A legfrissebb adatok szerint a magyar munkavállalók közül másfélszer annyian keresnek 1,5 millió forintnál többet, mint egy évvel ezelőtt.
A 2023-as év után idén is megjelent az MNB inflációs jelentésében a magyarországi keresetek eloszlásáról szóló elemzés. A jelentésből kiderül, hogy a különböző kereseti kategóriákban a magyar munkaerőpiac hány százalékát képviselik a dolgozók - számolt be róla a Telex.
Lényeges megjegyezni, hogy az itt bemutatott adatok nem egyeznek meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett kereseti statisztikákkal. Míg a KSH kizárólag a teljes munkaidőben foglalkoztatottak béradatait veszi figyelembe, addig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a NAV járuléknyilvántartása alapján elemzi a nettó jövedelmeket. Ezen statisztikákban szerepelnek olyan munkavállalók is, akik például csak az év bizonyos időszakaiban vagy részmunkaidőben dolgoznak, ami lefelé befolyásolja az átlagkeresetet.
Az MNB által közzétett adatok szerint a munkavállalók jelentős része a garantált bérminimum feletti jövedelmeket kap, azonban ezek általában a minimálbér körüli összeg kétszeresét nem haladják meg. Érdekes módon, ahogy a fizetések emelkednek, úgy egyre kevesebb embernek adatik meg ez a magasabb bér.
Érdekes változás, hogy 2022 és 2023 között, tehát egyetlen év alatt jelentősen csökkent azok aránya, akik a minimálbért és a garantált bérminimumot keresik, vagy a kettő közötti sávban keresnek. A legalább másfél millió forintot keresők aránya 2,3 százalékról 3,4 százalékra nőtt.
Idén - nagyrészt az infláció ellensúlyozására - a minimálbért 15 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig 10 százalékkal emelték, amit 2025-ben 9 és 7 százalékos emelés követ majd. Elképzelhető, hogy ezzel a legalacsonyabb bérszintek gyorsabban nőnek majd mint a magasabban keresők fizetései, és a fizetések megint elkezdenek összecsúszni.
Az MNB álláspontja szerint a szabályozott bérek emelése leginkább az átlagbér szintjéig fejt ki hatást, ami azt jelenti, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése automatikusan magával vonzza a kissé magasabb jövedelmek növekedését is. A kérdés, hogy a vállalatok meddig képesek emelni a munkavállalóik bérét, illetve milyen hatékonyságnövelő intézkedéseket tudnak megvalósítani annak érdekében, hogy fedezni tudják a béremeléseket.
