A katari közvetítők hangja végre felcsendült, és úgy tűnik, a tűzszünet körüli megegyezés már a küszöbön áll.

A palesztin militáns csoport, a Hamász elfogadta azt a tervezetet, mely a gázai övezetben tűzszünetet rendelne el, valamint megtörténne az izraeli és a palesztin túszok szabadon bocsátása, ez utóbbit három szakaszban képzeli el a két fél. Izrael és a Hamász eddig egymásra mutogatott a megegyezés kudarca miatt, de a közvetítők szerint Donald Trump beiktatása előtt megszülethet a tűzszüneti megállapodás.

A Hamász kedden jóváhagyta a Gázai övezetben tervezett tűzszüneti megállapodást, amely több tucat túsz szabadon bocsátását is magában foglalja - értesült két, a tárgyalásokban részt vevő tisztviselőtől. A közvetítő szerepét betöltő Katar képviselői szerint a tárgyalások a megállapodás megkötésének legkedvezőbb szakaszában állnak. Egy izraeli tisztviselő megerősítette, hogy előrelépés történt, ugyanakkor a részletek véglegesítése még folyamatban van. A terv végső jóváhagyásra az izraeli kabinet elé kerül - számolt be erről az AP News.

Az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar az elmúlt év során intenzív diplomáciai erőfeszítéseket tett, hogy közvetítőként szerepet vállaljon a már 15 hónapja zajló konfliktus lezárásában. Céljuk az volt, hogy elősegítsék a Hamász által 2023. október 7-én végrehajtott támadás következtében túszként fogva tartott emberek szabadon bocsátását. Jelenleg körülbelül 100 izraeli tartózkodik Gázában, és a hadsereg információi szerint legalább egyharmaduk már életét vesztette.

A tisztviselők egyre nagyobb optimizmusuknak adtak hangot, hogy még Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 20-i beiktatása előtt sikerül megállapodást kötniük, akinek közel-keleti megbízottja csatlakozott a tárgyalásokhoz.

A katari külügyminisztérium szóvivője, Majed al-Ansari a keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a folyamatban lévő tárgyalások pozitívak és eredményesek, ugyanakkor nem kívánt belemenni a részletekbe. "Ma vagyunk a legközelebb a megállapodáshoz" - nyilatkozta. A Hamász eközben azt közölte, hogy a folyamatban lévő tárgyalások "végső szakaszukba" értek.

A megegyezés - amely Joe Biden amerikai elnök által meghatározott és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott kereteken alapul - 33 túsz fokozatos szabadon bocsátásával kezdődne hat hét alatt, köztük nők, gyermekek, idősek és sebesült civilek, cserébe az Izrael által bebörtönzött több száz palesztin nőért és gyermekért.

A 33 túsz között öt izraeli katonanő is szerepelne, akiket azzal a céllal engednének szabadon, hogy 50 palesztin foglyot cseréljenek értük. Ezek között 30 olyan elítélt harcos is található, akik életfogytiglani börtönbüntetésüket töltik. Az első fázis végén a tervek szerint minden civil fogoly szabadon bocsátásra kerülne.

Az első, 42 napos időszakban az izraeli haderő visszavonulna a lakóövezetekből, lehetővé téve a palesztinok számára, hogy visszatérjenek otthonaikba Gáza északi területein. Ezen kívül naponta körülbelül 600 teherautónyi humanitárius segítség érkezne a térségbe, hogy támogassa a helyi lakosságot.

A második fázis részleteit az első fázis keretein belül vitatnák meg. Azonban ezekre vonatkozóan nincs írásos biztosíték arra, hogy a tűzszünet addig érvényben marad, amíg a megállapodás meg nem születik. Ennek következményeként fennáll a lehetőség, hogy Izrael az első szakasz befejezése után folytatja a hadműveleteit.

A három közvetítő azonban szóbeli garanciát adott a Hamásznak, hogy a tárgyalások a tervek szerint folytatódnak, és hogy az első szakasz vége előtt a második és a harmadik szakasz végrehajtásáról szóló megállapodásra fognak törekedni - közölte az egyik egyiptomi tisztviselő.

A megállapodás lehetőséget adna Izraelnek arra, hogy a kezdeti szakaszban teljes mértékben ellenőrizze a Philadelphi-folyosót, amely a Gáza és Egyiptom határvonalán terül el, és ahonnan a Hamász korábban követelte, hogy Izrael vonuljon ki. Ezzel párhuzamosan Izrael elhagyná a Netzarim-folyosót, amely a Gáza középső részén található.

