Ma hatályba lép az Európai Médiaszabadság Törvény, amely jelentős változásokat hoz a médiakörnyezetben.

Néhány héttel ezelőtt Brüsszel még a jövőbeli kihívások miatt aggodalmaskodott,

A 150 milliárd eurós védelmi hitelprogram iránti érdeklődés csökkenésére számítottak, azonban az előző hét szerdáján 18 EU-tagállam hivatalosan is kifejezte szándékát, hogy összesen 127 milliárd euró értékben részesedjen a keretből. A várakozásokkal ellentétben sokkal többen csatlakoztak, és támogatták a közös beszerzések koncepcióját - számolt be róla az EurActiv.

A brüsszeli portál legfrissebb elemzése feltérképezi, hogy az egyes uniós tagállamok miként viszonyulnak a fegyverbeszerzésekhez. A 27 tagú EU-ból nyolc ország osztotta meg részletes terveit. Franciaország 15-20 milliárd euró értékben szeretne fegyvereket vásárolni a hitelkeret terhére. Érdekes módon a legnagyobb ajánlatot nem a francia hadsereg, hanem Lengyelország tette, amely 45 milliárd eurós összeggel rukkolt elő. Az olaszok is komoly lépéseket terveznek, 15 milliárd eurós megrendelésükkel a nagy megrendelők között szerepelnek. Litvánia 5 és 9 milliárd euró közötti értékben konkretizálta elképzeléseit, míg Észtország 3,6 milliárd euróra, Bulgária 3,2 és 3,5 milliárd között, Görögország pedig 1,2 milliárd euróra pályázik. Spanyolország 1 milliárd eurós ajánlattal zárja a sort.

Az EurActiv forrásai alapján úgy tűnik, hogy Románia is készül egy szándéknyilatkozat aláírására, amelynek összege 10 milliárd körül alakulhat. Ezzel párhuzamosan Belgium esetében a várható érték 7 és 11 milliárd között mozog.

A tagállamok egy újabb csoportját alkotják azok az országok, amelyek nyilvánosan bejelentették, hogy hitelt fognak igényelni, ugyanakkor a részletes terveik még nem kerültek nyilvánosságra. Ebbe a kategóriába tartozik Csehország, Horvátország, Lettország, Magyarország, Portugália és Szlovákia.

Ciprus és Finnország jelenleg azon fáradozik, hogy kidolgozza a megfelelő hiteligényeket, amelyeket be kell jelenteniük.

Az Európai Bizottság egy héttel ezelőtt levelet intézett a kilenc tagállamhoz, amelyek eddig nem jeleztek semmiféle szándékot a közös védelmi programmal kapcsolatban, és arra kérte őket, hogy a nyár folyamán lépjenek. Az EurActiv figyelmeztet arra, hogy ez a kezdeményezés Ukrajna számára lehetőséget biztosít lőszer- és rakétavásárlásra, így olyan tagállamok is részt vehetnek, ahol a saját védelmi kiadások növelése politikai nehézségekbe ütközne. A portál említi, hogy vannak tagállamok, például Németország, Luxemburg és Svédország, amelyek érdeklődnek a közös beszerzési projektek iránt, azonban nem tervezik hitelfelvétel igénybevételét ehhez.

Az Egyesült Államok egy figyelemre méltó ajánlattal kereste meg Libanont, amely szerint a Hezbollah síita militáns csoport fegyverzetének leépítése érdekében arra kérnék a libanoni vezetést, hogy tegyen lépéseket a fegyveres csoport leszerelése érdekében. Cserébe Izrael ígéretet tett arra, hogy felfüggeszti katonai műveleteit Libanon területén, és fokozatosan visszavonja csapatait az országból. Ez az ajánlat fontos lépést jelenthet a régió stabilitásának megteremtésében, és új lehetőségeket nyithat meg a békés párbeszéd előtt.

A javaslatot Tom Barrack, Donald Trump elnök megbízottja terjesztette elő a libanoni kabinet előtt, amely a közelmúltban vitát folytatott az ügyben. A libanoni tájékoztatási miniszter tájékoztatása szerint a bejrúti kormányzat elfogadta a Barrack által megfogalmazott célokat. Ezek között szerepel a nem állami fegyveres csoportok, például a Hezbollah jelenlétének felszámolása, a libanoni kormányerők telepítése a stratégiai határmenti és egyéb kulcsfontosságú területekre, Izrael visszavonulása mind az öt libanoni hadállásból, a hadifogolykérdés rendezése közvetett tárgyalások révén, valamint a Libanon izraeli és szíriai határának végleges kijelölése.

A Reuters értesülései szerint az iráni háttérrel rendelkező Hezbollah miniszterei és síita szövetségeseik demonstratív módon távoztak a tegnapi kabinetülésről, kifejezve ezzel elégedetlenségüket. A hírügynökség hangsúlyozza, hogy Izrael tavalyi offenzívája jelentős károkat okozott a Hezbollah számára, és véleményük szerint a jelenlegi amerikai javaslat két célt szolgál: egyrészt bővítené, másrészt pedig megerősítené a Libanon és Izrael között novemberben kialakított tűzszünetet.

Az Európai Parlament nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy az újonnan bevezetett Európai Médiaszabadság Törvény célja, hogy megerősítse az újságírók és forrásaik védelmét, miközben a digitális korszak kihívásaihoz is alkalmazkodik. A törvény célja, hogy garantálja a sajtószabadság védelmét a modern média környezetében, biztosítva ezzel a szabad információáramlást és a demokratikus értékek megőrzését.

Az Európai Parlament és a tagállami kormányok képviselőiből álló Tanács tavaly februárban egy fontos lépést tett a médiaszabadság megóvása érdekében, amikor elfogadta az európai médiaszabályozás alapelveit. Ezek az előírások többek között azt célozzák, hogy a médiában a tulajdonosi viszonyok és az állami hirdetések elosztásának mechanizmusai átláthatóbbak legyenek. Ezen kívül a közszolgálati média függetlenségének megerősítése, valamint az újságírók forrásainak védelme is kiemelt fontosságú. Az új európai médiatörvény értelmében a digitális platformok nem jogosultak arra, hogy önkényesen eltávolítsanak vagy korlátozzanak független médiatartalmakat, ezzel biztosítva a szabad véleménynyilvánítást és a sajtó szabadságát.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra