Lélegzetvisszafojtva figyel a világ Alaszkára – a tét nem más, mint az ukrajnai háború végkimenetele.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin pénteken, augusztus 15-én találkozik Alaszkában - ez lesz az első alkalom 2021 óta, hogy az amerikai és az orosz elnök személyesen tárgyal egymással. A csúcstalálkozó helyszínének kiválasztása nem volt egyszerű: a nyári turistaszezon miatt alig volt szabad hely Alaszkában, ráadásul a Vlagyimir Putyin ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs miatt európai helyszín szóba sem jöhetett. Budapest is felmerült alternatívaként, de végül az Elmendorf-Richardson katonai bázis lett a befutó. A tárgyalások tétje óriási: az ukrajnai háború lezárása. Trump "tapogatózó" találkozónak nevezte az eseményt, és előre jelezte: területcserékre is sor kerülhet Ukrajna és Oroszország között.
Ahogyan korábban említettük, augusztus 15-én, pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozik Alaszkában. Ez az esemény különleges jelentőséggel bír, hiszen a két vezető több mint négy év után ül össze személyesen, hogy egyeztessenek. A tárgyalások középpontjában az orosz-ukrán háború befejezése áll, ami kulcsfontosságú téma a jelenlegi nemzetközi helyzetben. A csúcstalálkozó bejelentése világszerte nagy érdeklődést keltett, és a globális közvélemény izgatottan várja a fejleményeket.
A CNN híradása alapján az amerikai hatóságok a legutóbbi hétvégén azon fáradoztak, hogy megtalálják a megfelelő helyszínt az Egyesült Államok legészakibb államában megrendezésre kerülő pénteki csúcstalálkozóra. Azonban komoly kihívással kellett szembenézniük: Alaszkában a nyári főszezon miatt csupán korlátozott számú helyszín állt rendelkezésre a világ két vezetőjének fogadására. Kiemelkedő alaszkai politikai szereplők is felajánlották támogatásukat, és több város, köztük az állam fővárosa, Juneau, valamint Anchorage és Fairbanks is szóba került a lehetséges helyszínek között.
A csúcstalálkozó szervezői a felajánlott lehetőségek közül Anchorage városát, azon belül is az annak északi részén lévő Elmendorf-Richardson bázist választották, bár a Fehér Ház nem kifejezetten katonai objektumban tervezte fogadni az orosz elnököt. Ennek tisztázására kedden még Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is kitért, ahol elmondták, hogy az előkészületek bizonyos aspektusairól még egyeztetni fognak.
A helyszín megválasztásában kulcsszerepet játszott, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság 2023-ban elfogatóparancsot bocsátott ki Vlagyimir Putyin ellen. Ennek következtében a két fél közös megegyezés alapján Alaszkát jelölte meg lehetséges helyszínként, ahol az említett elfogatóparancs nem érvényes, így az orosz elnök biztonságban lehet.
Alternatív lehetőségekként felmerültek olyan európai városok, mint Bécs vagy Genf, hiszen ezek a helyszínek fontos találkozópontok voltak az amerikai és az orosz vezetők számára a hidegháború időszakában. Vlagyimir Putyin az Egyesült Arab Emírségeket is jónak találta a tárgyalások lebonyolítására, ám a Fehér Ház inkább elkerülte volna ezt a lehetőséget. Más források szerint viszont nemcsak a már említett városok és országok jöhettek szóba, hanem akár Budapest is, ahol a Trump és Putyin közötti találkozót megrendezhették volna.
Az amerikai elnök megjegyzése szerint "igazán figyelemre méltó, hogy Oroszország elnöke ellátogat hozzánk, szemben azzal, ha nekünk kellene az ő országába utaznunk, vagy egy harmadik fél területére". Ezzel szemben John Bolton, Donald Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója úgy véli, hogy "Putin számára a legideálisabb helyszín Alaszkában lenne, de még annál is kedvezőbb lenne, ha a csúcstalálkozót Moszkvában rendeznék meg". Bolton szerint az alaszkai helyszín is jelentős előny Putyin számára.
Donald Trump Alaszkában tervezett napirendjéről megjegyezte, hogy a találkozót "tapogatózásként" fogja kezelni, és nem támaszt túlzott elvárásokat a folyamat előrehaladásával kapcsolatban. A Fehér Ház kedden a közelgő, augusztus 15-i tárgyalást meghallgatásnak titulálta.
Az amerikai elnök egy korábbi nyilatkozatában kifejtette, hogy az ukrajnai békemegállapodás keretében "bizonyos területek cseréje" is szóba kerülhet, ami mindkét fél számára előnyös lenne. "Valójában arra összpontosítunk, hogyan tudnánk visszaszerezni területeket, és milyen lehetőségek vannak a cserére. Ez egy komplex folyamat, de biztos vagyok benne, hogy visszakapunk területeket, és cserélni fogunk. Lesznek területcserék, amelyek mindkét fél érdekeit szolgálják" - mondta Donald Trump.
