A magyarfenesi kórus negyedszázados jubileumát ünnepelte, amely egy különleges mérföldkő a közösség életében. Az esemény nem csupán a zene ünnepe volt, hanem a barátság és az összetartozás szimbóluma is, amely a kórus tagjait évtizedeken át összekapcsolta

Újraalakulásának 25. évfordulóját ünnepelte a magyarfenesi vegyeskar szombaton. A református templomban tartott istentiszteleten Lengyel István helyi református lelkipásztor arra bátorította a jelen levő kórusokat: énekükkel egymást buzdítsák, és dicsőítsék Isten nagyságát.

A magyarfenesi karéneklés történetét felelevenítve Lengyelné Püsök Sarolta a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar docense közölte: a mostani kórustagok egy híján 150 éves folyamat örökösei, mivel az írásos dokumentumok szerint Magyarfenesen már 1876-ban létrehozták az első férfikart, majd 1890-ben a daloskört. Megtudtuk: 1912-ben felszentelték a kórus zászlóját, majd az impériumváltás után csatlakoztak az 1921-ben megalakult Romániai Magyar Dalosszövetséghez (RMD). Rendszabályzatukat 1938-ban dolgozták ki. A kórus fellépett Magyarfenesen és a környéken tartott rendezvényeken, nem egyszer nyert díjakat az RMD által szervezett versenyeken. Az énekkari tevékenység mellett színdarabokat mutatott be, önképzőkört és bálokat szervezett. Az első vegyeskar 1973-ban alakult, ám ennek tevékenysége 1982-ben megszakadt.

"Mintha ma lett volna, amikor 2000-ben újból megalakult a magyarfenesi vegyeskar, feléledt a kórusmozgalom. Bárdos Attila akkori polgármester és néhány kórustag végigjárták a falut, s énekelni hívták annak lakosait. Az első kóruspróbát 2000. január 7-én, míg az első fellépést 2000. március 15-én tartották. Akkor 55 tagot számlált a kórus, és ezt a számot azóta sem sikerült túlhaladni. Az énekkar vezetését Tóth-Guttman Emese karnagy vállalta, aki 18 éven át töltötte be ezt a szerepet. Őt követte Fábián Apolka karnagy, aki jelenleg is vezeti a magyarfenesi vegyeskart. Hat évvel ezelőtt hozták létre a magyarfenesi gyermekkart" - mutatta be a kórus történetét Lengyelné Püsök Sarolta egyetemi oktató.

A beszámoló szerint a kórus repertoárja lenyűgöző, hiszen 150 különböző művet tartalmaz, köztük egyházi darabokat és népdalfeldolgozásokat is. A kórus célja, hogy a magyar zeneszerzők műveit életre keltse, ehhez pedig a karnagy irányítása alatt dolgozik. A magyarfenesi vegyeskar 2006-ban nyerte el jogi személyiségét, és azóta több mint huszonöt éven át számos alkalommal lépett fel. Az előadásaik a falunapoktól kezdve egyházi ünnepeken, kórustalálkozókon és különböző kulturális eseményeken zajlanak, nemcsak helyben, hanem a környező településeken és külföldön is. Emellett 2006-ban kórusmúzeumot alapítottak, és 2014-ben elkészítették az 1912-es zászló másolatát, amely azóta a kórus büszkesége lett - osztotta meg Lengyelné Püsök Sarolta.

"Édesapám, Guttman Mihály karnagy, a Romániai Magyar Dalosszövetség örökös tiszteletbeli elnöke, 1999. szeptember 29-én Tordaszentlászló község díszpolgárává vált. Ekkor kérte fel Bárdos Attila polgármester, hogy újraéleszthessem a magyarfenesi vegyeskart. Az év végén együtt hallgattuk meg ötven énekes tehetségét édesapámmal, majd 2000. január 7-én, Attila napján, megtartottuk az első próbát. Édesapám azt is javasolta, hogy a magyarfenesi kórustagok minden fellépéskor népviseletben lépjenek színpadra" - emlékezett vissza a kezdetekre Tóth-Guttman Emese, az RMD tiszteletbeli elnöke.

A jubileumi koncert során színpadra lépett a magyarfenesi gyermekkórus, melynek karnagya Fábián Apolka, a tordaszentlászlói énekkar Balázs Ágnes vezetésével, továbbá a kolozsvári Guttman Mihály Pedagóguskórus Bedő Ágnes irányításával, valamint a magyarfenesi vegyeskar, szintén Fábián Apolka karnagysága alatt. Az esemény igazi zenei ünneppé vált, ahol a különböző kórusok előadásai lenyűgöző élményt nyújtottak a közönségnek.

Zárásként Lengyel István lelkipásztor kiemelte, hogy az éneklés olyan új perspektívákat és gazdag élményeket nyújt a kórustagok számára, amelyek túlmutatnak a hétköznapokon. Ezen kívül emléklapokat adott át a fellépő kórusoknak, valamint Székely Zsuzsanna helyi vállalkozónak, aki zászlóanyaként támogatta az eseményt. Az ünnepség közös énekléssel zárult, amely összekötötte a résztvevőket.