Mi a kapcsolata Noé bárkájának történetének a banánok eltűnésével? És vajon miért hasznos, ha egy kosárlabdacsapatban szerepelnek alacsonyabb termetű játékosok is?

Tápiószelén, Magyarország szívében, található Európa egyik legimpozánsabb génbankja. Bordács Sándor, a MATE adjunktusa, osztotta meg velünk gondolatait arról, hogy miért elengedhetetlen egy ilyen kutatóintézet működése. Beszélgetésünk során kiderült, hogy a génbank nem csupán a jövő élelmiszerellátásának biztosításában játszik kulcsszerepet, hanem a környezeti fenntarthatóságot is szolgálja, például árnyékot adó fák megőrzésével.

A klímaváltozás elleni harc során gyakran csak arra figyelünk, milyen új növényfajokat ültessünk a tartós hőség miatt eltűnő növények, mint például a nyugati tuják, tiszafák vagy cukorsüveg fenyők helyére. Azonban legalább olyan fontos, hogy az alternatív növények miként képesek alkalmazkodni és ellenállni a változó körülményeknek. A megoldás kulcsa olyan projektekben rejlik, amelyek a genetikai sokféleséget megőrzik, mint például a tápiószelei Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ, a Natura 2000-es védett területek, és a régi mezők, legelők határvonalát jelző öreg tölgyek mikroélőhelyei. Ezek a természeti értékek nemcsak a biodiverzitás fenntartásához járulnak hozzá, hanem a jövőbeli növényválasztás szempontjából is alapvető jelentőségűek.

A projektek fontosságáról és az élelmiszer-biztonságban játszott szerepükről Dr. Bordács Sándorral, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campus Növénytani Tanszékének adjunktusával folytattunk eszmecserét.

Az életünket globálisan határozza meg a tény, hogy hazánk éghajlata 50-100 éven belül szinte minden klímamodell szerint drasztikusan átalakul, miközben az átlaghőmérséklet 0,1-0,2 fokkal növekszik évente. A változást kertészként mégis inkább a vízigényes évelők, mint a begónia vagy gyöngyvirág helyett ültetett ligeti zsálya vagy cickafark példáján keresztül érthetjük meg. Az egyes fajok eltérő élőhelyi és ökológiai igényekkel bírnak, így választhatunk szárazságtűrőbb vagy épp nedvességkedvelő alternatívákból éppúgy, mint fény- vagy árnyékkedvelő társaikból a sikerhez.

A teljes képhez azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a genetikai sokféleség kérdését sem - hangsúlyozza Bordács Sándor, aki nyáron Szentkúton, a Muzsikál az erdő eseménysorozat részeként tartott előadást a témában. A MATE oktatója szerint a változó környezetben az ökológiai stabilitás megőrzéséhez legtöbbször a biológiai sokféleségre terelődik a figyelem, az erdészeti fajoknál vagy gyümölcsfajtáknál így kerülnek képbe mediterrán, balkáni vagy épp elő-ázsiai fajok, emellett azonban a genetikai sokféleség is egyre rosszabb helyzetben van, részben szintén az emberi tevékenységek miatt. A szakértő kiemeli:

A földi élet gazdagságát és sokszínűségét nem lehet elképzelni a genetikai sokféleség figyelembevételével.

Egy különleges példa erre Noé meséje, ahol minden élőlény fajtájából kettő kapott menedéket a bárkán.