Ugyanakkor Ukrajna és a többi NATO-szövetséges kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az amerikai oldal esetleg hajlandó lehet elfogadni az orosz elnök javaslatait anélkül, hogy figyelembe venné Kijev véleményét. Az Európai Unió tagállamai, Magyarországot kivéve, egy közös nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy Ukrajna jövője felett nem dönthetnek anélkül, hogy Ukrajna is részt venne a folyamatban.
Kedden, a sajtó képviselői előtt Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, határozottan elutasította Oroszország azon javaslatát, hogy Ukrajna adja át a Donbasz egyes részeit egy tűzszünet érdekében. Zelenszkij véleménye szerint Moszkva csupán ugródeszkaként tekint ezekre a területekre, hogy előkészítse a terepet egy újabb katonai konfliktushoz. E fejlemények fényében szerdán Donald Trump online találkozót tervez az ukrán elnökkel és több európai vezetővel.
A péntekit megelőző utolsó alkalom, amikor egy amerikai elnök találkozott Vlagyimir Putyinnal, még 2021-ben volt, amikor Joe Biden egyeztetett az orosz elnökkel a genfi csúcson, de akkor a dátumot és a helyszínt már három héttel korábban bejelentették, és a találkozó tervezése pedig hónapokkal előzte meg az eseményt.
Donald Trump első ciklusában Finnországban, Helsinkiben beszélt az orosz elnökkel, még 2018-ban, amelyen többek között az amerikai elnökválasztáshoz kötődő vitákról is szó esett, ugyanis amerikai titkosszolgálati jelentések szerint Oroszország megpróbálta befolyásolni a voksolást.
A mostani helyszín több szempontból is érdekes választás, ugyanis Alaszkát Oroszországtól vásárolta meg az Egyesült Államok még a 19. században, de azt kevesen tudják, hogy az 1920-as évek elején Lenin Kamcsatka hatvan évre szóló lízingjét ajánlotta fel Washingtonnak.
Michael McFaul, az Egyesült Államok egykori oroszországi nagykövete az X-en azt írta, "Trump úgy döntött, hogy fogadja Putyint a volt Orosz Birodalom egy részén... Érdekes, hogy tudja-e, az orosz nacionalisták Alaszkát, akárcsak Ukrajnát, történelmi igazságtalanságnak tartják, amelyet orvosolni kell."
Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlament felsőházának nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának helyettes vezetője kifejtette, hogy Magyarország kiváló helyszínként szolgálhatott volna a Trump és Putyin közötti találkozón. Meggyőződése szerint Orbán Viktor személyes garanciát nyújtott volna a két vezető biztonságának szavatolására.
Donald Trump hétfőn megtartott sajtótájékoztatóján megosztotta, hogy Orbán Viktor véleményét is kikérte a konfliktus megoldásáról. "Egy nagyon okos embertől, Orbán Viktortól, Magyarország miniszterelnökétől kérdeztem, hogy mit gondol: vajon Ukrajna képes-e legyőzni Oroszországot. Ő úgy nézett rám, mintha azt mondaná: 'Micsoda ostoba kérdés!'"
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozza, hogy már az is jelentős előrelépésnek számít, hogy a felek egyáltalán asztalhoz ülnek, azonban a háborús helyzet kapcsán nem vár túl sok pozitív változást. Ugyanakkor a két ország közötti viszony javulásának lehetőségét sem zárja ki. Kosztur András geopolitikai elemző hozzátette, hogy "van esély arra, hogy megállapodás szülessen, de Donald Trump hajlamos hirtelen döntéseket hozni, és nem riad vissza attól, hogy másnap megváltoztassa a véleményét. Putyin valószínűleg nem utazna Alaszkába csupán egy találkozó miatt, ha nem lenne meggyőződve arról, hogy ennek kézzelfogható eredményei lehetnek."
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott, "ha van amerikai-orosz legfelső szintű párbeszéd, akkor a világ egy biztonságosabb hely". Véleménye szerint az elmúlt három és fél év világossá tette, hogy ennek a háborúnak a tárgyalóasztalnál lesz vége, és nem a csatatéren, és ehhez az amerikaiak és az oroszok megállapodása szükséges.
A kormányfő egyúttal kritizálta az európai vezetőket, amiért elutasították a magyar kormány európai-orosz csúcsra vonatkozó javaslatát.
A várakozások tehát felfokozottak a pénteki találkozó előtt, amely tulajdonképpen Donald Trump első találkozója lesz Vlagyimir Putyinnal második ciklusa alatt. Várhatóan a tárgyalások kimenetele jelentős hatással lesz nemcsak az ukrajnai háború alakulására, hanem a globális geopolitikai erőviszonyokra.