A második fázisban a Hamász kész lenne szabadon bocsátani a még életben lévő foglyokat, főként férfi katonákat, cserébe további foglyokért és az izraeli erők "teljes kivonulásáért" a Gázai övezetből, ahogy az a megállapodás tervezetében szerepel. Ugyanakkor a Hamász hangsúlyozta, hogy nem hajlandó elengedni a megmaradt túszokat, amíg a háború véget nem ér és az izraeli erők teljes mértékben el nem vonulnak a területről.

A harmadik szakaszban a megmaradt túszok holttestét adnák vissza, cserébe egy 3-5 éves újjáépítési programért, amelyet nemzetközi felügyelet alatt valósítanának meg Gázában.

Izraelt és a Hamászt azonban sürgeti az idő, hogy még Donald Trump január 20-i beiktatását megelőzően leállítsák a konfliktust. Közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff nemrég csatlakozott az amerikai, egyiptomi és katari közvetítőkhöz Dohában. Ugyanakkor a megválasztott amerikai elnök hétfőn este kijelentette, hogy a tűzszünet "nagyon közel van". Szerinte akár hét végére megszülethet a megállapodás.

A Hamász Izraelt hibáztatta a tárgyalások eddigi kudarcáért, mert szerintük a militáns csoport többször is elfogadta a közvetítők egy-egy javaslatát, de Izrael mindig leállította az egyeztetést, és újabb támadást indított. Ezzel szemben a zsidó állam és az Egyesült Államok a Hamászt okolták.

Itamár Bengvír izraeli nemzetvédelmi miniszter, a Zsidó Erő radikális jobboldali párt elnöke elismerte egy keddi közleményében, hogy az utóbbi évben végig ő és pártja akadályozta a túszcsere-megállapodás megkötését a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezettel - tájékoztatott az MTI.

Politikai erőnket felhasználva, újra és újra meg tudtuk akadályozni a túszalkut, de azóta újabb pártok kerültek a kormányba, amelyek most támogatják a megállapodást, így már nem mi vagyunk a mérleg nyelve

Bengvir az X-en megjegyezte, hogy Gideon Szaár külügyminiszter, az Új Remény párt delegáltja, valamint négy további parlamenti képviselő csatlakozott a kormánytöbbséghez a törvényhozásban. Ezt a kijelentést annak ellenére tette, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök folyamatosan tagadta, hogy Bengvir bármilyen akadályt jelentene a megállapodásban, és a Hamászt tette felelőssé a túszalku és a tűzszüneti tárgyalások kudarca miatt.

Kedden az izraeli védelmi miniszter nyilvánosan felszólította Becalel Szmotricsot, a vallásos cionista párt vezetőjét és egyben pénzügyminisztert, hogy lépjen le posztjáról, amennyiben a kormány túszalkut kezd a Hamásszal. A miniszter hangsúlyozta, hogy egy ilyen lépés csökkentheti Netanjahu bátorságát, és hosszú távon akár a kormány megbuktatásához is vezethet, miközben továbbra is megnehezítheti a miniszterelnök munkáját.

Bengvír arra nem utalt, hogy Szmotrics nélkül is elhagyná-e a kormányt, de őrá bízta a kilépésről szóló döntést. Már korábban is kérte Szmotricsot, hogy csatlakozzon a túszalku elleni tiltakozásához, mert azt "a Hamásznak való behódolásnak" tartja, és hogy figyelmeztessék Netanjahut: kilépnek a kormányból, ha aláírja a megállapodást.

Miután az izraeli sajtóban napvilágot látottak a várható túszalku részletei, a túszok rokonaiból álló szervezet sürgette egy átfogó megállapodás megkötését. E megállapodás célja, hogy biztosítsa minden elrabolt izraeli hazatérését a Gázai övezetből, beleértve az utolsóként visszatérők időpontjának pontos meghatározását is.

Jaír Lapíd, a parlamenti ellenzék vezetője és a centrista Van Jövő párt elnöke bejelentette, hogy kész "védőhálót nyújtani" Netanjahunak a túszalku és a tűzszünet megszavazásához. Ez azt jelenti, hogy még akkor is támogatják a javaslatot, ha a koalíciós pártok egy része ellenzi azt. Beni Ganz, az ellenzéki centrista Állami Tábor vezetője szintén jelezte, hogy kész a támogatására, akárcsak a keleti ultraortodoxokat képviselő Sasz párt.