Másodjára végre sikerült, Friedrich Merzetet kancellárrá választották.
Kedden a német parlament alsóháza, a Bundestag, megszavazta Friedrich Merz kinevezését az ország új kancellárjaként. A voksoláson 325 képviselő támogatta Merz jelölését, míg 289-en ellene szavaztak, egy képviselő tartózkodott, és három szavazat érvénytelennek bizonyult. Merz megválasztását állva tapsolták meg, és amikor a Bundestag elnöke, Julia Klöckner megkérdezte tőle, hogy elfogadja-e a kancellári posztot, határozott igennel válaszolt.
A Faz.de szerint Merz 15-tel több támogató szavazatot kapott, mint az elbukott első szavazási körben, de ez azt jelzi, a koalíciót kötött kereszténydemokraták és szociáldemokraták soraiból hárman így sem szavazták őt meg. Érdekesség, hogy Olaf Scholz, az előző kancellár az elsők közt gratulált utódjának. Merz most a Bellevue-palotába autózik, ahol Frank-Walter Steinmeier szövetségi államfőtől hivatalosan is megkapja a megbízást, majd visszatér a parlamentbe, ahol leteszi a hivatali esküt - nagyjából késő délután 6 óra felé.
A helyzet hátterében egy rendkívüli kudarc áll a kereszténydemokraták számára, mivel a kedd reggelje nem várt fordulatot hozott. Annak ellenére, hogy a szociáldemokrata SPD-vel kötött koalíció reményével vágtak neki a napnak, a Bundestagban nem sikerült megszerezniük Merz kancellárrá választásához szükséges többséget. Merznek 316 szavazatra lett volna szüksége, de a titkos szavazáson csupán 310 támogató voksot kapott. A CDU-CSU-SPD koalíció elvileg 328 szavazattal rendelkezik a 630 fős Bundestagban, így a helyzet különösen meglepő. A Spiegel jelentése szerint összesen 621 képviselő voksolt, 310-en támogatták Merzt, míg 307-en ellene szavaztak. Három képviselő tartózkodott, egy szavazat pedig érvénytelennek bizonyult.
A második forduló, amely szintén abszolút többséget igényelt, eredménytelensége esetén a Bundestagnak 14 nap állt rendelkezésére új kancellárjelölt keresésére. Ha ez sem vezetett volna eredményre, azonnal újabb szavazást tartottak volna, ahol már a relatív többség is elegendő lett volna a döntéshez. Amennyiben a Bundestag abszolút többséggel választja meg az új kancellárt, a választást követő héten belül a szövetségi elnök köteles kinevezni a megválasztott személyt. Ha viszont a kancellár csak relatív többséget szerzett, a szövetségi elnöknek vagy a kinevezést kell végrehajtania, vagy fel kell oszlatnia a Bundestagot a következő hét nap során.
A második szavazás időpontját viszonylag gyorsan, már kedd délután negyed négyre tűzték ki, amiben négy párt állapodott meg. "Kulcsfontosságú, hogy Németország rendelkezzen egy stabil és megbízható kormánnyal" - nyilatkozta Lars Klingbeil, az SPD vezetője, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) cikkére hivatkozva. Kiemelte, hogy optimista azzal kapcsolatban, hogy a második fordulóban sikerül biztosítani a többséget. Jens Spahn, a CDU frakcióvezetője pedig hangsúlyozta, hogy ez egy rendezett demokratikus folyamat, amelyre "egész Európa, sőt talán a világ is figyel". Az AfD, a szélsőjobboldali párt, szintén figyelemmel kíséri az eseményeket, és már nemcsak a betiltás határán mozog, hanem új országos választásokat is követel.
Merznek a kancellársággal régi álma válhat valóra: már az 1990-es években fontos pozíciói voltak a CDU-ban, Helmut Kohl 1998-as leváltása után pedig a pártelnöki szék egyik nagy várományosának számított. 2000 és 2002 között még a CDU frakcióvezetőségét is megszerezte, később azonban Angela Merkel kitúrta a párt éléről. Merz ezután visszavonult a politikától, és két évtizedet várt, hogy visszatérhessen.
Hétfőn nyilvánosságra hozták, hogy az előrehozott német választásokon győztes Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió (CSU), valamint a Szociáldemokrata Párt (SPD) közötti koalíciós megállapodás értelmében a következő német kormány nyolc nőből és tíz férfiból fog állni.
