi szakemberek számára.
A szakértők kiemelik, hogy a mutációk révén akár egy kezdetben nem túl veszélyes vírus is komoly fenyegetést jelenthet. Különösen aggasztó, ha ezek a genetikai változások lehetővé teszik a vírus számára, hogy hatékonyabban célozza meg az emberek alsó légutait. Ezért elengedhetetlen, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a helyzet alakulását, és hatékony óvintézkedéseket hozzunk.
