A magyarok egyre inkább külföldre irányítják megtakarításaikat | Startlap Vásárlás
2024-ben jelentős mértékben gyarapodott a magyar lakosság vagyona. A statisztikák kedvező képet festenek, azonban a pénz eloszlása nem egyenletes: a leggazdagabb csoportokhoz áramlik a legnagyobb részesedés, ami aránytalanul magas értékeket eredményez.
Tavaly a lakosság összesen 6800 milliárd forintot takarított meg, miközben a készpénzállomány új csúcsot döntött, meghaladva a 7000 milliárd forintot. Érdekes tendencia, hogy a magyarok bankbetéteik egyre jelentősebb részét helyezik el külföldön. A több mint 110 ezer milliárd forintot kitevő pénzügyi vagyon eloszlása valószínűleg nem egyenlő, hiszen ennek a nagy része feltehetően a legelőnyösebb helyzetben lévő néhány tízezer család birtokában van – állítja a Bank360.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb előzetes kimutatásai alapján a hazai háztartások pénzügyi vagyona tovább emelkedett az előző évhez képest. Az év végén a magyarok megtakarításai összesen 110 563,6 milliárd forintot tettek ki, ami több mint 13%-os növekedést jelentett egy év alatt. Az átlagos statisztikai mutatók szerint ez azt jelenti, hogy...
egy "átlagos" háztartásnak 27 millió forintja van valamilyen pénzügyi megtakarításban, befektetésben.
A magyar családok összesen 6800 milliárd forintot takarékoskodtak meg, miközben a hozamok révén több mint 6000 milliárd forintnyi pluszbevételt is realizáltak a megtakarításaikból.
A magas átlag könnyen megtévesztővé válhat, mivel jelentősen befolyásolják a tehetős családok, akik hatalmas vagyonnal rendelkeznek.
A magyar lakosság többsége nem rendelkezik ekkora összeggel a bankszámláján vagy az értékpapírszámláján. A vagyon jelentős részét a gazdagabb társadalmi réteg birtokolja, amit a legutóbbi állampapírokról készült statisztikák is megerősítenek.
A lakossági állampapírok iránti érdeklődés figyelemre méltó, hiszen több mint 820 ezer kisbefektető fektetett be ezekbe az eszközökbe. Érdekes, hogy a befektetők fele, azaz körülbelül 410 ezer ember, mindössze 5 millió forintnál kevesebb összeggel rendelkezik állampapírban, ami összesen 844 milliárd forintot tesz ki. Ezzel szemben a 50 millió forintnál nagyobb értékű állampapírral rendelkező ügyfelek száma alig haladja meg a 35 ezret, ami a kisbefektetők mindössze 4,2 százalékát jelenti. Ez a szűk réteg viszont jelentős részesedéssel bír: az állampapírban tartott összes vagyon közel 40 százalékát, összesen 4142 milliárd forintot birtokolják.
A leggazdagabb 35 ezer család összesen ötször annyi pénz állampapírokban, mint amennyi a legkisebb megtakarítással bíró 400 ezer háztartásé.
A többi, kockázatosabb befektetésnél pedig még nagyobb lehet az eltérés a vagyonos családok javára: befektetési alapokban, részvényekben, céges részesedésekben, külföldi betétekben jellemzően csak a bőven átlag fölötti megtakarítást felmutatók tartják a pénzüket.
Idén a készpénzben tartott megtakarítások összege rekordot döntött, bár nagy eséllyel ebben az esetben is a kiváltságosok lehetnek a tulajdonosai az igazán nagy mennyiségnek. Az év végén
A lakosság készpénzes megtakarításai elképesztő módon 7074,4 milliárd forintra emelkedtek.
A szöveg egyedi megfogalmazása: Az elmúlt évben 8 százalékos növekedés tapasztalható, ami 445 milliárd forintnyi valuta formájában jelentkezett; ez az összeg nem számít különösen kiemelkedőnek. Statisztikai adatok szerint egy átlagos család körülbelül 1,73 millió forintnyi készpénzt tart otthon, ami bankjegyek formájában van jelen. Ez arra utal, hogy a gazdagabb háztartások jelentősen megemelik az átlagot, hiszen egy átlagos család valószínűleg nem rendelkezik ilyen magas készpénzállománnyal.
Új rekordot ért el a folyószámlabetétek összértéke, amely immár meghaladja a 11 562 milliárd forintot. A különböző, köztük a lekötött betétek állománya 4429 milliárd forintra rúgott. A magyar családok külföldi bankokban tartott megtakarításai is soha nem látott szintre emelkedtek, elérve a 2131 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy a lakossági bankbetétek közel egyhetede már külföldi pénzintézeteknél landolt. A tendencia, miszerint a megtakarításokat a határokon túlra irányítják, valószínűleg folytatódik, hiszen Magyarországon a tranzakciókat egyre magasabb adóterhek sújtják.
