Magyar Péter úgy döntött, hogy nemet mond a Kutyapárt színeiben való indulásra, és önállóan vág neki a 2026-os választásoknak.

A Kutyapárt januárban próbálkozott egy lehetséges együttműködés felmérésével, azonban a Tisza Párt elnöke hamarosan elutasította az ajánlatot. Ennek következtében a Kutyapárt úgy döntött, hogy saját jelöltlistát állít össze a 2026-os választásokra.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt önálló pályára lép a 2026-os országgyűlési választások során, miután Magyar Péter kifejezte, hogy nem kíván együtt dolgozni velük. A párt április 26-i taggyűlésén úgy határoztak, hogy saját listát állítanak össze a választásokra.

A Kutyapárt még januárban hatalmazta fel két társelnökét, Kovács Gergelyt és Döme Zsuzsannát, hogy kérdezzék meg Magyar Pétert, nyitott lenne-e egy esetleges választási együttműködésre. A Tisza Párt elnöke azonban visszautasította a felvetést.

Kovács Gergely a Telexnek megosztotta, hogy körülbelül másfél-két hete találkozott Magyarral az ATV stúdiójában, ahol egymást követően adtak interjút a csatornának. A diskurzus viszonylag rövidre sikeredett, mindössze 5-10 percig tartott.

- idézte fel Kovács. Hozzátette: nem nevezné tárgyalásnak a beszélgetést, és "nem lepődött meg" Magyar válaszán, mivel a Tisza Párt elnöke a kezdetektől hangsúlyozza, hogy nem kíván szövetséget kötni más pártokkal. "Csak gondoltam, kérdezzük meg" - mondta.

A párt nyilatkozatában hangsúlyozta: "Mivel a Tisza fokozatosan a jobboldali irányvonal felé mozdul el, célja, hogy minél több korábbi Fidesz-szavazót megszólítson és elnyerjen."

Az a célunk, hogy nekik is legyen parlamenti képviseletük."

Kovács Gergely véleménye szerint még mindig létezik 5-10 százaléknyi szavazó, aki nem a jobboldalhoz húz, és aki esetleg a Kutyapártra adná voksát. Céljuk, hogy 2026-ra bejussanak az Országgyűlésbe. A Republikon áprilisi kutatása alapján a Kutyapárt hónapok óta először tapasztal csökkenést a támogatottságában: a teljes lakosság körében 4, míg a pártválasztók és a biztos pártválasztók között 5 százalékon áll. Ezzel szemben a 21 Kutatóközpont a teljes népesség körében csupán 3 százalékot mért nekik – emeli ki a Telex.