Magyarország zökkenőmentesen elfogadta a Moszkvát sújtó legújabb uniós szankciós intézkedéseket.

Félezerre bővített orosz árnyékflotta-lista, cseppfolyós gáz behozatali tilalom, 2027-től pedig teljes energiahordozó importtilalom az EU27-ekben - ezúttal valóban nagyot húzott az oroszok nadrágszíján az Európai Unió legújabb szankciós köre.

Az Európai Unió október 23-án jóváhagyta a tizenkilencedik szankciós csomagját Oroszország ellen, amely a háború kezdete óta az egyik legszéleskörűbb intézkedés. Ez a csomag jelentős lépéseket tesz a gazdasági, energetikai és pénzügyi területeken, tovább szűkítve Moszkva mozgásterét. Az egyik legfontosabb új rendelkezés, hogy az EU betiltja az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importját: a rövid távú szerződések esetében ez a tilalom hat hónapon belül, míg a hosszú távú szerződésekre 2027. január 1-jétől vonatkozik. Ezzel az unió először tesz konkrét lépéseket az orosz LNG-függőség csökkentésére, míg a korábbi szankciók, mint például a 18. csomag, elsősorban az olaj- és finomított termékek kereskedelmére összpontosítottak. A pénzügyi és technológiai szektorban a 19. csomag új korlátozásokat vezet be a kriptovaluta-szolgáltatókra, a "stabilcoin" platformokra, valamint a harmadik országok bankjaira, beleértve a kirgiz, tádzsik, hongkongi és emirátusi pénzintézeteket is.

A tiltott export- és szolgáltatási tevékenységek köre folyamatosan bővül, magában foglalva a turizmust, az űripart, valamint a "special economic zone"-okban tevékenykedő orosz vállalatokkal való együttműködést. A tengeri szállítmányozás terén újabb 117 hajó került fel a "árnyékflotta" listájára, így már összesen 557 hajó esetében érvényes az uniós kikötési tilalom. A szankciók kiterjednek az újrabiztosítási, regisztrációs és a "hamis zászlós" (flag-switching) gyakorlatokra is, ezzel tovább szűkítve az orosz olajkereskedelem kiskapuit.

Diplomáciai szempontból érdekes új fejlemény, hogy az orosz diplomaták számára kötelezővé vált, hogy előzetesen értesítsék a tagállamokat, amennyiben a schengeni övezeten belül, de az akkreditációs országuk határain kívül kívánnak utazni. Ezen felül, a tagállamok jogot formálhatnak arra, hogy engedélykötelessé tegyék ezeket az utakat. A legújabb intézkedés továbbá szigorítja a kettős felhasználású technológiák és elektronikai alkatrészek exportjára vonatkozó szabályokat, és immár olyan harmadik országok cégeivel szemben is lépéseket tesz, amelyek hozzájárulnak Oroszország hadigazdaságának támogatásához, beleértve a kínai, indiai és thaiföldi vállalatokat is.

A legújabb csomag keretében számos új egyéni szabályozást fogadtak el, amely magában foglalja 69 természetes vagy jogi személy listára vételét. Ez a szám most először érte el a legmagasabb szintet. Emellett a vagyonbefagyasztási és beutazási tilalmi lista is tovább bővült, amely az előző, 18. csomagban már több mint 2500 természetes és jogi személyt sorolt fel. Az egyes kategóriák, azaz a természetes és jogi személyek részletes bontása azonban egyelőre nem áll rendelkezésre.

A változás leglényegesebb üzenete: az Európai Unió újabb lépéseket tesz az Oroszország ellen irányuló szankciók szigorítása érdekében. Ezek a szankciók nem csupán gazdasági és szektoriális intézkedéseket ölelnek fel, hanem egyéni hozzáférési és vagyonbefagyasztási eszközöket is magukban foglalnak. Ezzel az EU világossá teszi, hogy a nyomás fenntartása és fokozása továbbra is alapvető szerepet játszik a közösség politikai stratégiájában.

A magyar kormány nem emelt kifogást az új büntetőintézkedésekkel szemben, azonban a szlovák és osztrák ellenállás lassította a folyamatot. Először az osztrákok döntöttek úgy, hogy feloldják a blokádot, ezt követően pedig Robert Fico is megerősítette, hogy elegendő uniós biztosítékot kapott az európai autóipar védelme érdekében.