Az év végére a lakosság által birtokolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, mint például kötvények és jelzáloglevelek összértéke 15 548 milliárd forintra rúgott.
A magyar állampapírok összértéke közel 14 ezer milliárd forintra rúgott.
A fennmaradó tőke túlnyomó része banki kötvényekből, valamint külföldi kötvényekből áll, amelyek jelentős része szintén a rendkívül tehetős, privátbanki ügyfelek megtakarításainak növelésére szolgálhatott.
A befektetési jegyek különösen népszerűek a prémium- és privátbanki szegmensekben: tavaly az állományuk közel 30 százalékos növekedést mutatott, így az év végére már meghaladta a 13 550 milliárd forintot. Ezzel a befektetési jegyek értéke egyre inkább megközelíti az állampapírokét.
Az idén akár át is veheti a vezető helyet az állampapírtól a befektetési alap a legnépszerűbb értékpapírok listáján, ha a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamata csökken, és a befektetők úgy döntenek, más pénzügyi eszközben forgatják tovább a pénzüket. A hazai befektetési alapok is népszerűek, ezekből 11 200 milliárd forint feletti értékben tart a lakosság, ami történelmi rekord, külföldi alapokban úgyszintén rekord összeget 2350 milliárd forintot fialtatnak a magyar háztartások.
Csúcsot döntött az év végén a tőzsdei részvények állománya is, amely 2924 milliárd forintot tett ki. A nem tőzsdei részvények és az egyéb céges részesedéseké szintén rekordot döntött, az előbbiben csaknem 6900, az utóbbiban 32 150 milliárd forintjuk van a magyar háztartásoknak -jellemzően szintén a kiemelkedően vagyonos rétegnek.
Az életbiztosítások és nyugdíjpénztárak területén 2023-hoz képest jelentős növekedés figyelhető meg a friss befizetések számában. Ennek a tendencia és a hozamok kedvező alakulása révén az életbiztosítási tartalékok év végére elérte a figyelemre méltó, több mint 2880 milliárd forintot. A nyugdíjpénztárak esetében a felhalmozott összeg még magasabb, 2934 milliárd forint, amelyből körülbelül 340 milliárd forint a megmaradt 50 ezer magán-nyugdíjpénztári tag egyéni számláján található.
Ebben az évben valószínűleg csökkenni fog az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjainak kivehető összege, hiszen lehetőség nyílik arra, hogy a tavaly szeptember végi egyenlegük mértékéig lakáscélú felhasználásra vegyék ki megtakarításaikat. A jelentős, több milliós összeggel rendelkező tagok akár ingatlanvásárláshoz vagy hitel törlesztésének önerőként is felhasználhatják a pénzüket. De a kisebb megtakarítással rendelkezők számára is érdemes lehet némi összeget kivenni a számlájukról, hogy kihasználják az elérhető adókedvezményt. A kivehető összeg visszafizetése esetén jövőre akár 20%-os, maximum 150 ezer forintos adóvisszatérítést is kaphatnak, amelyhez 750 ezer forintnyi befizetés szükséges. Bár kevesen érnek el ekkora befizetéseket a pénztáraknál, az idén a "kiveszem-visszateszem" módszer segítségével ez a cél elérhetővé válik.
A háztartások egy bizonyos csoportja, különösen a jövedelmileg hátrányos helyzetűek, nem a megtakarítások felhalmozására összpontosítanak, hanem inkább az adósságok növelésére: az év végére a kötelezettségek összértéke megközelítette a 16 600 milliárd forintot. Ebből adódóan a nettó pénzügyi vagyon 93 975 milliárd forintra rúgott. Az adósságok között a hitelek aránya jelentős, közel 13,8 ezer milliárd forintot tesznek ki, ami 2023-hoz képest 9 százalékos növekedést jelent, és ez is rekordnak számít. A hitelállomány gyarapodása nem meglepő fejlemény:
Tavaly a személyi kölcsönök és a felvett lakáshitelek volumene rekordmagasságba emelkedett.
A bankoktól és pénzügyi vállalkozásoktól felvett ingatlanhitelek teljes összege az év végén 5784,4 milliárd forintot tett ki, a fogyasztási hiteleké pedig 6466,7 milliárdot. Emellett volt még a lakosságnak külföldről és az államtól felvett kölcsöne, és a nem pénzügyi vállalatoktól - például a munkáltatóktól - is kaptak 1150 milliárd forintnyi hitelt a magyar háztartások.
