Elkerülhetjük a vámháború következményeit – vajon elérkezett az idő, amikor megvalósulhat az amerikai álom?

Az Egyesült Államok bejelentette, hogy szigorítja a magyar állampolgárok vízummentességi lehetőségeit.

Az elmúlt három hónapban hazánk aligha profitált ténylegesen az Egyesült Államokban történt hatalomátvételből, a kirobbant vámháború például kifejezetten baljós árnyakat vetett a magyar gazdaságra, a jelek ugyanakkor azt mutatják, a helyzet változhat. A két ország fellendülő kapcsolatát Gyarmati István diplomatával, volt nagykövettel elemeztük ki.

A miniszterelnök kabinetfőnöke Joe Biden kormányzásának utolsó napjaiban korrupcióra hivatkozva került fel az amerikai szankciós listára, amit a magyar kormány politikai bosszúnak tartott. Végül április 15-én váratlanul törölték Rogán Antal nevét.

- Nagyon hamar sikerült ezt elérni, ilyen rövid idő alatt nem nagyon szokott senki lekerülni a listáról. Ami érdekes, hogy nem volt nyilvános eljárás sem, láthatóan siettek vele az amerikaiak. Ez egy komoly gesztus Washington részéről - fogalmazott Gyarmati.

A magyar kormány és az előző, demokrata adminisztráció közötti feszültség legszembetűnőbb következménye a két ország közötti adóegyezmény 2023-as megszűnése volt, ami súlyos következményekkel járt.

- Amíg a kettős adóztatás elkerüléséről nincs megállapodás, addig nem nagyon fognak érkezni amerikai befektetők hozzánk, ahogy magyar befektetések se lesznek kint. Azt gondolom, hogy a következő lépés ennek a megoldása lesz, hiszen nem kell hozzá különösebb procedúra, miközben mindkét félnek alapvető érdeke lenne - magyarázta a diplomata.

Szintén két évvel ezelőtt kapott egy másik nagy pofont Magyarország: az Egyesült Államok korlátozta a magyar állampolgárok vízummentességét az egyszerűsített honosítási eljárás biztonsági hiányosságai hivatkozva. Gyarmati szerint ez már egy nehezebb ügy, de ha az amerikaiak elmondják, milyen ellenőrzéseket várnak el, mi pedig teljesítjük, rövid idő alatt helyreállítható az eredeti állapot.

A világkereskedelem hullámai megrázták a globális gazdaságot, miután Donald Trump jelentős vámtarifákat vetett ki számos kereskedelmi partnerére, köztük az Európai Unióra is. Bár a 20%-os vámtételt ideiglenesen, 90 napra felfüggesztették, Brüsszel aggodalommal figyeli a helyzetet, mivel a megegyezés hiánya Magyarország számára – a forint ingadozása és az autóipar függősége miatt – súlyos következményekkel járhat. Felmerül a kérdés: vajon van-e értelme a "különutas" politikának?

A vámháborúk kérdése kizárólagos közösségi hatáskör, tehát csak az Európai Unió jogosult tárgyalni az Egyesült Államokkal, Budapest önállóan nem léphet fel ebben a kérdésben. Ugyanakkor léteznek olyan lehetőségek, amelyek hatása szinte olyan, mintha az Egyesült Államok csökkentené egy adott uniós ország vámterheit – mondta Gyarmati. Hozzátette, hogy az amerikai kormány számára ez jelenleg a legfontosabb ügy, de a jövőt nehéz megjósolni, mivel a Trumpot támogató republikánusok is egyre inkább eltávolodnak az elnök vámháborús politikájától.

A magyar kormány Oroszországgal és Kínával való kapcsolata a többi uniós államhoz viszonyítva különösen szoros, hiszen ezek az országok bizonyos szegmensekben nyílt versenytársaik az Egyesült Államoknak. Gyarmati István hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok budapesti új ügyvivője világosan jelezte a magyar vezetés számára: a jövőben érdemesebb lenne az orosz energiaforrások helyett az amerikai LNG, azaz cseppfolyósított földgáz irányába orientálódniuk.

A jövőbeni ukrán tárgyalások fényében még mindig bizonytalan, hogyan alakul Donald Trump és Vlagyimir Putyin kapcsolata. Elképzelhető, hogy a két vezető között baráti viszony alakul ki, ami esetleg a magyar-orosz kapcsolatokra is kedvező hatással lenne, ha Washingtonban ezt nem nézik rossz szemmel. Ugyanakkor nem lenne meglepő, ha Trump feszültséget érezne Putyinnal szemben, ha az orosz elnök nem fogadná el az amerikai elnök akaratát – fogalmazott a korábbi nagykövet. Jelenleg Trump figyelme inkább Kína irányába összpontosul, amit a folytatódó vámháború is egyértelműen jelzi. Washingtonból már érkeztek jelzések arra vonatkozóan is, hogy Magyarországnak érdemes lenne mérsékelnie a kínai kapcsolatait.

A két ország vezetése között szinte hétről hétre mélyül a kapcsolat. Hétfőn Mike Waltz, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója fogadta magyar kollégáját, Biró Marcellt, kedden pedig Marco Rubio, az amerikai diplomácia feje tárgyalt telefonon Szijjártó Péter külügyminiszterrel.

Az alelnök, J. D. Vance, rendszeresen egyeztet Orbán Balázs politikai igazgatóval, míg Orbán Viktor gyakran találkozik Donald Trumppal. Ennek következtében a külügyminiszterek szerepe nem olyan hangsúlyos, mint ahogyan az általában elvárható lenne. Gyarmati megjegyezte, hogy Rubio karakteréből és a rá bízott feladatkörből nem tűnik úgy, hogy könnyen barátkozni lehetne vele; ő inkább a "rossz zsaru" szerepét tölti be az amerikai külpolitikában.

De vajon a két ország közeledése okán Budapest, mint város is felértékelődhet a nemzetközi diplomáciában?

Gyarmati István megjegyzése szerint nem kizárt, hogy a magyar főváros magas szintű találkozóknak adjon otthont, azonban ezek inkább politikai propaganda szempontjából bírhatnak jelentőséggel. Valós diplomáciai vagy gazdasági előnyük viszont valószínűleg nem lenne.